Megnyílt a német Deutsche Hospitality cégcsoport első budapesti szállodája. A Hotel Intercity 2021. május 3-tól várja a vendégeit a Keleti Pályaudvar szomszédságában, 312 szobával, étteremmel, BistroLounge & Barral, valamint öt, összesen 200 fő befogadására alkalmas konferenciateremmel. Az épület belsőépítészeti terve a milánói építész, Matteo Thun keze nyomát viseli. A szálloda központi elhelyezkedése pedig a mobilitási szempontokon túl fenntarthatósági célokat is szolgál, igazodva ahhoz az általános igényhez, melynek szerint a jövőben a hosszabb utazások során is egyre növekvő szerep jut a közösségi közlekedésnek. Az akadálymentesített épület 312 szobája mellett a szállodában egy étterem, egy Bistro Lounge & Bar és egy – […]

Hölgyeim és uraim, dunaújvárosiak, barátaim. Önöknek magyarázattal tartozom, amiért izének neveztem egy általam eddig nem ismert, gondolom, jó ideje a város központjához tartozó térelemet. Elismerem, ez egyfajta leszólása az említett műtárgynak. Megköszöntem a felvilágosítást, hogy Dunaújváros fennálásának hetvenedik évfodulójára alkottatott, ami valóban szívet melengető jubileuma lehetne minden városlakónak, de – bocsássanak meg érte – a szívalakú formát akkor is giccsesnek tartanám, ha Dunaújváros a hetvenedik életévét valóban betöltötte volna. Higgyék el, nem trollkodom, dunaújvárosinak vallom magam. Mert e város lakóihoz – legelőbb Nagy Jenő főszerkesztőhöz – kötődő befogadásom élménye elképesztően tartósnak bizonyult, és itt tágult ki számomra a világ. Ahol […]

Ezzel az egyszerű tőmondattal lehet leírni azt a helyzetet, amit a kormány előállított. Egyetlen törvénnyel alapítványi vagyonba szervezte az ÖSSZES magyarországi felsőoktatási intézményt, egyetemeket, főiskolákat, és több kulturális intézményt, színházat stb. Természetesen az intézmények vagyonával – épületekkel, intézményekkel együtt. Ez önmagában több ezermilliárd forintos vagyon – a pontos számot egyelőre nem tudni. (A folyamat valószínúleg nem áll le, bizonyára sorra kerülnek a közgyűjtemények, a kulturális és az oktatási infrastruktúra egésze.) Az indok persze az, hogy alapítványi formában „rugalmasabban” tudnak működni ezek az intézmények. A valóságos szándékról azonban a kormányfő szavai rántották le a leplet. A cél, hogy a teljes felsőoktatás […]

Május 1. A következmények nélküli csend hazájában emlékezzünk kicsit a Chicago-ban felvonult egykori százezrekre. De nem feledve azt sem, hogy a majálisról, illetve a májusi felvonulásokról mindenkinek más emlékei lehetnek. A fiatalabb korosztálynak talán semmilyen. Ami leginkább azt jelenti, hogy a majális kiüresedésével is sikerült elvenni valamit, ami helyett a társadalmi kínálat a nagy semmi. Mondom ezt annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagyok a „parancsra és dátumra érezd jól magad” mozgalmak, illetve ünnepek híve. Ugyanakkor az is világos, hogy a társadalmakban kellenek olyan közösségi érzést erősítő csomópontok, amelyek közös élményeket, vagy egyáltalán élményeket biztosítanak. Olyanokat, amelyek az embereknek személyükben nyújtanak […]

A magyarországi deportálólágerekből 1944. április utolsó napjaiban indultak útnak az első szerelvények az auschwitzi haláltáborba. Kistarcsán április 28-án mintegy 1800 zsidót zsúfoltak be marhavagonokba, és még beszállás előtt kirabolták őket, még az élelmiszereiket is elvették. Az ártatlanul elhurcolt emberek többségét elgázosították. 1944. április végén a mai Kerepestarcsa internálótáborából és Bácstopolyáról indultak el az első halálvonatok Auschwitzba. Kistarcsán az akciót Hermann Krumey – Adolf Eichmann helyettese – irányította, a végrehajtáshoz aktívan asszisztáltak a magyar államszervezet hatóságai. Az 1944. április 28-29-én és április 30-án bevagonírozott magyar zsidó mártírok vasúti szerelvényei április 30-án és május 2-án érkeztek meg Ausvhwitzba, ahol 486 férfit és […]

Mostanság a statisztikák felett illik polemizálni. Legyen. Statisztikánk. Mondá az egyszeri kommunikátor. S lőn. Statisztikánk. Amiről van olyan mondás, hogy a legmegbízhatóbb az, amit az egyszeri halandó magának, illetve híveinek alkot. Bármiről. Valamint az ellenkezőjéről is. Aztán a statisztika időnként visszanyal. Esetleg körbenyal. Esetleg körbekaszál. Ha halottakról szól. Mint a napi horror-híradó. Amiben rendszeresen közlik az elhaltak számát, s amivel kapcsolatban jó régóta ütik a kisebb ördögök a tam-tam dobot. Az egyik oldalon ugyanis kétségtelenül nem a hosszú élet kizárólagos záloga egy vírusos tüdőgyulladás. A másik serpenyőben azonban az van, hogy az örök élet vízét sem osztogatják minden sarkon. A […]

Megtanult beszélni, ércesen és metszően, olyan hanghordással, melynek nem lehet ellentmondani, eltiporni minden gondolatot, mely a hallgató agyában keletkezik, igazán uralkodni a lelkeken. Az állam majd biztosítja azt, amit ő nem tudott. (Kosztolányi Dezső: Nero) Mi lehet az, amire Orbánék háromezerszer ezermillió forintunkat szándékoznak suttyomban költeni? Kérem, mutassa meg, hogy hol legyen, Führerem! Nekem ez a kép ugrott be hirtelen. A pokolra szánt hajó című dokumentum-regényében a francia Gilbert Sinoué elevenítette fel a „937 darab zsidó rakománnyal” Hamburgból Havanna felé indult óceánjáró utasainak „nem kitalált töténetét”. A 2005-ös párizsi kiadvány szövegét 2009-ben jelentette meg magyarul a budapesti Park Könykiadó, a […]

A járvány egyik hatása, hogy Kanada liberális kormánya átgondolta az állam szerepét és úgy döntött, hogy az eddigihez képest nagyobb szövetségi államra, illetve több állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy egy igazságosabb társadalmat építsünk a pandémia után. Hétfőn mutatta be Chrystia Freeland pénzügyminiszter 739 oldalas szövetségi költségvetését, amely három év alatt 101 milliárd dollárnyi új költekezést ígér és egyben új adókat vet ki a gazdagokra. Az átlag kanadai azonban számtalan új szubvencióra, illetve állami segítségre számíthat, köztük: 30 milliárd dollár öt év alatt egy magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető gyermekgondozási rendszer kiépítésére Kanadában. Az új rendszerben, az átlag kanadai szülő […]

Nemrég csatlakoztam a Szent József a Munkás lelkipásztori közösséghez, a kenyai Nakuru Egyházmegyében. Ez egy érdekes hely az előző lelkipásztori és képzési közösségemhez képest, amely Kisaju településen volt, Ngong Egyházmegyében. A két hely teljesen más: a mostani közösség mezőgazdasági jellegű (földművelés), míg Kisaju inkább az állattartásra épült. Mára megtaláltam helyemet új közösségemben hála Faustin és Soki atyáknak. Együtt vitorlázunk és evezünk az oblátus karizmánk hajóján, miközben válaszolunk a közösség és a helyi emberek szükségleteire. A Covid világjárvány idején sok fiatal nem jár iskolába, és valószínűleg nem is nagyon foglalatoskodnak. Néhányan frusztráltak és erősen inni kezdtek, amit nemrég saját szememmel is […]

Folyamatosan hallom, olvasom, hogy majd 2022, meg majd az összefogás… Mintha az egy varázsszó lenne. Lehet, hogy az. De kérdés, hogy nem-e az a rosszabb, ha azzá válik? Többször, több helyen leírtam, hogy ez így nem fog menni szerintem. Márpedig egy közös kompromisszumos program kialakítása mellett egyre jobban elmegy a gőzös. Egy vállalkozásnál, ha eredményre számítanak, akkor először meghatározzák a célt, aztán az eszközt és és módszert. Majd ehhez kiválasztják az ezt képviselni, végrehajtani legjobban, leghitelesebben képes vezetőt. Jelenleg ilyen, minden résztvevő által képviselt, mindenki, és senki programját megvalósító, közös kompromisszumos program nincs. Vagy nincs kommunikálva, ami egyre megy. Ha […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: 11. A szovjet megszállás kezdete 12. A francia kém 13. Egy mozdonyvezető utolsó útja A szovjet megszállás kezdete Nagyszőlősre 1944. október 24-én vonult be a Vörös Hadsereg és ezzel egy új, sötét korszak kezdődött az emberek életében. Sokan – joggal – azt gondolták, Kárpátalja újra Csehszlovákiához fog tartozni, ám nem így történt. 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki, miszerint a magyar és német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Hozzanak magukkal némi élelmet, háromnapos helyreállítási munkában kell részt venniük. Ez a „kis […]

Népünk Boldogsága úgy gondolja, hogy darabra. Persze, ehhez is ért, mint minden máshoz. Mert hát, szerinte kedden-szerdán meglesz a 3,5 millió beoltott kipcsak, így már semmi akadálya nincs a nyitásnak. Sejtem, hogy Népünk Boldogsága nem teljesen normális, az ilyesmi ugyanis nem darabszám függő. Pláne, hogy a 3,5 millió semmire nem bizonyíték, hacsak nem a kiadott vakcinaszámra. De ez őt hidegen hagyja. Na, nem azért, mert ennyire buta – részben azért – hanem, mert nagy rajta a nyomás. Mivel ma Orbanisztánban minden felől ő dönt, most botor módon magára húzta a víruskezelést, amit rendesen elb…szott. De természetesen mindenkit meggyógyítunk – jelentette […]

Orbán Viktor sportember. Volt. Talán. De maradt. Mármint megmaradt a VIP-páholy iránti érdeklődése. Amennyiben szeret VIP-páholyból vigyorogni a lentebb kiabáló tapsoló tömegre. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetközi szervezőknek beígért telt-házas focin az istenadta majd tapsolhat az ő focibarát vezérének a Puskás Arénában. Miközben persze Orbán Viktornak az sem nagy kockázat, ha mégis. Valószínűleg sok-sok méteres körzetében nem lesz olyan, akinek a testi és szellemi tisztaságát nem tesztelik előtte alaposan. A lelátók népe meg csinál, amit akar. Meg amit tud. Két-három héttel a meccs után. De arra, hogy személyesen mi lesz velük arra, a kormányhoz méltó cinizmussal azt […]

Feltaláltunk magunknak egy senkiházi falusi suttyót, a saját magyar népmeséink legkisebb testvérét a pisaszagú faluvégéről, felemeltük, odaadtunk neki mindent, aztán megint azt hittük, ő lesz a következő igazságos Mátyás király. Most meg áll a kötélfüles szatyrával ugyanaz a magyar paraszt az egyik stadion előtt, szürcsöli a sörét, vágja hozzá a disznósajtot, és nem érti, hol csúszott el a dolog. Ez a Mátyás se igazságos, ez se romantikus hős és még egy piti bűnöző is, a magyar meg ezt se érti, hogy ez hogy lehet. Nem is fog soha semmit érteni ez a szerencsétlen nép. Elkúrta egy évszázad harmadát arra, hogy aztán egy […]

Péntek reggel 9 órakor, összesen kilencvenkilencet kongott a harang a kanadai Parlament felett a Béketoronyban. Szerte Ottawa belvárosban hallani lehetett ahogyan az ország megemlékezik az április 9-én elhunyt Fülöp hercegre. Valamennyi kanadai kormányzati épületen félárbócon lógnak a nemzeti zászlók egészen péntektől Fülöp herceg temetésének napjáig, illetve pontosabban: a naplementéig. Jelenleg Kanada főkormányzó nélkül van (amiután az év elején a korábbi lemondott), így a Legfelsőbb Bíróság elnöke — Richard Wagner — tölti be ideiglenes ezt a szerepet. „Hosszú élete során királyi fensége, Edinburgh hercege a Brit Nemzetközösségének és Kanada népének szentelte életét. Több mint hat évtizedig állt a királynő mellett, állandó és […]