Január hatodikán, Bécsben, életének 95. évében elhunyt Karl Pfeifer alias Pfeifer Károly újságíró. 1980 és 1987 között újságírói tevékenysége miatt a hatóságok, mint diverzánst négy alkalommal utasították ki Magyarországról. Ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy Pfeifer az 1970–1980-as években a magyarországi demokratikus ellenzék tagjaival baráti kapcsolatokat ápolt. Apja 1882-ben Balatonbogláron, anyja 1888-ban Lepsényben született, aztán a szülők 1908-ban Ausztriába költöztek. Karl Pfeifer 1928-ban született Baden bei Wien-ben. Mint baloldali zsidók tíz évvel később, az Anschluss után, 1938 nyarán szüleivel Magyarországra települtek, ahol Karl – Debrecenben – egy év alatt megtanult magyarul. Debreceni diákként antiszemita támadás érte az utcán. Tanúja volt […]

A “Jövőt magyarok írják”, olvasom Budán sétálva nemrégiben, óriási betűkkel kiírva egy nagy házfalra. Karikó Katalin portjéját díszíti ez a hülye mondat, egy teljes tűzfalat befedve. Innen származik eme írás hülye címe. Azt mondja, a jövőt magyarok írjak, így summásan. Először is hadd mondjam el, tisztelem Karikó Katalin egész pályafutását, es a találmánya alapján kifejlesztett vakcinát is, (bennem is van 4 adag), és sajnáltam, hogy ezekért nem kapott Nobel –díjat is. Külön tetszik szerénysége, ezért is tűnt fel ez a felirat. Fogalmam sincs, ő mit gondol erről a feliratról, (ha tud róla), csak azt tudom én mit gondolok. Úgy hiszem, […]

Hatvan éve volt. 1962-ben szovjet katonaként szolgáltam Szibériában. A fagyhatár másfél méter volt, két méter mélyre, a fagyhatár alá fektettük a vízvezetéket. Ennél nehezebb munka volt a téglagyárban, ott rabok dolgoztak forró téglakupacokat pakoltak. Mi katonák voltunk. Miénk volt a könnyebb feladat. Főleg ruszinok, románok, lengyelek és magyarok katonáskodtunk a munkatáborban. Mi voltunk a nyugatiak. Tíz méterenként a fagyott talajba ástunk egy-egy gödröt, és a gödröket két méter mélyen, alagúttal kötöttük össze. A kijelölt nyomvonalon az alagútba került a vízcső. Két oldalról kézzel ástunk, a kiásott földet társaink rakták a gödör szélére. Nagyon szűk volt a hely. Térden csúszva kapartuk […]

Meghalt Montreálban Kertész Ákos, kanadai magyar Kossuth díjas író. 2012-ben menekült Kanadába feleségével Évával együtt, miután antiszemita támadásoknak volt kitéve Magyarországon az Amerikai Népszavában megjelent, vitát indító publicisztikája után. Számos kanadai magyar hozzájárulása segített abban, hogy a kanadai hatóságok végül elfogadták menedékkérelmét. Montreálban és Ottawában személyesen is kapcsolatba került Ákos olyan kisebb kanadai magyar körökkel, amelyek szintén felszólaltak a 2010 óta kiépült magyarországi autoriter, korrupt és kirekesztő rendszer ellen. Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született, a Holokausztot gyerekként élte túl. Dramaturgként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott csaknem harminc éven keresztül. Első regénye, a Sikátor, 1965-ben jelent meg. Legnagyobb irodalmi sikere […]

Elment Kertész Ákos Kossuth -díjas magyar író. (1932-2022) Legismertebb regénye a Makra, 12 nyelvre fordították le és több mint 1,2 millió példányben fogyott el a világon. 2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért. Haláláig Kanadában élt, 90 éves volt. Ákos, Nyugodj Békében!

A múlt hétvégén az ottawai bíróság előtt Lyle Young azt mondta, hogy az ítélet, amely legalább 25 évre börtönbe juttatta felesége gyilkosát, helyes döntés volt, de egyben keserédes is. „A feleségem már nincs itt” – mondta Young Elisabeth Salmról, az 59 éves asszonyról, akit 2018. május 24-én az akkor 18 éves Tyler Hikoalok szexuálisan bántalmazott és brutálisan megvert. Salm másnap a kórházban meghalt. Salm önkéntes könyvtárosként dolgozott az Ottawa belvárosában található Christian Science (Keresztény Tudomány) Reading Roomban, amikor a most 22 éves Hikoalok aznap reggel besétált. Az esküdtszék vasárnap bűnösnek találta őt első fokú gyilkosságban. „Továbbá” – folytatta Young nyilatkozatában […]

A Millenárison tér vissza a Müpa legnépszerűbb téli előadása A Recirquel téli újcirkusz-meséje, a Kristály 2018-as bemutatása óta stabil pont a családok decemberi programtáblájában. Kicsiket és nagyokat, gyerekeket és felnőtteket egyaránt azonnal elbűvölt a szívmelengető történet. A tánc és a cirkusz elemeit ötvöző produkciót eddig több mint száz alkalommal mutatta be a Müpa az épület mellett felhúzott, színes cirkuszi sátorban, az idei évadban azonban a Kristály varázslatos világa új helyszínre költözve, a Millenáris Üvegcsarnokában várja a családokat. A lényegesen nagyobb előadótérnek köszönhetően új díszlet- és látványelemekkel egészül ki a produkció, így azoknak is új élményt nyújthat, akik már korábban is […]

Egy porond, ami akár cirkusz vagy showműsor helyszíne is lehetne, a jelmezek olykor Bosch világát idézik, a kérdések pedig, amelyekkel az előadás szembesít olyanok, amikkel régóta képtelen megküzdeni az emberiség. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékának középpontjában egy nagy politikai játszma áll, de tele van őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok keserédes szerelemmel. A Szeget szeggelt december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatjuk be a Vígszínházban, a főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra. Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a […]

Sok barátom jó tíz éve egyfolytában azt bizonygatja, hogy a Fidesz nemsokára megbukik. Már tavaszig sem bírja ki, aztán az őszig se bírja ki, ekkora hazugságot már ők sem tudnak eladni, no de aztán a mostani választáson (’14, ’18, ’22 – bármelyik behelyettesíthető) biztos elhasalnak. Azóta egyfolytában mondom nekik, hogy ezeket nem lehet leváltani, és maguktól pláne nem fognak elmenni. Azt is egyfolytában mondom, még fideszes ismerősöknek is, hogy akár a szomszéd döglött lovára is inkább szavaznék, mint Orbánra, mert a lovat le lehet váltani, ezeket nem. Azóta kormányok jöttek-mentek világszerte, Európa-szerte, a szomszédokban is, folyik az élet. Hibáznak, bocsánatot […]

Kerek, vagy fél-kerek szám. Hetvenöt a vége. Száz lenne az igazi, de nekünk csak kettőezerhetvenötig szólt a jegyünk. Most épp a globális lehűlés időszakát éljük. Tudósaink aggódva futtatják intelligens szoftvereiket. A gleccserek száz év múlva elérik a hegyi falvakat, és Velence csatornái ki fognak száradni. Több szén-dioxidot kellene kibocsájtani, esetleg metánt. Mondják, és határozott hangjuk mögül halványan feldereng a remény. Ma babfőzeléket eszünk. Nálunk béke van. Ingyen látogathatjuk a Kedves Vezető Mauzóleumát. Narancssárga lepel alatt, kellemes félhomályban fekszik a balzsamozott, illatos test. Pávatánc lengi körül, és tudjuk, hogy a harc addig tart, míg nem győzünk. Még harcolunk. A hajléktalanokat, rokkantnyugdíjasokat, […]

Megvan Göncz Árpád egykori villájának új tulajdonosa. Kiderült, kié lett Göncz Árpád vagyonokért elárverezett egykori villája. Ilyen és ehhez hasonló címekkel adta tudtul a magyar sajtó, hogy elkelt a Vérhalom tér 7/b alatt található épület. A ház, a hangzatos címekkel ellentétben, soha nem volt Göncz Árpádé. A volt köztársasági elnök visszavonulása után haláláig feleségével együtt benne lakott, de a villa sohasem volt az övé. A villa, mostani eladásáig, jó ideje a magyar államé volt. Onnan tudom, hogy egy időben mintegy két éven át a közvetlen szomszédságában laktam. A ház a rendszerváltozás előtt – így a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján is – […]

 Ha fogadni lehetne arra, hogy melyik szó marad meg biztosan a nézők emlékezetében, erre az „állatátlakoltatásra” valószínűleg sokan fogadnának. Pedig bőven akad még versenytársa a Pesti Magyar Színház, Madagaszkár című zenés kalandtúrájának mindkét felvonásában. A főleg gyerekeknek szóló – de felnőttek számára sem tanulságmentes – darab megtekintését már hatéves kortól ajánlják! Színházi előadásról szóló ismertetést általában nem szoktak a fordító, szövegíró teljesítményének dicséretével kezdeni. Hogy itt most mégis így van, az a magyar változat szerzői: Olt Tamás és Váradi R. Szabolcs teljesítményének köszönhető. A darab eredetileg egy amerikai számítógépes animáció volt, tulajdonosa és producere a DreamWorks Animation. A kilencvenes években […]

A World of WearableArt (WOW) idehaza talán csak a szakemberek szűk körében ismert esemény. Pedig már nem új, több mint harminc éve öleli át a művészet a design és a divat világát és egyesíti őket egy színházi előadásban. Egyedülálló kombinációja a világ vezető, hordható művészeti versenyének és az új-zélandi Wellingtonban megrendezett látványos színpadi shownak. A WOW a világ minden tájáról vonzza az élvonalbeli tehetségeket, a ruhatervezőktől a show táncosokon és artistákon át, a zenészekig és előadókig.  A „lélek vizuális lakomájaként” beharangozott World of WearableArt (WOW) díjátadó inspirálja és izgalomba hozza a közönséget. Egy kreatív csapat 18 hónapos munka során minden […]

A Momentum gerillázott egyet. Lehet, hogy a kiesen őszies napon a grillázs jobb lett volna, de nekik az nem felelt meg. Így aztán elmentek a Szabadság térre emlékművet takarni. Mert arra viszont futotta. Talán azért, mert a pártelnök korábbi szimpátiájának centruma felzabálta a szotyit a grillázs elől. De mindegy is. Szóval elmentek és betakarták a Szabadság téren a szovjet emlékművet. Mert olyan élénken él az ifjú Gelencsér Ferenc Momentum-elnök emlékeimben a II. világháború személyes tapasztalata, mintha csak tegnap álmodta volna. Mindegy is lenne, elvégre Gelencsér Ferenc Momentum-elnököt is megilleti a szabad véleményalkotás joga. Így kifejtette azt a véleményét, hogy az […]

 Domenikosz Theotokopulosz 1541-ben született Kréta szigetén. A világ ma úgy ismeri a nevét: El Greco, A Görög. Ő lett az európai képzőművészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere. A magyar közönség korábban még soha nem láthatott az ő életművét ennyire átfogóan bemutató kiállítást. A budapesti Szépművészeti Múzeumban 2023 február 19-ig látogatható tárlaton megismerhetjük a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. Az összesen mintegy hetven művet felsorakoztató kiállításon több mint félszáz alkotást ismerhetünk meg a spanyol-krétai mestertől.  A magyar Szépművészeti Múzeum őrzi az európai kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét. Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festmény […]