A kanadai jezsuita rendtartomány március 13-án lehozta azt a listát, amelyen kiskorúak szexuális zaklatásával „hitelesen megvádolt” papok nevei, illetve adatai szerepelnek. Köztük két magyar pap is található: Andrew Eordogh (Eördögh András) és John Toth. Eördögh András 1929-ben született, 1959-ben szentelték pappá és 2020-ban halt meg. Az évek folyamán a kanadai magyar közösségben végzett lelkipásztori szolgálatot, többek között a torontói Szent Erzsébet Egyházközségben, a Courtland-i Szent István templomban, a hamiltoni Szent László templomban, a hamiltoni Szent Erzsébet otthonban, illetve Montreálban és Victoriában is szolgált, valamint a Chicago-i a Szent István plébánián, Alaska államban és Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Pilisvörösváron is. Feltűnő, hogy […]

Tamás Gáspár Miklós magyar filozófus, író és a rendszerváltás, illetve a demokratikus ellenzék egyik kiemelkedő személye január 15-én meghalt. TGM Kolozsváron született és a kétnyelvű (román-magyar) Babeș–Bolyai Tudományegyetemen diplomázott 1972-ben. Az erdélyi magyarság Utunk című irodalmi és kulturális folyóiratát szerkesztette 1978-ig, aztán Magyarországon folytatta életét, ahol az ELTE tudományos munkatársa volt. A nyolcvanas években amerikai, brit és francia egyetemeken is tanított vendégprofesszorként. A Kádár korszak utolsó években kialakuló demokratikus ellenzék résztvevője volt, az első szabadon választott magyar parlament SZDSZ képviselője volt 1994-ig, illetve korábban a párt ügyvivője is. 2000 után eltávolodott az SZDSZ-től és markánsan baloldali, marxista nézeteket vallott, illetve […]

Január hatodikán, Bécsben, életének 95. évében elhunyt Karl Pfeifer alias Pfeifer Károly újságíró. 1980 és 1987 között újságírói tevékenysége miatt a hatóságok, mint diverzánst négy alkalommal utasították ki Magyarországról. Ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy Pfeifer az 1970–1980-as években a magyarországi demokratikus ellenzék tagjaival baráti kapcsolatokat ápolt. Apja 1882-ben Balatonbogláron, anyja 1888-ban Lepsényben született, aztán a szülők 1908-ban Ausztriába költöztek. Karl Pfeifer 1928-ban született Baden bei Wien-ben. Mint baloldali zsidók tíz évvel később, az Anschluss után, 1938 nyarán szüleivel Magyarországra települtek, ahol Karl – Debrecenben – egy év alatt megtanult magyarul. Debreceni diákként antiszemita támadás érte az utcán. Tanúja volt […]

A “Jövőt magyarok írják”, olvasom Budán sétálva nemrégiben, óriási betűkkel kiírva egy nagy házfalra. Karikó Katalin portjéját díszíti ez a hülye mondat, egy teljes tűzfalat befedve. Innen származik eme írás hülye címe. Azt mondja, a jövőt magyarok írjak, így summásan. Először is hadd mondjam el, tisztelem Karikó Katalin egész pályafutását, es a találmánya alapján kifejlesztett vakcinát is, (bennem is van 4 adag), és sajnáltam, hogy ezekért nem kapott Nobel –díjat is. Külön tetszik szerénysége, ezért is tűnt fel ez a felirat. Fogalmam sincs, ő mit gondol erről a feliratról, (ha tud róla), csak azt tudom én mit gondolok. Úgy hiszem, […]

Meghalt Montreálban Kertész Ákos, kanadai magyar Kossuth díjas író. 2012-ben menekült Kanadába feleségével Évával együtt, miután antiszemita támadásoknak volt kitéve Magyarországon az Amerikai Népszavában megjelent, vitát indító publicisztikája után. Számos kanadai magyar hozzájárulása segített abban, hogy a kanadai hatóságok végül elfogadták menedékkérelmét. Montreálban és Ottawában személyesen is kapcsolatba került Ákos olyan kisebb kanadai magyar körökkel, amelyek szintén felszólaltak a 2010 óta kiépült magyarországi autoriter, korrupt és kirekesztő rendszer ellen. Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született, a Holokausztot gyerekként élte túl. Dramaturgként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott csaknem harminc éven keresztül. Első regénye, a Sikátor, 1965-ben jelent meg. Legnagyobb irodalmi sikere […]

Kenedi János a Demokratikus Ellenzék egyik meghatározó alakja, kritikus, szerkesztő, történész 75 éves. Kenediről manapság méltatlanul kevés szó esik, holott nagyon sokat köszönhetünk nagyon sokan Jánosnak. A hetvenes évek végétől Kenedi lakása az ébredezó ellenállás egyik központja volt. János végtelenül nyitott, kedves és figyelmes ember. Ha kellett ízekre szedte a kéziratot amit kapott, ha kellett petíciót szervezett, megcsinálta a Profilt, az egyik első magyar szamizdatot. Mindenkit ismert, remekül szervezett, nála volt pl. később a Társadalmi Szerződés vitája és még sok más megbeszélés. Kenedi János szerény, bátor ember, aki felmondta Kádár rendszerrel tömegek által kötött alkut, mert nem volt hajlandó hazudni. […]

 Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájának épülete Pápán áll, 1846. szeptember 11-én avatta fel Lőw Lipót rabbi, aki később lelkész százados volt Kossuth seregében. A roppant leromlott állapotú épületben 2012. július 15-én egy fénykép és dokumentum kiállítás nyílt meg „Elfeledett szomszédaink – Családok, sorsok történetek a pápai zsidóság két évszázadából” címmel. A kiállítás sorsa legalább olyan hányatott lett, mint a neki helyet adó épületé. Jelenleg Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben látható július 30-ig, hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 14 és 18 óra között. A belépés díjtalan.  A kiállítás anyagát dr. Gyekiczki András, szociológus, jogász, „vasszorgalommal” gyűjtötte össze és 2012-ben Rajk László látványtervével mutatták be […]

Moldova  György elment. Hagyott nekünk 100 könyvet 15 millió példányban. A hatvanas-hetvenes években esemény volt egy-egy „Moldova” megjelenése. A Ferencvárosi koktél novellái, H. Kovács kalandjai után először beszélt másképp az addig „októberi sajnálatos eseményeknek” emlegetett forradalomról/ ellenforradalomról a Magányos pavilon-ban és az Elbocsátott légió-ban. Akkoriban dafke kommunistának emlegette magát, amikor inkább az egyrészt-másrészt hezitálás volt a divat. Később inkább a baloldalit vállalta. Egy biztos: nem volt „mesemondó’ író inkább krónikás. A hatvanas-hetvenes évek magyar valóságának krónikása. Rigorózusan ragaszkodott a tényekhez, amikor az élet egy-egy szeletét feltérképezte. Beállt vasutasnak – Akit a mozdony füstje megcsapott -, a minisztériumtól a munkásszállásokig a textiliparról […]

Ezt a fogalmat az én korosztályom főként Hofi tréfáiból ismeri – a fiatalabbak onnan se. Elődjének tán azok a truppok tekinthetők, amik ekhós szekéren járva a vidéket, szórakoztatták színielőadásokkal, mutatványokkal a kisvárosok, falvak közönségét. A népi demokráciákban fontosnak tartották a kultúra terjesztését, így a Déryné színház – a többi teátrumhoz hasonlóan – állami támogatással járta a vidéket. Hanem a Déryné szabályos színházi előadásaihoz is kellett némi technikai háttér, színpad, világítás, díszlet stb., így csak ott tudtak fellépni, ahol volt legalább egy kulturház, nagyteremmel, dobogóval. A kisebb településeken, falvakban léptek fel az alkalmi társulatok, a haknibrigádok. (Persze egy Hofi előadás, Koós […]

 Hagyományaihoz híven, a budapesti József Attila Színház június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján ebben az évben is műsorra tűzi Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színművét. Az előadás megtekintésével a nézők ezúttal egy nemes ügy mellé is állnak, mert a színház a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködésével gyűjtést szervez a kárpátaljai magyar családok megsegítésére. A Feketeszárú cseresznye Hunyady Sándor 1930-ban írt drámája. Az 1930 novemberében bemutatott darab hozta meg az író számára az igazi sikert és tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. A sikerre jellemző, hogy a színház szakított íratlan szabályaival: húsz év után először nyitotta ki szerző előtt vasfüggönyét, hogy az fogadhassa […]

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem csupán az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületeit és parkját foglalta el, hanem annak szellemiségét, az itt folyó képzés pozitív célkitűzéseit […]

 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért pont ez a század ilyen fontos számunkra? „A 17. század hadviselésének tárgyi emlékei” című kiállítás megnyitásakor dr. Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár, a Kutatóműhely vezetője elmondta: főleg azért áll közel hozzánk, mert Zrínyi Miklós koráról beszélünk, de a kiállítás ennél […]

A Kié Erdély? c. interjúra a Székelyhon tv Nézőpont műsorában bukkantam – véletlenül. Ilyen nevű tv, ilyen című műsoráról azt feltételeztem: na, megint valami irredenta vicsorgás! De nem! Sabin Gherman, aki egyébként erdélyi szásznak tartja magát, úgy beszél az erdélyi identitásról, szellemről, ethoszról, mint valami különleges, csillogó szellemi-kulturális értékről. Olyan egyszerű szavakkal, hogy az ember rögtön megérti: kincs ez, európai kincs, amit az ott élő magyarok, szászok, székelyek, románok nemzedékei csiszoltak nemes drágakővé. Ezt a kincset rombolják, gyalázzák azok a kufárok, akik pl. a közös állami léthez – és nem a nemzethez – kötődő szavazati joggal házalnak. Olyasmi ez, mintha […]

Próbálom megérteni a magyar helyzetet, de ugye én innen Kanadából nem megyek Magyarországra minden évben, nem élek faluban, városban és Budapesten egyidőben és nem ismerem ki magam a (kamu)pártoskodások rengetegében, bár egyfolytában próbálok olyan valakit keresni, aki mindennek megfelel, de még nem találtam senkit, aki minden szempont szerint ismerné a helyzetet. De nem adom fel, és talán elég sokáig fogok ahhoz élni, hogy a történelem felülírott verzióját egyszer még elolvashatom. Jelenleg viszont azon gondolkodom, mi segíthethe ki abban, hogy végre megértsem, azt hogy miért akarja az egyik magyar a másik szemét kikaparni, miért mutatja az egyik a másiknak azt, hogy […]

A tészta szinte úszik a piros mártásban, illatok ízek és a színek pompás harmóniája, na meg az étvágy. Az is jó. A száraz tészta mindig kevésnek tűnik, aztán még egy kicsit tesz hozzá. Ilona ma is többet főzött. A tányérok teli, a fazék még gőzölög. A pestot nyár végén, a paradicsombőség idején készítette, most esszük. Nagyon finom. Kedvelt éttermünk ablak melletti asztalánál ülünk, az asztalon apró vázában egy szál írisz, a terítő a szalvéta és a kis virág színei harmóniában, az ismerős pincér távolról bólintva köszön. Nem furcsállja, hogy saját főztünket esszük. Ennyi belefér egy hajnali félálomba.   Alacsony, vékonyan […]