A HVG újabb izgalmas, politikai pikantériáktól sem mentes részleteket közölt a Borkai Zsolt és más Fidesz-közeli férfiak részvételével rendezett adriai hajóútról, amelyen örömlányok is tiszteletüket tették, ezzel is emelve a szigorúan családbarát alapon álló összejövetel fényét. A lap rendőrségi tanúvallomásokon alapuló cikkéből kiderül, hogy az adriai hajóútról a Fidesz számos potentátja is tudott, így például Kósa Lajos, Kocsis Máté, valamint Kubatov Gábor és Orbán Viktor. A családbarát kormány miniszterelnöke szerint a félredugás ez esetben magánügy, Kubatov pedig azzal nyugtatta Borkait, ha napvilágra kerülnek a felvételek, a jobboldali sajtó majd blokkolni fogja az ügyet. A rendőrségen tett tanúvallomások szerint Kubatov Gábor, […]

Van a magyarországi politikai életben egy érzékeny kérdés, ami nem a hagyományos jobb-baloldali törésvonal mentén osztja meg a társadalmat. Ez a „nemzeti” kérdés, ami a politikai gyakorlatban a Magyarország jelenlegi állami határain kívül élők szavazati jogáról szól. A „nemzeti” jelző idézőjeles említése jogos, hiszen valójában nem nemzeti ügyről van szó. Hanem állami ügyről. Mi a kettő között a különbség? A nemzet szakrális fogalom, olyan csoportot jelöl, amelyet a közös történelem-anyanyelv köt össze. Bár a közös történelem gyakran csak fikció, amit későbbi korok politikai érdekei szerint kötünk a nemzethez. Ismert példa Szibinyáni Jank esete, akinek fia, Mátyás úgy lett az egyik […]

Lassan permanens állóháborúvá nemesedik az a szappanoperákat megszégyenítő cicaharc, amely az ön, vagy pártjelölt miniszterelnökök olykor egymást inkább, mint Orbánt leváltani szándékozó pótcselekvéseit kíséri, jellemzi. Van itt kérem minden. Egykori egyetemi tanártól szebb napokat is látott akadémikusig minden. Igazi ökölrázási bazár-kínálat. Amolyan tessék-lássék, tessék-tessék: itt a soha vissza nem térő alkalom a szinte semmire. Közben meg amolyan vidám-barakk-módon el-elgondolkozhat az ember, hogy milyen kevesen is szavaznának, ha a részvételt mondjuk közjogi vizsgához kötnék. Cenzus-módon meg-megkérdezve a tisztelteket, hogy tudják-e mi a retekre szavaznak egyáltalán? Mert az is fogós ravasz kérdés lenne továbbra is, hogy hol a fenében van az a […]

Bármennyire meglepő, ennek a mondatnak van értelme, noha egészen más összefüggésekben, mint azt várnánk. Vagyunk sokan, akik egy könyv elolvasását a tartalomjegyzéknél kezdjük. Szeretnénk – mindjárt az elején – gyors áttekintést kapni, miről szól a könyv. A Pallas Athéné Kiadónál nemrég megjelent kötet, Julia Hobsbawm, „Az egyszerűség elve” című munkája, már az első pillanatban felvillanyozólag hat. Az „Egy csókkal kezdődött”, „Csók a macska ellen” fejezetcímek vonzó olvasmányt ígérnek, de van még Lélegzés, Játékosság, sőt Megszakítás című fejezet is! Tovább csigázza az érdeklődést az előszó mottójául Konfuciustól választott mondás: „Az élet valójában egyszerű, csak mi ragaszkodunk hozzá, hogy bonyolulttá tegyük” és […]

Justin Trudeau miniszterelnök még e hónapban hivatalos bocsánatkérést tervez az olasz-kanadai közösségtől amiatt, ahogyan számos honfitársunkat internáltak a második világháború alatt. Ez lenne az ötödik bocsánatkérése a múltbeli igazságtalanságokért, amióta 2015-ben miniszterelnökké választották. Amíg ellenzéki képviselő voltam, én is a bocsánatkérés mellett érveltem a japán és olasz kanadaiaktól azért, ahogyan bántak velük a világháború alatt. De ma már másképp látom a helyzetet. Azóta Pierre Trudeau néhai miniszterelnök álláspontja felé mozdultam el. Ő úgy érvelt, hogy egy kormánynak nem az a kötelessége, hogy jóvátegye a múltat. Az alsóházban kijelentette: „Az a célunk, hogy korunkban igazságosak legyünk”. Arra bátorított minket, hogy tanuljunk […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Élet a szovjet paradicsomban Tanulmányaim és munkába állásom Élet a szovjet paradicsomban A kárpátaljai magyarok ugyan elkerülték a benesi kitelepítések kálváriáját, de nekik más megpróbáltatások sora jutott osztályrészül – a „málenkíj robot” kálváriája. Nem elég, hogy újra kisebbségi sorsra jutottak, elkülönítve az anyanemzettől, de már 1945-től elkezdődött a terület teljes bolsevizálása is. Bevezették az egypártrendszert, 1946-tól pedig kolhozokba kényszerítették a gazdákat. De nem csak a nagygazdákat, hanem azokat is, akik csak az előző év tavaszán megkezdődött földosztás során jutottak egy kicsinyke sajáthoz. Ez a földosztás sem volt a magyarságra nézve kedvező, hiszen a magyarok […]

Nem kellene Bayer Zsoltról írni, mert ha írunk róla, az olyan, mintha Bayer valóban Orbán Viktor házi publicistája volna, ahogyan a sajtóban mostanság szokás őt nevezni. Pedig, nem publicista Bayer, hanem csupán egy mocsadék vértakony. Nem is róla írunk, hanem a vértaknyokról. „Ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.” Ezt Bayer Zsolt Orbán miniszterelnök jó barátja, az 5-ös számú Fidesz párttagkönyv tulajdonosa mondta, amikor civilek némán, a munkát […]

Megnyílt a német Deutsche Hospitality cégcsoport első budapesti szállodája. A Hotel Intercity 2021. május 3-tól várja a vendégeit a Keleti Pályaudvar szomszédságában, 312 szobával, étteremmel, BistroLounge & Barral, valamint öt, összesen 200 fő befogadására alkalmas konferenciateremmel. Az épület belsőépítészeti terve a milánói építész, Matteo Thun keze nyomát viseli. A szálloda központi elhelyezkedése pedig a mobilitási szempontokon túl fenntarthatósági célokat is szolgál, igazodva ahhoz az általános igényhez, melynek szerint a jövőben a hosszabb utazások során is egyre növekvő szerep jut a közösségi közlekedésnek. Az akadálymentesített épület 312 szobája mellett a szállodában egy étterem, egy Bistro Lounge & Bar és egy – […]

Hölgyeim és uraim, dunaújvárosiak, barátaim. Önöknek magyarázattal tartozom, amiért izének neveztem egy általam eddig nem ismert, gondolom, jó ideje a város központjához tartozó térelemet. Elismerem, ez egyfajta leszólása az említett műtárgynak. Megköszöntem a felvilágosítást, hogy Dunaújváros fennálásának hetvenedik évfodulójára alkottatott, ami valóban szívet melengető jubileuma lehetne minden városlakónak, de – bocsássanak meg érte – a szívalakú formát akkor is giccsesnek tartanám, ha Dunaújváros a hetvenedik életévét valóban betöltötte volna. Higgyék el, nem trollkodom, dunaújvárosinak vallom magam. Mert e város lakóihoz – legelőbb Nagy Jenő főszerkesztőhöz – kötődő befogadásom élménye elképesztően tartósnak bizonyult, és itt tágult ki számomra a világ. Ahol […]

Ezzel az egyszerű tőmondattal lehet leírni azt a helyzetet, amit a kormány előállított. Egyetlen törvénnyel alapítványi vagyonba szervezte az ÖSSZES magyarországi felsőoktatási intézményt, egyetemeket, főiskolákat, és több kulturális intézményt, színházat stb. Természetesen az intézmények vagyonával – épületekkel, intézményekkel együtt. Ez önmagában több ezermilliárd forintos vagyon – a pontos számot egyelőre nem tudni. (A folyamat valószínúleg nem áll le, bizonyára sorra kerülnek a közgyűjtemények, a kulturális és az oktatási infrastruktúra egésze.) Az indok persze az, hogy alapítványi formában „rugalmasabban” tudnak működni ezek az intézmények. A valóságos szándékról azonban a kormányfő szavai rántották le a leplet. A cél, hogy a teljes felsőoktatás […]

Május 1. A következmények nélküli csend hazájában emlékezzünk kicsit a Chicago-ban felvonult egykori százezrekre. De nem feledve azt sem, hogy a majálisról, illetve a májusi felvonulásokról mindenkinek más emlékei lehetnek. A fiatalabb korosztálynak talán semmilyen. Ami leginkább azt jelenti, hogy a majális kiüresedésével is sikerült elvenni valamit, ami helyett a társadalmi kínálat a nagy semmi. Mondom ezt annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagyok a „parancsra és dátumra érezd jól magad” mozgalmak, illetve ünnepek híve. Ugyanakkor az is világos, hogy a társadalmakban kellenek olyan közösségi érzést erősítő csomópontok, amelyek közös élményeket, vagy egyáltalán élményeket biztosítanak. Olyanokat, amelyek az embereknek személyükben nyújtanak […]

A magyarországi deportálólágerekből 1944. április utolsó napjaiban indultak útnak az első szerelvények az auschwitzi haláltáborba. Kistarcsán április 28-án mintegy 1800 zsidót zsúfoltak be marhavagonokba, és még beszállás előtt kirabolták őket, még az élelmiszereiket is elvették. Az ártatlanul elhurcolt emberek többségét elgázosították. 1944. április végén a mai Kerepestarcsa internálótáborából és Bácstopolyáról indultak el az első halálvonatok Auschwitzba. Kistarcsán az akciót Hermann Krumey – Adolf Eichmann helyettese – irányította, a végrehajtáshoz aktívan asszisztáltak a magyar államszervezet hatóságai. Az 1944. április 28-29-én és április 30-án bevagonírozott magyar zsidó mártírok vasúti szerelvényei április 30-án és május 2-án érkeztek meg Ausvhwitzba, ahol 486 férfit és […]

Mostanság a statisztikák felett illik polemizálni. Legyen. Statisztikánk. Mondá az egyszeri kommunikátor. S lőn. Statisztikánk. Amiről van olyan mondás, hogy a legmegbízhatóbb az, amit az egyszeri halandó magának, illetve híveinek alkot. Bármiről. Valamint az ellenkezőjéről is. Aztán a statisztika időnként visszanyal. Esetleg körbenyal. Esetleg körbekaszál. Ha halottakról szól. Mint a napi horror-híradó. Amiben rendszeresen közlik az elhaltak számát, s amivel kapcsolatban jó régóta ütik a kisebb ördögök a tam-tam dobot. Az egyik oldalon ugyanis kétségtelenül nem a hosszú élet kizárólagos záloga egy vírusos tüdőgyulladás. A másik serpenyőben azonban az van, hogy az örök élet vízét sem osztogatják minden sarkon. A […]

Megtanult beszélni, ércesen és metszően, olyan hanghordással, melynek nem lehet ellentmondani, eltiporni minden gondolatot, mely a hallgató agyában keletkezik, igazán uralkodni a lelkeken. Az állam majd biztosítja azt, amit ő nem tudott. (Kosztolányi Dezső: Nero) Mi lehet az, amire Orbánék háromezerszer ezermillió forintunkat szándékoznak suttyomban költeni? Kérem, mutassa meg, hogy hol legyen, Führerem! Nekem ez a kép ugrott be hirtelen. A pokolra szánt hajó című dokumentum-regényében a francia Gilbert Sinoué elevenítette fel a „937 darab zsidó rakománnyal” Hamburgból Havanna felé indult óceánjáró utasainak „nem kitalált töténetét”. A 2005-ös párizsi kiadvány szövegét 2009-ben jelentette meg magyarul a budapesti Park Könykiadó, a […]

A járvány egyik hatása, hogy Kanada liberális kormánya átgondolta az állam szerepét és úgy döntött, hogy az eddigihez képest nagyobb szövetségi államra, illetve több állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy egy igazságosabb társadalmat építsünk a pandémia után. Hétfőn mutatta be Chrystia Freeland pénzügyminiszter 739 oldalas szövetségi költségvetését, amely három év alatt 101 milliárd dollárnyi új költekezést ígér és egyben új adókat vet ki a gazdagokra. Az átlag kanadai azonban számtalan új szubvencióra, illetve állami segítségre számíthat, köztük: 30 milliárd dollár öt év alatt egy magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető gyermekgondozási rendszer kiépítésére Kanadában. Az új rendszerben, az átlag kanadai szülő […]