Bevezetés 2022 elején, a Black Rose Books és a University of Chicago Press egy nagy érdeklődéssel várt angol nyelvű kötettel nyitott a nemzetközi könyvpiacokon. A könyv arról a forradalomról tájékoztatja az olvasókat, amely nemcsak az első világháború után kibontakozó világrend kisiklásával fenyegetett, hanem mind a mai napig irritálja a magyarok nemzeti identitásának egyik legérzékenyebb, legneuralgikusabb idegszálát. (Lásd: András B. Göllner (szerk.), The Forgotten Revolution: The 1919 Hungarian Republic of Councils – Az elfeledett forradalom: Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság története – Montreal/Chicago: Black Rose Books/University of Chicago Press. 2022.) A könyv megrendelésével, ismertetőjével kapcsolatban a következő linkre kattintva két nyelvű (angol/magyar) […]

Annak ellenére, hogy időben mindinkább távolodunk a II. Világháborútól, az ott történt események iránti érdeklődés nem lanyhul. Részben talán betudható ez annak is, hogy a különböző titkosszolgálatok aktáinak titkosítása mostanában kezd lejárni. Adatok válnak hozzáférhetővé, és bizony az írók ezt ki is használják. Van egy téma, ami különösen vonzónak mutatkozik: ez pedig a francia ellenállásnak nyújtott brit támogatás története. Már többen is feldolgozták, filmek is készültek belőle! Az Agave Kiadó két kötetet is szentelt a témának. A korábbiról itt: https://kanadaihirlap.com/2021/06/24/regeny-nehez-kerdesekkel adtunk tájékoztatást. A zárómondata az volt, hogy a szerző engedi; a kérdések az olvasóban fogalmazódjanak meg, keresse rájuk maga a […]

Élt egy ember a XX. század első felében, akinek az életéről elég sokat tudunk, a haláláról szinte semmit. De amit az élete utolsó évéről tudunk, az elég ahhoz, hogy az elkövetkező évszádokban a nevét csak a legnagyobb tisztelt hangján emlegessék. Halálát minden korban – ma is – létező gazemberek okozták, ezért a mi kötelességünk, hogy mindig, mindenkor, emlékeztessünk rá! Azon a napon, amikor utoljára látták élve Budapesten, január 17-én, minden évben megemlékezést tartanak a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, emléktáblája előtt. A Raoul Wallenberg Egyesület elnöke dr. Sebes József, a megjelenteket köszöntve elmondta, Wallenberg máig ható jelentőségét mi sem bizonyítja […]

 A világ Victor Vasarely néven ismeri, mi tudjuk azt is, hogy Vásárhelyi Győző 16 éves korában kezdett képzőművészeti tanulmányokba Újpesten, 1925-ben már reklámgrafikusi megbízásokat is kap és 1930-ban kiállításon is részt vesz. Még ugyanebben az évben – a jobb megélhetés reményében – Párizsba költözik, életét Franciaországban éli le. Hírnevét sajátos szemléletű alkotásai, a kinetikus művészet a fotografizmus alapozzák meg. Műveinek egy részét Magyarországon a pécsi és a budapesti Vasarely Múzeumokban őrzik. A budapesti Vasarely Múzeum nemrég jelentős adományokkal gazdagodott és ezekből, „A tárgyak második élete” címmel időszakos kiállítást nyitott. Orosz Márton, a múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora a megnyitó […]

Divatos játék lett a szabadulószoba. Olyannyira, hogy Budapesten jelenleg közel kétszáz működik, de a fejlődés nem áll meg. A napokban, a Belvárosban megnyílt a legújabb, ráadásul olyan helyen, ahol mellette még hat másik is található. A Neverland, valóságos szórakoztató központ, bár és étterem is egyben, csapatépítő játékok, családi ünnepségek számára is kitűnő helyszín. A hat szabadulószoba mellé felépült hetedik olyan világba kalauzol el mindenkit, ami bizonyára magával ragadja majd a látogatót. Eddig ott – néhány másik mellett – az igazán bátraknak a „Zárt osztályt”, a western-filmek szerelmeseinek a „Nagy vadnyugati rablást”, a Harry Potter-rajongók számára pedig inkább a „Mágus próbát” […]

Dicső, csak önmagával mérhető, és azt is felülemelkedő miniszterelnökünk saját szájával bejelentette a kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-ételolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej esetében árának visszacipelését a korábbi év októberének a szintjére. Majd gondolt egy nagyot, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szájával kiegészítette a listát a csirke far-háttal. A teljes megoldáscsomag egésze nem mentes a tanulságoktól. Az egyik ilyen tanulság, hogy teljesen nyilvánvalóvá teszi: szegénység márpedig van. Nem általában, és nem optikailag, hanem ténylegesen és a konkrétan. Olyan mértékben, ami gyakorlatilag a napi élelemhez jutást is kockáztatja. A másik nem kevésbé tanulságos az, ahogy ezt megoldani gondolja a kormány. […]

„Mi magyar Magyarországot akarunk az utódainkra hagyni!” Ezt a veretes szöveget biggyesztette a fotó fölé Németh Szilárd, a Fidesz egyik alelnöke, civilben parlamenti államtitkár. A képen 13 férfiember látható, tekintetükben ott a szilárd elhatározás, hogy nem engednek a magyar Magyarországból, akinek ez nem tetszik, velük gyűlik meg a baja. Tizenhárom férfiember néz a kamerába. Németh Szilárd nem tartotta fontosnak, hogy tájékoztasson bennünket arról, hogy kik ezek az emberek, anélkül is tudjuk, hogy kicsodák: csupa megbízható, rendes magyar férfiember, nő még véletlenül sem keveredett közéjük, a 2-vel kezdődő személyi számosok a konyhában szorgoskodnak, vagy unokát szülnek Kövér Lászlónak. Nem tudjuk, miért […]

Most, hogy a magyar kormány legújabb szlogenjéről – Magyarország előre megy, nem hátra – kiderült, hogy nem saját szerzemény, mondhatjuk úgy, idegen ötletből alkották meg a Fidesz kreatívjai, érdemes felfejteni e mondás eredetét. A legközelebbi ismert felmenő a brit Munkáspárt, az ő programjukban volt olvasható még 2005-ben, hogy Britain Forward not Back. A szálak azonban egészen Vlagyimir Iljics Leninig vezetnek. A brit Munkáspárt, a hazájában nagy népszerűségnek örvendő NDK-s diktátortól, Erich Honeckertől örökölte a nagyszerű, minden fideszes szívét megdobogtató szlogent. A keletnémet nép nagy vezére, az NDK mindenható ura, a kommunista párt főtitkára, 1989. október 7-én mondta híres beszédében, hogy […]

Hétfőn este jött a megdöbbentő hír, hogy Rómában, egy klubban holtan találták Homonnay Gergely írót, újságírót, közéleti aktivistát. A szomorú esetről majd’ minden portál beszámolt, voltak, akik tárgyszerűen, míg mások megrendülten tudatták az olvasóikkal, hogy mi történt. És akadtak olyanok is, például a fideszes kommunikáció élcsapata, a PestiSrácok, akik más megoldást választottak és ismételten bizonyították, hogy tahóságért nem kell a szomszédba menniük. „A szilveszteri buli után holtan találták Homonnay Gergely radikális baloldali aktivistát. Olasz sajtóinformációk szerint keringési elégtelenség okozta halálát, szekrényéből pedig kábítószergyanús anyagot foglaltak le a rendőrök. Sokak számára onnan lehet ismert a Corriere della Sera által csak magyar […]

A művészet alapvetően a múltat tükrözi, és néha – kevésbé egyértelműen – a jövőbe mutat. Így az új esztendő küszöbén, amikor nekem több időm van, de a leköszönő évnek sokkal kevesebb, különösen jó alkalomnak tűnt ellátogatni az Ottawában lévő Kanadai Nemzeti Galériába, ahol több mint 12 ezer négyzetméteres területen egy gazdag, 93 ezer tárgyból álló kanadai, őslakossági, európai és amerikai szépművészeti gyűjteményt találunk. Az 1988-ban épült építészeti mérföldkőnek számító épület szíve pedig az eredeti helyéről darabokban ide szállított és rekonstruált Rideau kápolna. Az alábbi képriporttal (és rövid videófelvétellel) kívánok jó egészséget és szebb, reménytelibb napokat 2022-ben valamennyi olvasónknak! Amikor beléptem […]

Novák Katalin lemondott a miniszterségről, mert mint mondta, az államelnökké választásig hátra lévő időben az előtte álló feladatra kíván koncentrálni. Előbb azonban még a TV2 Mokka című reggeli műsorában elmondta, hogy miként érzi magát azután, hogy előző nap bejelentették: őt jelöli a Fidesz a köztársasági elnöki posztra. „Azt persze tudtam, hogy ez azt jelenti, én lehetek Magyarország első, női köztársasági elnöke, ami önmagában is egy édes teher és felelősség, illetve van egy elképzelésem arról, hogy egy köztársasági elnöknek mi a feladata az ország első polgáraként, és mérlegeltem, hogy fel tudok-e nőni a feladathoz.” Pachmann Péter műsorvezető kérdésére, miszerint, mit szól […]

 Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a „Zene, matematika és elme” sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is. Sokféle zene van és a kedvelő is sokfélék. Van, aki az operát szereti, más a szimfonikus zenét, megint más rock együttesekért rajong. Azon viszont valószínűleg mindenki elgondolkodott már, miért és hogyan képes hatni ránk a zene? Miként hordoz a zene érzelmeket? Mitől függ, […]

Krisztus születésére emlékezünk a szentírások, különösen Lukács evangéliumának elmélkedésével, amelyek arról szólnak, hogy Isten kicsi, gyenge és sebezhető csecsemőként tört be világunkba. Fontos, hogy figyelmünket ne csak a történelmi beszámolóra, hanem a történtek értelmére összpontosítsuk, ha meg akarjuk érteni a karácsony igazi csodáját. Lukács szerzője Jézus tényleges születését egyszerű, egyenes szavakkal meséli el: „míg ott voltak, eljött az idő, hogy megszülje gyermekét, és megszülte fiát, elsőszülöttjét”. E csodálatos esemény értelmét azonban az evangélium következő sorában találjuk meg. „Azon a vidéken pedig pásztorok voltak kint a mezőn, akik éjszakánként vigyázták a nyájukat. És az Úr angyala állt előttük, és az Úr […]

Aki visszaolvas, az azt fogja tapasztalni, hogy igen, többször megemlékeztem a Karácsony egy másik olvasatáról. Az pedig bennem merült fel, hogy mi újat lehetne mondani. Egy olyan helyzetben, amikor csak bízni lehet abban, hogy a sorozatot indító mondatfüzér talán kevésbé lesz aktuális: „A Karácsony hivatalosan ünnep. Hivatalosan a szeretet ünnepe. Kevésbé hivatalosan az öngyilkosok ünnepe”. Mert az, aki lefeszegeti a szemellenzőket, kötelező kínmosollyal felszögezett rózsaszín szemüveget az könnyen lehet: sivatagot lát. Egy sivatagot, amiben távol, messze vannak kis oázisai az emberségnek. De olyan messze, olyan távol, hogy reménytelenné teszi az elérését. Meg aztán mankók is kellenének oda. Egy őszinte hívó […]

 Sajnos csak rövid ideig, mindössze február 13-ig lesz nyitva Barabás Márton, Munkácsy Mihály- és Príma-díjas festő, szobrász kiállítása a Műcsarnokban. Kár, mert egy roppant sokoldalú művész igen érdekes alkotásait láthatjuk, szinte műfaji megkötöttség nélkül. A négy és fél évtizedes életmű vizuális sokszínűsége miatt izgalmas. Festmény, szobor, installáció egyaránt megtalálható benne és mindegyikből van néhány valóban figyelmet érdemlő darab a kiállításon. Egyáltalán nem téved, akinek már a tárgyak ismerete nélkül, pusztán a név is felkelti a figyelmét. Barabás Márton ugyanis apai ágon rokona a neves, 19. századi romantikus arcképfestőnek, Barabás Miklósnak. Nagyapja, idősebb Barabás Márton pedig vándorló tájképfestő volt. A művészi […]