„A szót kimondják, ki tudja, ki hogyan érti. A szót leírják, ki tudja, ki mire gondol”… (Bródy János: 1972) „A szó, veszélyes fegyver”, írta ezt még anno 1972.-ben a baloldaliságát soha meg nem tagadó és azt a mai napig büszkén vállaló zenész-dalszövegíró költő, Bródy János, majd hozzátette: „és van, aki fegyvertelen”. Örökbecsű gondolatok. A magyar politikai közéletre pedig, kiváltképp, ha a legnagyobb hazai kisebbségről, a cigányságról van szó, különösen igazak és találóak. Mert olyan idők járnak, hogy hazánkban a szavakat immár sokan kimondják. Demokráciában ez persze így is van rendjén. Bármennyire is fáj ez nekünk, magyarországi cigányoknak, de sokan vélik […]

Sokan voltunk, mégsem elegen. Mi, a második Fidesz-kormány kárvallottai, akik hittünk a kormányváltásban, nem tehetünk mást, mint szembe nézni a keserű valósággal: vesztettünk. Ráadásul sajnos ismét kétharmados vereséget szenvedtünk. Volt remény a győzelemre, de szertefoszlott: a hamis gyöngy időnként jobban csillog, mint az igazi! Ez a bölcs mondás pedig most szintén beigazolódott. A Fidesz a maga jól csengő hazugságaival ismét sikeresen legyőzte politikai ellenfeleit és a baloldali kormányváltó összefogást. El kell tehát ismerni, hogy a Fidesz nagyon jól hazudik. Azt hazudja, amit a nép hallani akar. Az egyik ilyen jól csengő „hazugsága”, amit a magyar nép zömével sikeresen elhitettek, a […]

Amikor erről az esetről olvastam, egyszerűen nem akartam elhinni. Sokkolóan hatott rám és halandó emberként döbbenten vettem róla tudomást, mert ez nem más, mint orvosi nyelven mondva, közönséges eutanázia, ami tudtommal még törvényileg is tiltva van hazánkban. Vagy nevezzem úgy, nemzeti nyelven megfogalmazva, hogy az Orbán-kormány jóvoltából magyar irtás folyik Magyarországon? Az Orbán-kormánynak sajnos nem ez az első olyan kegyetlen húzása, amit a magyar betegtársadalom ellen elkövetnek. Kezdték azzal, hogy a rokkantakat csalóként állították be és sokuknak elvonták a rokkantnyugdíját. Helyette olyan segélyezett státuszt kaptak, s számukra annyi anyagi juttatást állapítottak meg, amelyből többé nemhogy emberhez méltóan élni nem tudtak, […]

A történet annál nagyobb súllyal bír, semmint elbagatellizáljuk és paródiaként tekintsünk rá, vagy élcelődve kifigurázzuk ezt az igenis nagy jelentőséggel bíró eseményt, amelynek immár napi szinten is a tanúi lehetünk. A vidékiek, ha kíváncsiak rá és emiatt elutaznak Budapestre, akkor természetesen ők is részesei lehetnek e mindennapi magyar csodának, amely az új arculatot öltő Kossuth-téren a kormányunknak köszönhető. Mert mostantól kezdve már a Kossuth-téren minden nap fel- és levonja az országzászlót a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége. Ez a ceremónia pedig reggel fél kilenckor kezdődik, és a kilenc zászlófelvonó, illetve díszőr mellett egy kisdobos is […]

 Szervusz, János! Kérlek, bocsásd meg nekem, amiért tegezni merészellek. Azért tegezlek, mert a mi nyelvjárásunk nem ismeri azt a kifejezést, hogy maga, vagy Ön, és mivel te is cigánygyerek vagy és én is az vagyok, úgy gondolom, nagy sértés lenne a részemről, ha magáználak. Aztán meg feszélyeztetve is érezném magam veled szemben, ha most csak azért aláználak a megázódással, mert te zsivány voltál és börtönben csücsültél, míg én csak azért érzem úgy, hogy börtönben vagyok, mert cigánynak születtem. Mert nekem, János, ez az ország maga a börtön, ezt őszintén be kell, hogy valljam neked. Te viszont nem panaszkodhatsz János. Ahhoz […]

Ukrajnában háborús készültség van és pattanásig feszült a helyzet. Az ukrán kormány szerint vasárnapig 15 ezer orosz katona vonult be a Krím-félszigetre. Az orosz hadsereg, mintegy demonstrálva erejét, páncélosaikkal torlaszolták el Ukrajna stratégiai pontjait, jelezve az EU-nak és a világnak, hogy el a kezekkel Ukrajnától, mert arra, mint volt utódállamukra, az „orosz medve” továbbra is igényt tart. Jóllehet 1994-ben éppen Budapesten, az orosz és az ukrán kormány aláírtak ugyan egy szerződést, amelynek értelmében Oroszország elfogadta, hogy semmilyen területi követelése sincs Ukrajnával szemben. Noha ez a szerződés elvileg ma is érvényben van, Oroszország mégis megszállta Ukrajnát, amelynek közintézményein már orosz zászló […]

Kemény kampányolási láz vette kezdetét hazánkban. Választások előtt egy demokráciában persze ez így szokás, és hát nálunk sincs ez másként. Igaz, hogy hazánk ugyan még nem Amerika, s mi felejtsük is el a miniszterelnök-jelöltek vitaműsorát a tévében. Orbán Viktor miniszterelnök úr ugyanis állítólag nem vitázni, hanem kinyilatkoztatni szeretne. Nincs vita! Elégedjünk meg az olyan, ismeretlen személy által készített videóval, mint amelyben például Orbán miniszterelnök úr Böjte atya mellett „végre a magyarok a kezükbe vették a saját sorsuk irányítását″ kampányszlogenével buzdít minket valaki a szavazásra. A nemzet választ, hívja fel a figyelmünket erre egy titokzatos Anonymus, Bele Regis Notarius, aki mint […]

Erről az immár egyre jobban eldurvulni látszó Simon-ügyről nekem az Ernst Marschka által rendezett és számomra nagyon kedves Sissi című, magyarul beszélő, osztrák-német romantikus történelmi film egyik ideillő mondata jut eszembe. Íme, röviden a történet: A házasodni készülő Ferenc József ifjú császár hitveséül eredetileg nem Sissi hercegnőt szánták, hanem a nővérét, Helént. Édesanyja ezért eltiltja Sissit, hogy az ifjú császárral találkozzon, és amíg ők a császári udvarban protokollfogadásokon teszik tiszteletüket, Sissit bezárják egy szobában. A nyughatatlan, szép és fiatal hercegnő azonban ellenszegül, és kiszökik a szobájából. Horgászni indul és a sorsnak köszönhetően Ferenc József összetalálkozik a gyönyörű és cserfes szájú […]

Elöljáróban leszögezem, hogy ezzel az írásommal én senki ellen uszítani nem akarok. Amúgy pedig a sorkatonai emlékeim hangulatát követve bevallom, hogy már vágom a centit. S teszem ezt azért, mert már tűkön ülök, és alig várom a szavazás napját, amikor is reményem szerint április 6.-án végre leváltjuk a hadd ne minősítsem, hogy milyen kormányt. Tudom, nem lesz egyszerű dolgunk, de a küldetésünk sikere sem lehetetlen. Nézzünk szembe a tényekkel. A Fidesz a választási körzeteket manipulálta, a magyarok sokaságának orra előtt pedig sikeresen elhúzta a rezsicsökkentés édeskés mézesmadzagját, és hát az immár iparszerűen állampolgárságot felvett határon túli magyarok és nem magyarok […]

Már Orbán Viktornak is kínos Kerényi Imre Magyar Krónikája. Bár Orbán elment a csütörtöki megnyitóra, ezt állítólag inkább Kerényi felé tanusított személyes szívességből tette. Ugyanis Orbán szerint Kerényi felhívása „szerencsétlen” volt. Szerinte sem kéne közpénzből nyomtatni egy ilyen lapot, hanem esetleg „baráti cégek” támogatásából lehetne finanszírozni, akiket azonban, éppen a „baráti” állam támogat… (A Szerk.) Minden bizonnyal emlékszik még a kedves olvasó az első Fidesz-kormány idején önnön kormányt fényező Magyar Vizsla című havonta megjelenő pártlapra, ami ingyen járt, tehát még csak fizetni sem kellett érte senkinek. Ha emlékeim nem csalnak, úgy tudomásom szerint annak anyagi költségeit a Fidesszel szimpatizáló gazdasági […]

Gondolom, hozzám hasonlóan azért sokan emlékeznek még arra az esetre, amikor 2011. január közepe táján a kormány bemutatta az Új Széchenyi-tervet, amelytől Orbán Viktor miniszterelnök úr azt remélte, hogy majd talpra fogja állítani a gazdaságot és beindítja a növekedést. Matolcsy György, – aki akkor gazdasági miniszterként szolgálta az Orbán-kormányt, ki is jelentette, hogy az Új Széchenyi-terv révén hazánk már nem sereghajtó, hanem éllovas lesz, és az unió legjobb számait és eredményeit produkálja majd. Matolcsy úr, – aki úgy tűnik, hogy már akkor is látnoki képességekkel bírt, – elmondta, hogy az államháztartási deficitet 3 % alatt tartják, amely bravúrra az EU- […]

Ne legyenek kétségeink afelől, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr 2013. október 23.-án a Hősök terén összegyűlt hallgatósága előtt, – költői hasonlattal legyen mondva, – egy új magyar forradalom kezdetének előszelét vetette el. És, mint tudjuk, aki szelet vet, vihart arat. Erről a hírről a média – nem tudni miért, – de csak nagyon visszafogottan és szűkszavúan tudósított. A külföldi sajtó sem kapta rá fel a fejét, noha október 23.-án hazánkban egy olyan uszító esemény történt, amely véleményem szerint okulásként talán ország-világ előtt nagyobb publicitást is megérdemelt volna. Merthogy Orbán Viktor miniszterelnök úr ünnepi beszéde, úgy a díszletet, mint pedig a […]

Először azt hittem, hogy ez holmi áprilisi tréfa csupán, merthogy az érintett úr még a főnöke nevét is rosszul írta, l y-os j-vel, j helyett. De mivel a levelét a facebook-oldalán egy olyan szavahihető ember is közzétette, aki e téren egyáltalán nem szokott viccelődni, onnantól kezdve már bennem is szertefoszlottak a kételyek. A bakitól eltekintve a hír tehát igaz. A Fidesz-KDNP-ből már nem Ángyán József az egyedüli ember, akiben megszólal a lelkiismeret, mert olvasom, hogy Debreczenyi János, Veszprém korábbi polgármestere szintúgy megcsömörlött, és emiatt ő is kilépett a Fideszből. „Tönkre teszitek és lejáratjátok a népet és az országot” – írja […]

Ezt a mára szállóigévé vált mondatot Willy Brandt német kancellár mondta 1989. november 10.-én a schönebergi városháza előtt tartott beszédében, méghozzá abból az apropóból, hogy ő az elsők között állt ki a német újraegyesítés mellett. Willy Brandt továbbá megköszönte Istennek, hogy megélhette azt a pillanatot, amikor Európa elszakított részei újra összenőnek. Ezen szimbólummá vált gondolatokhoz hasonló jövőképet prognosztizálnak egyes magyar politikusok jövőre a mi belpolitikánkban is. Összenő, ami összetartozik? Adalékként csak annyit fűznék hozzá, hogy ennek nagy az esélye, ugyanis a Fidesz már elvesztette támogatóinak csaknem felét, így tehát nagyon úgy tűnik, ha továbbra is kormányozni szeretnének, akkor bizony együttműködésre […]

Aki nem tudná, hogy mi az a rezsicsök, annak elárulom. A rezsicsök egy olyan új kifejezés, mint a történelmünkből ismeretes bikacsök-szlengszó, ám nézőpont kérdése, hogy akire e csökkel sújtanak, kinek kellemes érzés, és kinek megalázóan kellemetlen. Vágjuk a közepébe. Közismert tény, hogy a Krisztusunk koporsóját sem őrizték ingyen. Akkor meg kérdem én, – ugyan miért ne fizethettek volna az önkéntes aktivistáiknak, akik bevállalták, hogy a pártunkért és népünkért kockáztatva a testi épségüket, házról-házra járva felkeresik az embereket és aláíratják velük a rezsicsök-petíciót? Különben is – mi az a száz forint egy rezsicsök-aláírás darabjáért? Pipafüst. Aztán ebből még adózni is, hogy […]