Nagyjából harminc éve, hogy Magyarország gondolt egy nagyot, és felszámolta iparát és a mezőgazdaságát. Tette ezt abból a megfontolásból, hogy mindentől meg akart szabadulni, ami a kommunista, de leginkább a szocialista múltra emlékeztette. És ami a legfontosabb, hogy utat nyithasson a nyugati tőkének. Aki köszönte szépen, pár év késéssel meg is érkezett, és azóta is vígan viszi ki az országból az ezermilliárd forintokat, míg a lakosság felé, az éppen aktuális kormány azzal büszkélkedik, hogy az átlagbér már 1000 euró. A statisztikából kihagyják másfél millió ember bérét, akik jellemzően 100.000 forint körül keresnek, a többiekét pedig olyan számítással mérik, ami elképesztő […]

Weigelsberg Leó a Pester Lloyd néhai szerkesztője, a Wurm-udvarban levő Braun-féle kóser vendéglőben ebédelt délután két óra tájt egy börziáner (tőzsdés) barátjával, aki azután ugyancsak a Zugligetbe készült, mint ő maga is. A börziáner friss Pester Lloyd-ot tett ki maga elé az asztalra, hogy majd elolvassa odahaza. Megebédeltek. Ebéd után a börziáner magához intette Braun vendéglőst, és azt mondta neki: — Braun úr! Amit ettem, a libamáj elsőosztályú volt. Mondja, nem adhatna egy egész nyers libamájat, hogy kivigyem a villámba? — Kérem, szolgálhatok vele — felelte a vendéglős. Azzal kiment, és behozott tálban egy egész nyers libamájat. A börziáner fogta […]

Talán már önmagában a címadás nyelvi leleménye is elegendő volna, hogy felhívja a figyelmet erre a könyvre, ám a tartalma még sokkal érdekesebb. Mi több, az állítás igaz akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy szakácskönyvekből jelenleg némi túlkínálat mutatkozik. Korcsmáros Nóra nevét évekkel ezelőtt a nagysikerű Operabálok szervezése kapcsán ismerte meg az ország. Azóta nemcsak a bál, de az ő életének menetében is komoly változás állott be. Háromgyerekes családanyaként figyelme a konyha felé fordult, ám – ahogy azt már tőle korábban megszoktuk – itt is képes volt különlegeset létrehozni. Hat évvel ezelőtt erről már megjelent egy könyve, annak is ugyanez […]

Vasárnap este jött a hír, hogy szombat reggel meghalt Kanada egyik leghosszabb ideig regnáló liberális miniszterelnök felesége. Aline Chrétien, Jean Chrétien felesége, 84 évesen hunyt el a Québec tartománybeli Lac des Piles otthonában. Az utolsó években Alzheimer korban szenvedett. „Családja vette körül, ahogy felkelt a nap szombat reggel Lac des Piles rezidenciájuk fölött”–nyilatkozta Bruce Hartley, a korábbi miniszterelnök tanácsadója. Aline Chrétien mélyszegénységbe született Shawinigan városban. Nem fejezte be a középiskolát, bár a későbbiekben levelezőtagozat részeként végzett el néhány egyetemi kurzust. Édesanyja fodrász volt, édesapja pedig munkásember a helyi erőműben. Szerény bérházban laktak Shawinigan város szélén. Aline-nak először 16 évesen volt alkalma meglátogatni Shawinigan […]

Jól elbeszélgetett Bayer Zsolt Vidnyánszky Attilával a Hír Tv-n futó Bayer-showban. Nincs annál izgalmasabb, mint amikor két ember mindenben egyetért, s ha kell, ha nem, rálicitálnak a másikra. Megtudtuk, hogy mégsem a háttérhatalom, vagy – ellentétben Vidnyánszky minapi közlésével – az Amnesty International mozgatja a lázadó diákokat, hanem a Lenin-fiúk és Szamuely katonái. Ezt mondta Vidnyánszky Attila, vagyis, számára ilyen egyszerű a képlet, mert mindenre van magyarázat. Nem kell a dolgokat túlspilázni, okokat keresni ott, ahol nincsenek. Ha nem volnának a Lenin fiúk, és Szamuely sem küldte volna holtában a nemzetre a katonáit, akkor most a tiltakozó színművészetis diákok nem […]

Egy kormányzati mentális hulladék, ami a magyar identitás és szuverenitás vizsgálatával foglalkozik Alapjogokért Központ címen, ám valójában gyűlöletet szít és irredenta baromságokat terjeszt, a következő szlogennel lengeti a zászlót: Igazság, erő, felemelkedés, együtt tesszük naggyá a Kárpát medencét. Készüljetek! Együtt? Kik is? Nomeg, a Kárpát-medencének csak kis része Magyarország, mijafaszt akarunk kívüle naggyá tenni? Azt is, mihez képest? Bár egy halk anyátokat elmormolnék, de mást nem nagyon tudok ehhez hozzá tenni, max. csak annyit, hogy a szar megint lekvárnak képzeli magát. “A dédapáink sem adták föl. Nem térdeltek le, és nem kértek kegyelmet. Talpon maradtunk és kibírtuk.” Nem mi bírtuk […]

A Magyarországon jelenleg regnáló kormány feje jó ideje háborús retorikát használ. Minden bozótnál ellenség, és minden ténykedése csata. Ennek csak az egyik jele az, hogy a háborús plakátvilágot idéző hirdetés jelent meg. Látszólag csak az egyik jele. Valójában ennél könnyen lehet mélyebb, sokkal mélyebb üzenete. Az ugyanis, hogy a kommunikáció, ha mégoly jelképes is, mély nyomokat hagyhat, az korántsem mostanában felismert jelenség. Aki nem látta, nézze meg az „Eredet” című filmet. Ha nem lenne ehhez valakinek kedve, akkor csak annyit belőle itt, hogy világosan leírja az elme működésének egyik jellemzőjét. Azt, hogy a belülről fakadó gondolat az, amit az egyén […]

Nem túl hivalkodó, a tartalmához képest talán túlságosan is szerény a Pallas Athéné Kiadó legújabb könyvének borítója. „A közjó gazdasága” olyan kérdéseket feszeget – és választ is próbál adni rájuk – melyek napjainkban már égetően aktuálisak, sokakban fel is merülnek, de a legtöbben úgy gondolják, hogy ebben ők tehetetlenek. Megoldásuknak az egyén, magában, képtelen aktív részese lenni. A könyv ezt cáfolja. A szerző, Christian Felber, a bécsi Közgazdaságtudományi és Üzleti Egyetem tanára szerint a gazdaságnak emberibbnek, szociálisabbnak, az elosztásban igazságosabbnak, fenntarthatóbbnak, demokratikusabbnak – összességében etikusabbnak kell lennie, azaz nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közjóra. Könyvében egy teljesen új, alternatív modellt […]

„Állig felfegyverkezve várjuk a járvány második hullámát”, mondta Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth Rádióban. A múlt heti igehirdetést kihagyta a miniszterelnök, talán éppen fegyverkezett valahol, azért nem tudta akkor megosztani a gondolatait a hallgatókkal. Ma azonban visszatért, és akik kedvelik ezt a fajta beszédet, örülhettek. Orbán a régi, ugyanabban a katonás retorikában utazik, mint évekkel ezelőtt. Csapataik harcban állnak. Az ő csapataik. Nekünk, magyar polgároknak nincsenek csapataink. Mi nem harcolunk, mert békében élünk magunkkal és a világgal. Nem vágyunk háborúzni senkivel, utáljuk az ellenségeskedést, nem keressük a bajt ott, ahol nincs. Orbánnak a harc az igazi terepe, lényege a […]

Senki nem jöhet be az országba, Magyarország lezárta a határait. Kivéve a csehek, a szlovákok és a lengyelek. Meg a spanyol és a német futballdrukkerek, valamint a Semjén Zsolt által helyzetbe hozott vastag pénztárcájú bérvadászok. Rajtuk kívül pedig, mindenki más, akikről ma még nem tudjuk, hogy kicsodák, de kibrusztolják Orbánnál, hogy jöhessenek. A határzár ugyanis csak azokra vonatkozik, akiket nem engedünk be az országba. A vírus közben meg persze köztünk van. Ezzel a helyzettel kellene valamit kezdeni, nem a külföldre mutogatni. Van ott is baj nyilván, erre szintén oda kell figyelni. De főleg arra, ami nálunk van. Emelkedik a fertőzések […]

Mottó: Ha valaki nem hisz Istenben, az még nem feltétlenül ateista, sőt, ha demokrata és ateista, akkor sem tagadja mások hitét Ma sem vagyok hívő, de fiatal koromban, még ateistaként, azon meditáltam, ha nagyanyám hitét elvenném, mit adhatnék Neki helyette. Semmi jó nem jutott eszembe. Amíg nem bűnös, köztörvényes tetteket végrehajtó szektákról van szó, addig a vallásellenességet bűnnek tartom. Kérem olvassátok Iványi Gábor levelét. Rólunk szól, hazánk vezetőinek romlottságáról, és a mi közönyünkről. Van mit szégyellnünk. Kedves Barátaink, Támogatóink és Testvéreink! Szeptember 1-jén elkezdjük az új tanévet. Felkészültünk arra is, hogy esetleg ismételten vírusveszéllyel kell szembenéznünk. Ebben az évben egyéb nehézségeink […]

Rajongóim azt tartják, hogy orbánfóbiám van. Lehet benne valami, mert ha csak elolvasom valamelyik bődületes marhaságát, viszketni kezdek és izzad a fejem búbja, pont úgy, mint amikor erős paprikát eszem. Persze, Orbán hű rajongói már évek óta pocskondiáznak, sértegetnek, amiért nem hódolok be ájult boldogsággal a kis Nagy Embernek, de oda se neki. Mivel soha, semmikor egyetlen ellenérvet, egyetlen bizonyítékot, számadatot nem hoztak fel cáfolatomra, hát megengedem, had éljék ki magukat. Erős a gyanúm, más örömük sincs az életben. Kutyájuk nincs, hogy oldalba téríthessék, a gyerek visszapofázik, az asszony leüvölti a hajukat, hát marad az imádás, meg a pocskondiázás. Sajnálatra […]

A hantás szava, olyan, mint a fuvolahang: lehet vidám, vagy szomorú; de nem az értelemre, hanem az érzelemre hat. A hantás mást nem is akar: érezzünk szeretetet, hálát iránta, gyűlöletet, félelmet mások iránt, tudjuk, hogy míg ő vezet, addig egy csapat vagyunk, hogy „egy a tábor, egy a zászló!” Tőle kapunk minden jót, és ő véd meg minden rossztól. „Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok„, mondja gyenge pillanatában a hantás, hogy védje magát átmenetileg hamisnak érzett szavai következményétől. A hazug megmásítja az igazságot, a hantás nem. A hantás nem törődik az igazsággal, nem cáfolja, ferdíti, […]

A nyolcadik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András, IV. Béla után 2020-ban IV. (Kun) László király koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező. A koronázás színpada idén a Csúcsos-hegy tövében épül fel, azon a helyen, ahol II. András a hagyomány szerint kihirdette az Aranybullát. A horizontot körbe a távoli Vértes, a Velencei-hegység és a Velencei–tó meg Székesfehérvár tornyai szegélyezik. A táj lélegzetelállító szépsége méltó keretbe foglalja majd a minden bizonnyal legtragikusabb sorsú Árpád-házi uralkodó történetét. IV. (Kun) László alig volt 10 éves, amikor megkoronázták, és […]

Most tekintsünk el a saját lábon álló ivadékoktól, azok más tészta. Most inkább a felmenőkre gondolok. Orbán papája egy tipikus falusi emberből nőtte ki magát potens párttitkárrá. Mint olyan, a családon belül egyedül neki volt szava, mindennek úgy kellett történnie, ahogy ő akarta. Tipikus paraszti mentalitás: övé a föld, övé a hatalom, mindenkinek kuss. A Viktor-gyerek ezt rosszul viselte, ennek a kompenzációját tapasztaljuk most. A gyermeki hála okát nem igazán értem, de hát a Viktor gyerek nem is hétköznapi gyerek. Nos, az ilyen orbáni parasztcsaládokban a feleség – mármint a Viktor gyerek anyja – nem játszott szerepet a család életében: […]