Kulcsár Zoltán sorozata — 18-19. rész A szovjet érában – a kommunista agymosás elfeledtetésére – számomra a természetjárás volt a legjobb ellenszer. A gyenge életszínvonalat és a külföldi utazások korlátozását nekem a gyönyörű táj ellensúlyozta, ezért gyakran szerveztünk egy-kétnapos, vagy a nyári szabadság idején akár hosszabb túrákat is a Kárpátok hegygerincére és a völgyekbe. Két nagyon tapasztalt természetjáróval is összehozott a sors, akiktől nagyon sokat tanultam, különösen Neumann Pista bácsitól. Ő 12 éves korától járta édesapjával a hegyeket, akit sajnos származása miatt 1944 áprilisában elvittek, és a családjából Pista bácsi mellett, aki munkaszolgálatos volt Erdélyben, csak Ferenc öccse maradt életben. […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Mikor bevonultam, sejtettem, hogy nehéz évekre számíthatok, de ami rám várt felülmúlta az elképzeléseimet. Először is nem közölték velem, hová visznek. Tíz napig utaztunk a vonaton, mikor megérkeztünk Szibéria közepére, Uszojle-Szibirszkoje városába, nem messze Irkutszktól. A hőmérséklet mínusz 35 fok lehetett. Mivel ilyen hidegre nem számítottunk sokunk nem is volt kellően felöltözve, emlékszem, simléderes sapkám nem védte a füleimet a csikorgó hidegtől, állandóan dörzsölnöm kellett őket. Érkezésünk előtt a városban felszámoltak egy Gulág tábort, amelyben téglagyárat működtettek. Ez a gyár nagyon elavult technikával termelt, óriási hőségben kellett a forró téglákat kipakolni, majd a nyers téglákat […]

A Magyar Nemzet című lap karaktergyilkosság jellegű cikket közölt olyan észak-amerikai magyarokról, akik az évek folyamán felszólaltak Orbán Viktor autoriter rendszere ellen. Lapunk két munkatársa — Göllner András és Lázár György — érintett Szőcs László írásában. A narratíva egyszerű és hamis: miközben a „legitim” észak-amerikai magyar szervezetek úgy látják, hogy Orbán Viktor példanélküli egyetértést és egységet teremtett a diaszpórában, az emigráció peremein élő liberálisok és baloldaliak frusztált és jogtalan támadásokat intéznek a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen. A Magyar Nemzet lejárató cikke itt olvasható. Publikáció előtt a szerző felkereste Göllner Andrást, aki az alábbi választ írta Montreálból. Ezt lapunkkal is megosztotta […]

Mély szomorúsággal értesültünk Lilly Toth (született Gluck) holokauszt-túlélő és a Montreáli Holokauszt Múzeum önkéntes dolgozója haláláról. Lilly a Holokauszt oktatás lelkes támogatója volt és életéből sok évet áldozott a múzeumi önkéntes munkára. Hagyatékára sokan fognak emlékezni. Lilly 1925-ben született Budapesten, egyetlen gyermekként. A holokauszt idején elvesztette családját, és a szomszédoknál bujkált, amíg fel nem jelentették őket. Lilly csodával határos módon túlélt egy kivégzési kísérletet a Duna partján. Miután elszabadította magát barátjától akihez hozzá lett kötve, sikerült elúsznia, és végül egy zsidó kórházba jutott. A háború hátralévő részét egy nyilas épület takarítójaként élte túl. Amikor kitört a 1956-os magyar forradalom, Lilly […]

„Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak”, mondta Áder János a parlamentben. „Aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra.” Áder János 27 évvel ezelőtt, 1993. szeptember 28-án, a választójogi törvény módosításáról szóló parlamenti vitában mondta mindezeket, majd még azt is hozzátette, hogy azért sem támogatják a határon túl élő magyarok számára a választójog kiterjesztését, mert „sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága”. Utóbbi mondatot lefordítjuk magyarra: mert így sokkal könnyebben lehet csalni. Azóta persze már nem ennyire kényesek a Fidesznél a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Élet a szovjet paradicsomban Tanulmányaim és munkába állásom Élet a szovjet paradicsomban A kárpátaljai magyarok ugyan elkerülték a benesi kitelepítések kálváriáját, de nekik más megpróbáltatások sora jutott osztályrészül – a „málenkíj robot” kálváriája. Nem elég, hogy újra kisebbségi sorsra jutottak, elkülönítve az anyanemzettől, de már 1945-től elkezdődött a terület teljes bolsevizálása is. Bevezették az egypártrendszert, 1946-tól pedig kolhozokba kényszerítették a gazdákat. De nem csak a nagygazdákat, hanem azokat is, akik csak az előző év tavaszán megkezdődött földosztás során jutottak egy kicsinyke sajáthoz. Ez a földosztás sem volt a magyarságra nézve kedvező, hiszen a magyarok […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: 11. A szovjet megszállás kezdete 12. A francia kém 13. Egy mozdonyvezető utolsó útja A szovjet megszállás kezdete Nagyszőlősre 1944. október 24-én vonult be a Vörös Hadsereg és ezzel egy új, sötét korszak kezdődött az emberek életében. Sokan – joggal – azt gondolták, Kárpátalja újra Csehszlovákiához fog tartozni, ám nem így történt. 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki, miszerint a magyar és német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Hozzanak magukkal némi élelmet, háromnapos helyreállítási munkában kell részt venniük. Ez a „kis […]

Az elsõ vers, amit három éves koromban kívülrõl meg kellett tanulnom, ez volt: „Ötvö-succa-negyven-hét, harmadi-kemelet-tizen-hét…” Igen, ez volt a lakáscímünk. Persze „E”-vel: Eötvös utca. De akkor ezt még nem tudtam. Azt sem, hogy ez a Terézváros. Viszont tudtam utcaneveket, amelyek akkor már nem léteztek: Andrássy út, Podmaniczky utca, Teréz körút, Király utca. Akkor ezeket éppen másképp hívták. Háborús gyerek vagyok, 1949-ben kezdtem az elsõ osztályt a Vörösmarty utcai általános leányiskolában. Az Eötvös utcán, a Szondy utcán a Vörösmarty utcáig, onnan bekanyarodva: ez volt a reggeli útvonalam az iskolába, alig tíz perc. Szinte az elsõ naptól fogva egyedül jártam, noha a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Sötét napok jöttek Egy hithű, igaz kommunista Gyere Laci fiam, mert megfagysz! Sötét napok jöttek 1944-ben tragikus események következtek be majdnem egymás után. 1944. április második felében a német megszállás után megkezdődött a kárpátaljai zsidó vallású magyar lakosok deportálása. Az október 15-i kiugrási kísérletkudarca után a németek által hatalomra juttatott Szálasi kormány megkezdte a nyilas terrort. Október végén Kárpátaljára bevonultak a Szovjet csapatok, és velük együtt megérkezett a vörös terror. 1944 március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot és a menesztett Kállay Miklós helyett a volt berlini követ, Sztójay Döme (1919-ben a Vörös Hadsereg […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után  Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban  és 5. Találkozás a lengyel-szovjet határon az éhínség elől menekülőkkel 6. Egy komikus tragikus sorsa 7. Egy nap a Kárpátszka Ukrajna államban Egy komikus tragikus sorsa Édesapám bútorasztalosnak tanult ki, nagyon jó szakembernek tartották. Jó hangja volt, énekelt a katolikus templomi kórusban. Rendszeresen játszott a nagyszőlősi műkedvelő színházi előadásokban – főleg komikus szerepekben -, amikben nagy sikere volt. Amikor összeházasodtak édesanyámmal, vettek egy házat a főutcán, kialakítottak a telken egy asztalosműhelyt […]

Elhunyt február 1-én Mailáth István, a montreáli Magyar Krónika alapítója és kiadója, a helyi magyar közösség aktív tagja. Mailáth István (Stephan Mailath) Magyarországon született nemesi családba. Szülőföldjét 1947-ben hagyta el és 1950-ben érkezett Kanadába. A BMW-nél épített karriert és ott dolgozott évtizedeken keresztül. Amikor 1999-ben nyugdíjba ment, megalapította feleségével – Máriával – a Magyar Krónika című nyomtatott kéthetilapot. A lap elsősorban a helyi magyar közösség eseményeiről nyújtott beszámolókat, képes krónikákat, illetve egyéb kulturális és társadalmi jellegű cikkeket. A lap online változata mai napig létezik és Mailáth István az utóbbi években is aktív szerepet vállalt annak kiadásában. Mailáth Istvánt gyászolja 44 […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom:  Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után  Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban  Édesanyám öccse, Kakuk Imre, az 1920-as évek végén elvégezte a nagyszőlősi fémipari szakiskolát. Mivel az 1930-as évek elejére Európába is eljutott a gazdasági válság, nem tudott munkát találni. Ebben az időben találkozott Farkas Miklós sógorával, akinek szintén nehezebb volt akkoriban a megélhetés, és rábeszélte Imrét, hogy menjenek a Vereckei-hágón keresztül Lengyelországba, majd onnét a Szovjetunióba, ahol fognak munkát találni. Még egy nagyszőlősi barátjuk is csatlakozott hozzájuk, és különösebb gond nélkül eljutottak a […]

Húsznál is több, nyilván gondosan kiválasztott szerzőjőnek nevét nem ismerem, de elképzelhető teljesítményük eredményét a Népszabadság pártrovatának egykori kiszolgáltatott csicskásából (aki az akkor már végét járó Magyar-Szovjet Baráti Társaság rendezvényeinek volt a felelőse), a rendszerváltoztatás folytán egymást követően három sajtóterméknek is főszerkesztőjévé emelt, utóbb Sajtóklubalapító, Békemenetszervező pártszellemi véleményvezér Bencsik András szerkesztette ötszáznál több színes képpel és rengeteg grafikonnal illusztrált, tíz fejezetre osztott hatalmas és súlyos kötetbe, amely Magyarország 2010 és 2020 között végbement fejlődésének tényeit és adatait Összetartozunk címmel, Felemelkedésünk története alcímmel, kifejezetten olvasmányosnak hirdetett formában ismerteti, áttekintést nyújtva az alkotmányozás folyamatáról, az államszerkezet újjáépítéséről, a nemzetegyesítésről, a válságok megoldásáról, […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban 1920. június 4-én a Trianoni békediktátum értelmében Kárpátalja a megalakuló Csehszlovák Köztársasághoz került jogilag, Podkárpátszka Rusz néven. A magyar lakosság száma rohamosan csökkeni kezdett, ezzel párhuzamosan sok ezer cseh lakost telepítettek be Kárpátaljára. Közülük került ki Erzsébet nagynéném férje, Zámorszki Félix, aki nem volt rossz ember, nagyon jó hentes volt és Nagyszőlősön laktak 1939-ig. Két kislányuk magyar óvodába járt. (A Csehszlovák Légió egyik alakulata a keleti fronton – a Légió tagjai sokat […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után A harmonikus fejlődésnek és a békés életnek az első világháború vetett véget. Senki sem gondolta volna a kezdetén, hogy olyan borzalmas és hosszú lesz, rengeteg véráldozattal, amely óriási tragédiával végződött Magyarország számára. Nagyapám a kezdetétől harcolt a háborúban, mint huszár a Magyar Királyi Kassai 5. honvéd Huszárezrednél. Több fronton is megfordult és csak 1918. február 1-én mentették fel bizonytalan időre a szolgálat alól – bizonyára a korára és a sok gyermekére való tekintettel. Ugocsa vármegyét közvetlenül […]