Alig pár nap múlva lesz a centenáriuma annak a dátumnak, amelyen a Horthy vezette magyarországi kormányzat a versailles-i francia királyi park egyik épületében, a Trianon nevű kiskastélyban aláírta az Antantnak, a Központi hatalmak egyik veszteseként, az Osztrák-magyar Monarchia magyar királyságra vonatkozó ultimátumát. Ezzel most bővebben nem foglalkoznék, kifejtettem itt a véleményemet. Talán annyit tennék hozzá: Horthyéknak nem nagyon volt más választásuk: a győztesek világosan értésére adták: a békedekrétum aláírása a feltétele annak, hogy az 1920 nyarán a Tisza vonalánál álló román csapatokat az Antant által kijelölt – nagyjából a mai magyarországi határoknak megfelelő – demarkációs vonalakra szorítsák vissza. Sokkal érdekesebb, […]

  Két szerző – egy mérnök és egy szociológus professzor – közös könyve, a Designing Disorder, 2020 áprilisában jelent meg Londonban, a Verso Kiadónál. A Pallas Athéné Kiadó jóvoltából májusban már a magyar olvasó is kezébe foghatta a városépítés, a városi élet érdekességeivel foglalkozó, „A rendezetlenség megtervezése” című kötetet. A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott, ezek a határok pedig elidegenedést szülnek. Nem kell építésznek lenni, saját tapasztalataink alapján is feltehetjük a kérdés: biztosan jó ez? A könyv történelmi – főként párisi és londoni – példákon keresztül szemlélteti, hogy a városok mindig is a szabadság, az innováció, az […]

Eljött az ideje annak, hogy újabb szigorításokat vezessünk be a hozzászólások területén. A lap fenntartása heti sok óra önkéntes munkával jár, a hozzászólások moderálása pedig idegölő és elkeserítő tevékenység, amikor azok elsősorban a személyeskedésről szólnak, vagy a személyes, szinte megszállott rögeszmék ismétléséről. Amikor hozzászólunk egy adott cikkhez, három kérdést tehetünk fel saját magunknak, még mielőtt megnyomjuk a gombot és beküldjük kommentünket: Érdekes-e az olvasók és a hozzászólók számára amit leírtunk? Kötődik-e hozzászólásunk az adott cikk tematikájához? Milyen perspektívát vagy ide vonatkozó információt nyújunk, ami az adott cikk és a tágabb lap minőségét és tartalmát építi? Sokszáz olyan hozzászólás érkezik a […]

Hogyan alakulnak ki az összeesküvés-elméletek, és milyen összetevők kellenek a „tökéletes recepthez”? Mikor és hol történt a történelem első olyan esete, amelyet az utókor konteónak tart? És mi köze van az 5G hálózatoknak a Covid-19 járványhoz? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a Krisztus előtti kortól kezdve egészen 2020-ig! Az összeesküvés-elméletek nem a modern világ találmányai, akármennyire is az a gyanúnk, hogy ezek a teóriák a 20. században kezdtek csak el felvirágozni. Bár kétségtelen, hogy ma jóval nagyobb mennyiségben találkozunk ilyen elméletekkel, ez inkább annak tudható be, hogy az internet korában bárki bármit leírhat, megoszthat, és sokszor ezek […]

Telerondították kék plakátokkal az országot, írtuk néhány héttel ezelőtt, amikor megjelentek a kormány gazdaságvédelmi hirdetései. Azóta nemcsak a plakáthelyek, de az arra érdemesnek talált tévék és újságok is kaptak ezekből a hirdetésekből, melyeknek pontosabb lett volna a Mészárosvédelmi akcióterv nevet adni. Persze, nemcsak Orbán Viktor gyermekkori cimborája részesült a jóból, kötélbarátja, Garancsi István és a Nemzet Veje, Tiborcz István is szépen gyarapodott a járvány idején. Szerda reggel tette közzé a jelentését a Corruption Research Center Budapest nevű cég, amely 2005 és 2020 áprilisa közötti időszakban vizsgálta a közbeszerzéseket. Két szempontra fókuszáltak: egyrészt arra, hogy hányan indultak egy-egy pályázaton, azaz, volt-e […]

Vajon emlékeznek-e még arra a Fidesz hívei – határokon innen és túl –, hogy Orbán Viktor és a Fidesz 1990. június 4-én kivonult a parlamenti ülésteremből a trianoni megemlékezés egyperces néma gyászszünete alatt? Nem a baloldali MSZP tartotta kínosnak és károsnak megemlékezni a trianoni döntés 70. évfordulójáról, nem a ma nemzetellenesnek nevezett és hazaárulónak hazudott Szabad Demokraták Szövetsége, hanem Orbán Viktor pártja hagyta ott a megemlékezést. A korabeli parlamenti jegyzőkönyvbe aznap a következőket jegyezték fel: „Elnök: Tisztelt Képviselőtársaim! Több oldalról fordultak hozzám képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. […]

„Szálljunk tova, csak el! Feledni mind, Mit lomb mélyén te nem láttál soha, A jajt, a lázat, mind a ferde kínt, Mit nyögve vált itt bús szívek soka” John Keats, (Óda egy csalogányhoz) Tóth Árpád fordítása   Háttér Az alábbi szöveg közel 16 évvel ezelőtt született Hegymagason, Balaton felvidéken, amikor még Magyarország határain belül küzdöttem az igazságért. Bibó István halálának 25-ik évfordulója alkalmából tettem akkor közzé. (A szöveg, rövidített változatában, a Népszava. 2004. November 27 számában jelent meg.) Azóta sok minden alaposan megváltozott körülöttünk is, bennünk is, de e szöveg mondanivalója, aktualitása egy darabot sem. 2010 óta én is, több […]

Orbán Viktor kiállt az ő minisztere mellett. Alkalmasint olyan indoklással ami felért volna egy lealázással. Mármint akkor, ha nem tudná az Emmi minisztere éppen úgy, mint bárki más is, hogy valójában a miniszter egyetlen értékmérője a parancs iráni lojalitás. Orbán kinevezi, ha akarja, meneszti, ha úgy dönt. A szakmai indokoktól függetlenül Mondhatni zsigerből, illetve ösztönből. Mely ösztönélet láthatóan kormányfői dicséretet ér a vezér mellett csak gyalogokkal rendelkező miniszterelnöki sakktáblán. Orbán Viktor egyébként nagyjából ezzel is indokolta azt, hogy kiállt Kásler mellett. Mondván, hogy a miniszter jó ösztönnel hozott intézkedéseket. Ami egy különben orvosból lett ember-miniszter esetében nagyjából azt jelenti, hogy […]

„Soha nem hangzott el olyan utasítás, hogy ki kell üríteni az ágyakat. A kezelés és az intenzív ellátás feltételeinek a feltételeit kellett biztosítaniuk.” Ezt nyilatkozta a Demokrata című lapban Kásler Miklós Emmi miniszter, és ezt az orbitális hazugságot most és itt azért sem fogjuk megcáfolni, mert megtették ezt már mások, és megtettük mi is a Hírklikknél, a miniszter állításait tételesen cáfoló Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő Facebook posztjának ismertetésével. A hazudós miniszter két állítását viszont kénytelenek vagyunk taglalni. Az egyik az, hogy őt azért támadják, mert keresztény és nemzeti érzelmű, a másik pedig, hogy akik őt „gyilkosozzák”, azok közül sokakat ő […]

Nemrég jelent meg munkatársaival közösen szerkesztett könyve, melyben a szerzők azt taglalják, hogyan lehet alkalmazni a szociálpszichológia eredményeit a világ problémáinak feltárásában és megoldásában. Nem maradhattak ki a közélettel és politikai viselkedéssel kapcsolatos fejezetek sem, melyek közül egy, kifejezetten hazánkra összpontosít. Milyen pszichológiai igényeket elégít ki a populizmus? Hogyan alakítja történelmünk a világszemléletünk? Hogy van a magyar demokrácia és túléli-e a világjárványt? A University of New South Wales szociálpszichológia professzorával, Forgács Józseffel beszélgettünk. A korábban három részben közölt interjút ezúttal egyben olvashatják. Úgy tűnik, hogy a liberális demokrácia nevű huszadik századi történet mégsem elég erős és nem működik a világ […]

A sertések, alias disznók, élete érdekes területe lehet a biológiának. A haláluk azonban a jelek szerint már szín tiszta politikum Magyarországon. Függetlenül attól, hogy természetesen ismertek azok a mondások is, amelyeket emberekre alkalmazva kifejezett sértést szimbolizálnak. De egy politikus nem alacsonyodik le odáig, hogy „lebüdösdisznózza” az ellenfeleit. Amiből azért persze nem következik, hogy nem üzenhet a sorok közt a híveknek. A disznóvágások körüli politikum kapcsán még emlékezhetünk arra, amikor egy fideszes képviselő gondolta jó viccnek az aktuális sorosozáshoz való csatlakozást megüzenni egy halott disznó felett. Jogilag szinte biztosan támadhatatlanul, de egy hithű orbanista számára szinte biztosan megfejthető formában. Legutóbb pedig […]

A fenti szlogennek ugyan csak az első fele virít a plakátokon, újság oldalakon, harsog a rádiókból, a másik felét minden magyar érzi. Engem már kiráz a hideg, ha a „védelem” kifejezést meghallom a kormány közeléből. De hogy is néz ki közelebbről a „nagyívű gazdaságvédelmi akcióterv?” Bértámogatás a veszélyeztetett munkavállalóknak Először is: nem a munkavállaló kapja, hanem a munkaadó – aztán továbbadja (vagy nem) a dolgozójának. Csak annak jár, akinek a bére a korábbinak a 10-50 százalékára csökkent. (Vagyis, aki egyáltalán nem kap fizetést, mert nem tud a vállalkozó munkát adni neki, az úgy járt: a 0 százaléknak a 70%-a is […]

  Trianon! Még ma is több millió ember él a Földön, akikben e szó hallatán elsőként nem a Párizs melletti turista látványosság ötlik fel. Nehezen, vagy talán sohasem gyógyuló sebeket tép fel, miközben józan ésszel a legtöbbünk már tudja, ideje volna ezt régen elmúlt, tragikus történelmi eseményként, de annál nem többként kezelni. A sebgyógyításban talán most segítségünkre lesz a budapesti József Attila Színház új játéka. Trianon nem játék – vethetnénk ellen – vagy talán mégis? Majd meglátjuk! A József Attila Színház megbízásából a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára készített Trianon-akták című, ARG játék bepillantást enged tíz történelmi személy életébe és világlátásába […]

Történelmünk során volt nekünk ellenségünk bőven, hol külső, hol belső, holt tényleges, hol kreált, de mindig felvettük vele a harcot – mármint, nem népileg, inkább kormányzatilag. Hogy ebben a harcban győztünk-e, az más kérdés, minden esetre a kormányok rendre győzelmet kommunikáltak, csak valahogy a nép minden ilyen győzelem során vesztes maradt. Node jött a nagy lehetőség, az Európai Unió, amihez való csatlakozásunkkal egy szebb jövő napja virradt sokat szenvedett népünkre. Úgy nézett ki, most az egyszer a jó oldalra álltunk. Meg is volt érte a hála, számolatlanul ömlött a kasszába a Brüsszel által adományozott felzárkóztatási pénz, aminek ellenében nem is […]

Tíz délkelet-ázsiai állam, kormányközi együttműködésen alapuló regionális szervezetet hozott létre 1967. augusztus 8-án. Céljuk: az államaik politikai, gazdasági, katonai, oktatási és kulturális együttműködésének elősegítése. A napokban közös videó konferenciát tartottak a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe (ASEAN) tömörülő országok idegenforgalmi miniszterei, ahol a koronavírussal kapcsolatos további védekezés és az egyes országok turizmusfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. A házigazda, Thong Khon, a Kambodzsai Királyság idegenforgalmi minisztere elmondta, hogy összehangolt intézkedésekre van szükség a turizmus újraélesztéséhez. A világjárvány következtében drámaian megnőtt a szakmában a munkanélküliek a száma, amely kedvezőtlenül érinti az ASEAN országok gazdasági életét. Az intézkedések elsődleges célja az, hogy ezeket a hatásokat minden […]