A világhírű magyar zongoraművész születésének centenáriuma kapcsán Magyarország Kormánya Cziffra György-emlékévvé nyilvánította a 2021. február és 2022. május közötti időszakot. Az emlékévet az UNESCO a nemzetközi évfordulók sorába is felvette. Ennek nyomán a világ 15 országában emlékeznek Cziffra György zongoraművészre. Mintegy 100 esemény valósult meg itthon és külföldön világhírű művészek részvételével, így többek között a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium, a brüsszeli Bozar, a svájci Victoria Hall, London, Párizs, Nizza, Passau, Stuttgart és New York szolgált helyszínül a megemlékezéseknek. Cziffra György 1921. november 5-én született Budapesten, cigányzenész családban, Angyalföldön. Ez a vidék, a maga Tripolisz nevű nyomortelepével szinte hihetetlen mélységét jelentette […]

Ha szerencsés vagy, megöregszel, elfelejted bűneid, és könnyebben követed el őket újra. Ha most elkezdenék rendezkedni (takarítani) a fejemben és szép komótosan kiszórnék mindent, ami nem odavaló, akkor találnék sok olyan gondolatot, amiről azt hittem, hogy már elveszett, sőt olyant is, amiről már nem is tudok és lennének üres fiókjaim, meg polcok a teljesen új gondolatoknak, és a sok kiszórt kacatot összeraknám, külön kosárba a szomszéd néninek szántakat, másikba, amit csak úgy elajándékoznék, mondjuk a máltai szeretetszolgálatnak, és jutna egy kosárral a ház elé (bárki használhatná teljesen szabadon). No, ha ezt megcsinálnám, akkor biztos lenne egy kosár (kicsi vagy nagy […]

Egy torontói magyar kormánypárti rádióadás, egy tartalom nélküli kanadai magyar médiaorgánum, magyar egyházak, közösségi szervezetek, hétvégi magyar iskolák és tánccsoportok — együttvéve, 38 millió forint magyar adófizetői támogatásban részesültek idén kanadai magyar egyesületek. Idén ismét támogatást kapott a Torontói Független Magyar Rádió — összesen 2,5 millió forint segítség érkezett Bede-Fazekas Zsolt Fidesz-párti heti rádióműsorához. Szintén 2,5 milliót utalt ki az Orbán rendszer az Edmontoni Magyar Kultúrkörnek. A szervezet honlapját (amelyet nem fordítottak magyarra és csak angolul olvasható) utoljára 2019 júniusában frissítették. Összesen 2 – 2 millió forintot szerzett a Kanadai Magyar Kultuális Tanács és a Kanadai Magyar Vállalkozók Egyesülete is. […]

Kulcsár Zoltán sorozatának utolsó része.  A második világháború utáni években a Kárpátokban több mint 100 millió köbméter értékes faanyagot termeltek ki, amire nagy szükség volt az újjáépítésnél, valamint a donbászi bányák megerősítésénél. Azonban volt egy nagy probléma, mégpedig az, hogy a fakitermelő vállalatoknak nem az elszállított faanyaggal kellett elszámolni, hanem a kivágottakkal, azzal amennyi elő volt írva a tervben. Ez azt eredményezte, hogy sokkal több volt a kivágott fa, mint amennyit el tudtak szállítani, így a felesleg tönkrement. Sokat javult a helyzet, mikor megalakult ez erdészeti egyesülés, ami nem csak fakitermeléssel és a fa megmunkálásával foglalkozott, hanem bútorgyártással, telepítésekkel és […]

Orbán Mihály atya e hónapban érkezett meg Kanadába és július 25-én celebrálta első szentmiséjét mint plébános a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközségben. Elődje Licskó Szabolcs atya volt. Utoljára Karácsonykor járt Montreálban, ekkor az ünnepek alatt szolgálta ideiglenesen a helyi magyar katolikus közösséget. A múlt vasárnapi szentmise alatt több alkalommal franciául és angolul is összegezte azt amit magyarul részletesebben elmondott — mindkét nyelvet folyékonyan beszélve. „Hála Istennek megérkeztem a héten szerdán és most már itt maradok. Nem kell majd kérdezni, hogy mikor mész vissza”–mondta Mihály atya és szavait nagy taps követte a padsorokból. „Itt maradok, ahogyan megígértem nektek. Türelemmel legyünk egymás iránt […]

Kulcsár Zoltán sorozata Ukrajna politikai önállóságát nem önerőből szerezte meg, ez a szerencsés körülményeknek, a Szovjetunió felbomlásának köszönhette. Az előző fejezet végén már említett, 1991. december 1-én megtartott népszavazáson a lakosság több mint 90%-a  a függetlenné válás mellett tette le a voksát. Kárpátalja lakosságának 80%-a a különleges önkormányzati státusz, azaz az autonómia mellett szavazott. A beregszászi kerület lakosai pedig még ennél is nagyobb arányban szavaztak a magyar autonóm körzet létrehozására, sajnos ezek közül egyik sem valósult meg. Ukrajna első elnökének Leonyid Kravcsukot választották, és Kárpátalja a független Ukrajna részévé vált, amelyet etnikai alapú, politikai és ideológiai törésvonalak szabdaltak. Lengyelország és […]

Kulcsár Zoltán sorozata — 18-19. rész A szovjet érában – a kommunista agymosás elfeledtetésére – számomra a természetjárás volt a legjobb ellenszer. A gyenge életszínvonalat és a külföldi utazások korlátozását nekem a gyönyörű táj ellensúlyozta, ezért gyakran szerveztünk egy-kétnapos, vagy a nyári szabadság idején akár hosszabb túrákat is a Kárpátok hegygerincére és a völgyekbe. Két nagyon tapasztalt természetjáróval is összehozott a sors, akiktől nagyon sokat tanultam, különösen Neumann Pista bácsitól. Ő 12 éves korától járta édesapjával a hegyeket, akit sajnos származása miatt 1944 áprilisában elvittek, és a családjából Pista bácsi mellett, aki munkaszolgálatos volt Erdélyben, csak Ferenc öccse maradt életben. […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Mikor bevonultam, sejtettem, hogy nehéz évekre számíthatok, de ami rám várt felülmúlta az elképzeléseimet. Először is nem közölték velem, hová visznek. Tíz napig utaztunk a vonaton, mikor megérkeztünk Szibéria közepére, Uszojle-Szibirszkoje városába, nem messze Irkutszktól. A hőmérséklet mínusz 35 fok lehetett. Mivel ilyen hidegre nem számítottunk sokunk nem is volt kellően felöltözve, emlékszem, simléderes sapkám nem védte a füleimet a csikorgó hidegtől, állandóan dörzsölnöm kellett őket. Érkezésünk előtt a városban felszámoltak egy Gulág tábort, amelyben téglagyárat működtettek. Ez a gyár nagyon elavult technikával termelt, óriási hőségben kellett a forró téglákat kipakolni, majd a nyers téglákat […]

A Magyar Nemzet című lap karaktergyilkosság jellegű cikket közölt olyan észak-amerikai magyarokról, akik az évek folyamán felszólaltak Orbán Viktor autoriter rendszere ellen. Lapunk két munkatársa — Göllner András és Lázár György — érintett Szőcs László írásában. A narratíva egyszerű és hamis: miközben a „legitim” észak-amerikai magyar szervezetek úgy látják, hogy Orbán Viktor példanélküli egyetértést és egységet teremtett a diaszpórában, az emigráció peremein élő liberálisok és baloldaliak frusztált és jogtalan támadásokat intéznek a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen. A Magyar Nemzet lejárató cikke itt olvasható. Publikáció előtt a szerző felkereste Göllner Andrást, aki az alábbi választ írta Montreálból. Ezt lapunkkal is megosztotta […]

Mély szomorúsággal értesültünk Lilly Toth (született Gluck) holokauszt-túlélő és a Montreáli Holokauszt Múzeum önkéntes dolgozója haláláról. Lilly a Holokauszt oktatás lelkes támogatója volt és életéből sok évet áldozott a múzeumi önkéntes munkára. Hagyatékára sokan fognak emlékezni. Lilly 1925-ben született Budapesten, egyetlen gyermekként. A holokauszt idején elvesztette családját, és a szomszédoknál bujkált, amíg fel nem jelentették őket. Lilly csodával határos módon túlélt egy kivégzési kísérletet a Duna partján. Miután elszabadította magát barátjától akihez hozzá lett kötve, sikerült elúsznia, és végül egy zsidó kórházba jutott. A háború hátralévő részét egy nyilas épület takarítójaként élte túl. Amikor kitört a 1956-os magyar forradalom, Lilly […]

„Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak”, mondta Áder János a parlamentben. „Aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra.” Áder János 27 évvel ezelőtt, 1993. szeptember 28-án, a választójogi törvény módosításáról szóló parlamenti vitában mondta mindezeket, majd még azt is hozzátette, hogy azért sem támogatják a határon túl élő magyarok számára a választójog kiterjesztését, mert „sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága”. Utóbbi mondatot lefordítjuk magyarra: mert így sokkal könnyebben lehet csalni. Azóta persze már nem ennyire kényesek a Fidesznél a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Élet a szovjet paradicsomban Tanulmányaim és munkába állásom Élet a szovjet paradicsomban A kárpátaljai magyarok ugyan elkerülték a benesi kitelepítések kálváriáját, de nekik más megpróbáltatások sora jutott osztályrészül – a „málenkíj robot” kálváriája. Nem elég, hogy újra kisebbségi sorsra jutottak, elkülönítve az anyanemzettől, de már 1945-től elkezdődött a terület teljes bolsevizálása is. Bevezették az egypártrendszert, 1946-tól pedig kolhozokba kényszerítették a gazdákat. De nem csak a nagygazdákat, hanem azokat is, akik csak az előző év tavaszán megkezdődött földosztás során jutottak egy kicsinyke sajáthoz. Ez a földosztás sem volt a magyarságra nézve kedvező, hiszen a magyarok […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: 11. A szovjet megszállás kezdete 12. A francia kém 13. Egy mozdonyvezető utolsó útja A szovjet megszállás kezdete Nagyszőlősre 1944. október 24-én vonult be a Vörös Hadsereg és ezzel egy új, sötét korszak kezdődött az emberek életében. Sokan – joggal – azt gondolták, Kárpátalja újra Csehszlovákiához fog tartozni, ám nem így történt. 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki, miszerint a magyar és német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Hozzanak magukkal némi élelmet, háromnapos helyreállítási munkában kell részt venniük. Ez a „kis […]

Az elsõ vers, amit három éves koromban kívülrõl meg kellett tanulnom, ez volt: „Ötvö-succa-negyven-hét, harmadi-kemelet-tizen-hét…” Igen, ez volt a lakáscímünk. Persze „E”-vel: Eötvös utca. De akkor ezt még nem tudtam. Azt sem, hogy ez a Terézváros. Viszont tudtam utcaneveket, amelyek akkor már nem léteztek: Andrássy út, Podmaniczky utca, Teréz körút, Király utca. Akkor ezeket éppen másképp hívták. Háborús gyerek vagyok, 1949-ben kezdtem az elsõ osztályt a Vörösmarty utcai általános leányiskolában. Az Eötvös utcán, a Szondy utcán a Vörösmarty utcáig, onnan bekanyarodva: ez volt a reggeli útvonalam az iskolába, alig tíz perc. Szinte az elsõ naptól fogva egyedül jártam, noha a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Sötét napok jöttek Egy hithű, igaz kommunista Gyere Laci fiam, mert megfagysz! Sötét napok jöttek 1944-ben tragikus események következtek be majdnem egymás után. 1944. április második felében a német megszállás után megkezdődött a kárpátaljai zsidó vallású magyar lakosok deportálása. Az október 15-i kiugrási kísérletkudarca után a németek által hatalomra juttatott Szálasi kormány megkezdte a nyilas terrort. Október végén Kárpátaljára bevonultak a Szovjet csapatok, és velük együtt megérkezett a vörös terror. 1944 március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot és a menesztett Kállay Miklós helyett a volt berlini követ, Sztójay Döme (1919-ben a Vörös Hadsereg […]