Mostanság a statisztikák felett illik polemizálni. Legyen. Statisztikánk. Mondá az egyszeri kommunikátor. S lőn. Statisztikánk. Amiről van olyan mondás, hogy a legmegbízhatóbb az, amit az egyszeri halandó magának, illetve híveinek alkot. Bármiről. Valamint az ellenkezőjéről is. Aztán a statisztika időnként visszanyal. Esetleg körbenyal. Esetleg körbekaszál. Ha halottakról szól. Mint a napi horror-híradó. Amiben rendszeresen közlik az elhaltak számát, s amivel kapcsolatban jó régóta ütik a kisebb ördögök a tam-tam dobot. Az egyik oldalon ugyanis kétségtelenül nem a hosszú élet kizárólagos záloga egy vírusos tüdőgyulladás. A másik serpenyőben azonban az van, hogy az örök élet vízét sem osztogatják minden sarkon. A […]

Megtanult beszélni, ércesen és metszően, olyan hanghordással, melynek nem lehet ellentmondani, eltiporni minden gondolatot, mely a hallgató agyában keletkezik, igazán uralkodni a lelkeken. Az állam majd biztosítja azt, amit ő nem tudott. (Kosztolányi Dezső: Nero) Mi lehet az, amire Orbánék háromezerszer ezermillió forintunkat szándékoznak suttyomban költeni? Kérem, mutassa meg, hogy hol legyen, Führerem! Nekem ez a kép ugrott be hirtelen. A pokolra szánt hajó című dokumentum-regényében a francia Gilbert Sinoué elevenítette fel a „937 darab zsidó rakománnyal” Hamburgból Havanna felé indult óceánjáró utasainak „nem kitalált töténetét”. A 2005-ös párizsi kiadvány szövegét 2009-ben jelentette meg magyarul a budapesti Park Könykiadó, a […]

Folyamatosan hallom, olvasom, hogy majd 2022, meg majd az összefogás… Mintha az egy varázsszó lenne. Lehet, hogy az. De kérdés, hogy nem-e az a rosszabb, ha azzá válik? Többször, több helyen leírtam, hogy ez így nem fog menni szerintem. Márpedig egy közös kompromisszumos program kialakítása mellett egyre jobban elmegy a gőzös. Egy vállalkozásnál, ha eredményre számítanak, akkor először meghatározzák a célt, aztán az eszközt és és módszert. Majd ehhez kiválasztják az ezt képviselni, végrehajtani legjobban, leghitelesebben képes vezetőt. Jelenleg ilyen, minden résztvevő által képviselt, mindenki, és senki programját megvalósító, közös kompromisszumos program nincs. Vagy nincs kommunikálva, ami egyre megy. Ha […]

Népünk Boldogsága úgy gondolja, hogy darabra. Persze, ehhez is ért, mint minden máshoz. Mert hát, szerinte kedden-szerdán meglesz a 3,5 millió beoltott kipcsak, így már semmi akadálya nincs a nyitásnak. Sejtem, hogy Népünk Boldogsága nem teljesen normális, az ilyesmi ugyanis nem darabszám függő. Pláne, hogy a 3,5 millió semmire nem bizonyíték, hacsak nem a kiadott vakcinaszámra. De ez őt hidegen hagyja. Na, nem azért, mert ennyire buta – részben azért – hanem, mert nagy rajta a nyomás. Mivel ma Orbanisztánban minden felől ő dönt, most botor módon magára húzta a víruskezelést, amit rendesen elb…szott. De természetesen mindenkit meggyógyítunk – jelentette […]

Orbán Viktor sportember. Volt. Talán. De maradt. Mármint megmaradt a VIP-páholy iránti érdeklődése. Amennyiben szeret VIP-páholyból vigyorogni a lentebb kiabáló tapsoló tömegre. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetközi szervezőknek beígért telt-házas focin az istenadta majd tapsolhat az ő focibarát vezérének a Puskás Arénában. Miközben persze Orbán Viktornak az sem nagy kockázat, ha mégis. Valószínűleg sok-sok méteres körzetében nem lesz olyan, akinek a testi és szellemi tisztaságát nem tesztelik előtte alaposan. A lelátók népe meg csinál, amit akar. Meg amit tud. Két-három héttel a meccs után. De arra, hogy személyesen mi lesz velük arra, a kormányhoz méltó cinizmussal azt […]

Feltaláltunk magunknak egy senkiházi falusi suttyót, a saját magyar népmeséink legkisebb testvérét a pisaszagú faluvégéről, felemeltük, odaadtunk neki mindent, aztán megint azt hittük, ő lesz a következő igazságos Mátyás király. Most meg áll a kötélfüles szatyrával ugyanaz a magyar paraszt az egyik stadion előtt, szürcsöli a sörét, vágja hozzá a disznósajtot, és nem érti, hol csúszott el a dolog. Ez a Mátyás se igazságos, ez se romantikus hős és még egy piti bűnöző is, a magyar meg ezt se érti, hogy ez hogy lehet. Nem is fog soha semmit érteni ez a szerencsétlen nép. Elkúrta egy évszázad harmadát arra, hogy aztán egy […]

Jön föl a Jobbik, mint a talajvíz – ezt írtam sok évvel ezelőtt, az azóta a Népszabadsággal együtt bezárt Nolblogon. Arról a Jobbikról írtam ezt, amelyik a Fidesszel párban, egymást kiegészítve, kirekesztő és náci volt. Ezzel a Jobbikkal egyébként a Fidesznek akkoriban semmi baja nem volt, Orbán Viktor derék, nemzeti érzelmű ifjaknak nevezte őket 2003-ban, és sok sikert kívánt további politikai pályájukhoz. Nekem az a Jobbik nem tetszett, óvtam tőlük és szövetségesüktől, a Fidesztől Magyarországot. Mindezt azért kellett elmondanom, mert azt látom, hogy tanult barátaim a Facebookon, és ahol csak tehetik, ki vannak akadva azon, hogy a magát demokratikusnak nevező […]

Amikor kiderült, hogy Orbán Viktor a héten Üzbegisztánba utazik, már sejtettük, hogy nagy dolgok vannak készülőben. Jelentéktelen, piszlicsáré ügyekkel a miniszterelnök ugyanis nem foglalkozik, az ő figyelme kizárólag fontos feladatokra fókuszál. Ezért nem foglalkozik üzleti- és nőügyekkel, az ilyeneket alsóbb szintekre delegálja. A valóság azonban a legvadabb várakozásainkat és találgatásainkat is felülmúlta: az Orbán társaságában ugyancsak ideiglenesen Üzbegisztánban állmásozó Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot avattak Taskentben. Tegyük a szívünkre a kezünket: régóta vártunk erre a pillanatra. És nem csak azért, mert ilyen eddig még nem volt, de azért is, amit Nagy István az avatás kapcsán elmondott: Hogy […]

Ahogy a múltkor kezdtem, csak ismételni tudnám: Az ember olykor beleéli magát, hogy a gyávaságnak, illetve a hatalmi trógerizmusnak vannak határai, illetve lejjebb már nincs is. Aztán kiderül, hogy ez mekkora tévedés. Most ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a legújabb hírek szerint a járványhelyzet valós megoldásának lassítására az önkormányzati szakrendelők, illetve háziorvosok kerülődnek, kerülődhetnek a központi irányítás mocsarába. Amiben posvány van, de más aligha. Ami egyébként szinte független is a járványtól. Természetesen nyilván nem teljesen független, de a kialakult helyzetben, pontosabban a szakrendelők benyúlása szempontjából valószínűleg a vezéri pánik a jelentősebb. Ennek kapcsán tekintsünk el, többek között, attól a […]

Benyújtotta Varga Judit igazságügyi miniszter a törvényjavaslatot,amely feljogosítja Orbánt, hogy a veszélyhelyzetben az eddig is rendelkezésére álló hatáskörön túl, az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ne legyen kétsége senkinek! A Fideszes többség meg is fogja szavazni,a megvett ellenezéki képviselőkkel kiegészítve.Varga pedig beírta magát azok sorába, akik felszámolták Európában a demokráciát. Nincs még egy európai ország, ahol a végrehajtó hatalom vezetője arra használta vona fel a hazáját és a világot sújtó koronavírus vészhelyzetet, hogy az alkotmányos garanciákat eltörölve, korlátlan hatalmat […]

Az utóbbi időben olyan érzete támadhat az embernek, mintha vezértémák kezdenék kirágni magukat a vízcsöveken, és aztán a csapon és mellette is ezek kezdenek csorogni, szivárogni mindenfele. Nem vitatva persze, hogy a vezérmotívumot kétségtelenül a napi horror-híradóval is szinten tartott köznépi pánik és ennek kommunikációs vámszedői határozzák meg. Valamint az ehhez kapcsolódó kommunikációs ötletelések. Ugyanakkor, elgondolkodva a tapasztaltakon, olykor olyan érzésem támad, mintha már-már konszenzus lenne egyes témák szétkenésére, illetve egysíkú kommunikációjára. Mint például az egyes vakcinák használatának a kérdése is. S innentől, nyugodtan hagyja is abba az olvasást az, aki szerint az ellenzék mindent tökéletesen csinál. Valamint az is, […]

A tér szobra előtti lépcsőn áll. Kérdez, és a tüntetők közül mellé lépők kezébe adja a mikrofont. Hallgatjuk a válaszokat. Ismerem, egy proli a sok közül. Világgá kiáltott kérdéseire válaszolók közt van tanár, bolti eladó, idős, és fiatal. Négyen állunk, halkan beszélgetünk, ketten volt országgyűlési képviselők, a harmadik ma is az Országgyűlés alelnöke, a helyi ellenzék fontos alakjai. Hallgatjuk a tüntetés, néha haragtól izzó szavait, arcukon a mosoly egy fölényes változata, szavaikban leereszkedő fölény. Mégis ez a „nép szava”. Mondom. Ha a csend lehet gúnyos, akkor a következő pillanat csendje az: a naivnak szóló gúnyos csend, amit az alelnök tör […]

Virtuálisan nyitotta meg legújabb – fiatal művészek alkotásait bemutató – tárlatát a Műcsarnok. A művészkörökben évtizedek óta csak „Derkó” néven emlegetett ösztöndíj különleges presztízst jelent a fiatal alkotóknak, hiszen a művészi pálya során ez az elsőként kapható állami kitüntetés. Elsődleges küldetése, hogy segítse a fiatal, pályakezdő művészeket, anyagi támogatást nyújtson a megélhetéshez és biztosítsa az alkotás feltételeit. A Műcsarnok az idén 125 éves, de ez a legújabb kiállítás mégsem a múltról szól – hangsúlyozta a megnyitón Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója. A Derkovits Képzőművészeti Ösztöndíj lényege ugyanis a jövő! Tekintetbe kell vennünk még azt is: a COVID-19 annyira átalakította […]

Február első napja óta kormányzati követelmény, hogy a 80 évesnél idősebb regisztráltak esetében a háziorvosoknak küldendő oltakoztatási lista „egy prioritást rend” szerint vegye figyelembe „az oltandó idős ember dokumentált krónikus betegségeit is”, hogy „tehát az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek” legyenek a lista elején. Számomra megfejthetetlen rejtély, hogy az idei esztendő nyolcadik hetéig beszerzett 536 ezer 388 adag EU-s vakcinából miért nem jutott nekem, ha 326 ezer 899 adag raktáron maradt. De vajon miért maradt volna raktáron egy ekkora készlet? Nem volt rá igény? Ez elképzelhetetlen. Legalábbis kevésbé elképzelhető, mint hogy nem maradt raktáron, hanem az oltási tervben nem […]

A legfrissebb hírek szerint beindult a kommunikációs és társadalmi pótcselekvések kormányzati offenzívája. Ez világos, illetve legalább érthető. Az, ahogy fogadták, illetve befogadták a törvényesített pánikreakciókat az már nem minden esetben érthető. Nem is annyira a kormányhoz közeli szereplők esetében. Ott legfeljebb csak az nem mindig világos, hogy a politikai mazochizmusnak még mindig nem érték el az események a tűréshatárát. Mert akkor, ha feltételezem, hogy a Fidesz politikája nem mindenkit tett milliárdossá, akkor a parlamenti kétharmadot megszavazó társadalmi kisebbség nem kis része is valószínűleg szív, mint a torkos borz. Persze lehet, ők így szeretik. Az világos, hogy a Fidesz kilépett abból […]