Két szempontból is figyelmet érdemel a Fővárosi Nagycirkuszban megtartott különleges RAIN Esőcirkusz előadás. A közönség előtt adták át a „Karádi Béla emlékdíjat” és – mint az később kiderült – az ekkor bemutatott tizenöt műsorszámból tizenkettőben az Ukrajnából hozzánk menekült cirkuszművészek léptek fel. Karádi Béla a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat művészeti vezetője volt 1965-től 1982-ig, jelentős érdemei voltak az 1971-ben újjáépített Fővárosi Nagycirkusz újraindításában. Örökös nélkül hunyt el, 2016. május 25-én. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a ráeső örökségből díjat alapítson. A Karádi Béla Arany Emléklánc egy 140 g-os, 80 cm hosszú 14 karátos aranyláncból, valamint egy […]

Az elmúlt, már több mint két évtizedben Budapest kulturális életének mindig hangsúlyos pontja volt a nyárvégi Zsidó Kulturális Fesztivál. A 24. Fesztivál 2022. szeptember 4-től szeptember 12-ig várja a közönséget hét helyszínen: a Dohány utcai, a Frankéi Leó úti, a Hegedűs Gyula utcai és a Rumbach utcai zsinagógában, a Bálint Házban és idén először lesznek fesztiválprogramok a Madách Színház Tolnay Szalonjában, valamint a Magyar Zene Házában is. A színes kínálatban könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi- és gyermekprogramok szerepelnek, hazai és a külföldi művészek előadásában. A zsidó naptár a gyász és az öröm váltakozó ritmusa alapján határozza meg a zsidó emberek mindennapjait […]

Amikor úgy éreztem, hogy összeomlott körülöttem a világ elkezdtem kívülről vizsgálni az embert. Valahogy úgy, ahogy a hangyákat, a kerten átbaktató rókát, vagy tóparti békát. Kívülről, de nem felülről, nem istenként, hanem emberi gondolatokkal átitatott földi lényként*, és mégsem tudományoskodó eltávolodással a feszültséget okozó helyzettől (hiszen, akár az isten: „vagyok, aki vagyok”, nézhetem magam kívülről, de nem fordulhatok ki magamból), hanem valamiféle visszatekintéssel Rámájana, Gilgames, Odüsszeusz, Buddha, a bibliai József, Jób, Jónás, Jézus, és napjaink hőseinek életét, álmait, vágyait kutatva milyen, és milyen szeretne lenni az ember. A sakk. Nulla összegű játszma, veszítesz, nyersz, vagy döntetlen. -1+1=0. Minden fekete és […]

 A Magyar Nemzeti Galéria egyik legnépszerűbb programsorozata, a Borszerda, idén is várja a képzőművészet és a bor iránt érdeklődő látogatókat. A rendezvény ismét színes programot kínál júliusban: szerda esténként 18 órától különleges kiállítások, érdekes tárlatvezetések és előadások, zenei műsor és borkóstoló várja a művészet rajongóit. Ilyenkor a Galéria este fél tízig tart nyitva, a teraszáról, bort kortyolgatva, a pesti oldal panorámájában is gyönyörködhetünk. A Borszerda során félóránként kezdődő, különböző tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók, de az este középpontjában mindig néhány nagy művész áll. Július 13-án Szinyei és Ferenczy, 20-án Munkácsy és Mednyánszky, 27-én pedig Courbet, Monet és Renoir alkotásaival ismerkedhet […]

 Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájának épülete Pápán áll, 1846. szeptember 11-én avatta fel Lőw Lipót rabbi, aki később lelkész százados volt Kossuth seregében. A roppant leromlott állapotú épületben 2012. július 15-én egy fénykép és dokumentum kiállítás nyílt meg „Elfeledett szomszédaink – Családok, sorsok történetek a pápai zsidóság két évszázadából” címmel. A kiállítás sorsa legalább olyan hányatott lett, mint a neki helyet adó épületé. Jelenleg Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben látható július 30-ig, hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 14 és 18 óra között. A belépés díjtalan.  A kiállítás anyagát dr. Gyekiczki András, szociológus, jogász, „vasszorgalommal” gyűjtötte össze és 2012-ben Rajk László látványtervével mutatták be […]

Első alkalommal találkozhat a magyar közönség Henri Matisse műveivel átfogó, reprezentatív kiállításon a Szépművészeti Múzeum most megnyílt tárlatán. A párizsi Pompidou Központtal együttműködésben megvalósult – több mint 150 művet felvonultató kiállítás nyolc csoportban mutatja be Matisse munkásságát, a korai alkotásoktól egészen az ötvenes években készített művekig. Érintve az életmű olyan központi kérdéseit, mint a vonal és a szín viszonya vagy az enteriőr és az alak összefüggései.  A kiállítás időrendben vezet végig a művész életművének meghatározó szakaszain. A korai évek útkeresése után látványosan bontakozik ki a tiszta szín festészete, melynek megtalálása a művész „fauve” periódusának legfőbb célja volt. Az első világháború […]

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is. Állításunkat, mármint hogy ez fővárosunk legöregebb temploma, illik alátámasztani. Régészeti leletekből megállapították, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A 200-as évektől egészen […]

 A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban előbb a szlovákiai Gömör-vidék középkori templomainak freskóiról, ezt követően pedig a fővárosi fürdőkultúráról hangzott el egy-egy – nagy érdeklődéssel kísért – előadás. A templomokról szóló előadás aktualitását az adta, hogy közel egy évi várakozás után Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomok középkori freskói. Az Európai Örökség cím jelenlegi formájában 2013 óta létezik, eddig 48 európai helyszín viselheti és […]

 Ma reklámgrafikának nevezzük, régebben egyszerűen plakát volt a neve és száz évnél is több már, hogy elborítja utcáinkat, kiköszön a kirakatokból. Lépten-nyomon találkozunk vele, legtöbbször rá se hederítünk, de – valljuk be – azért néha akad egy-kettő, amelyik néhány másodpercre foglyul ejti a tekintetünket. Színvonaluk különböző és bár híres festőművészt valószínűleg mindenki tud mondani, a szakembereken kívül ki az, aki legalább egy plakátrajzolónak tudja a nevét? Adósságát ebben a tárgyban bárki könnyen törlesztheti majd, ha ellátogat a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba és eltölt egy ki időt Gönczi Gebhardt Tibor alkotásai között. Bár utcai plakátokról, reklámcédulákról van szó, az alkotás kifejezés […]

 Apró, mondhatni eldugott kis helyiség Budapesten, az Akácfa utcában. Ha valaki nem tudja, mit keres, úgy sétálhat el az 59-es szám előtt, hogy észre sem veszi: az ajtó mögött egy kiállítás van, benne kincsek rejtőznek. Bizonyára azt is csak nagyon kevesek tudják, hogy az Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjtemény mintegy tizenöt évnyi harc után kapott végre helyet az Erzsébetvárosban. A fémmegmunkálás legrégebbi emlékei az i.e. negyedik évezredből maradtak fenn, a Nílus, Tigris, Eufrátesz folyók környékén élő népek kultúrájából. Az érceikből könnyen kinyerhető fémeket, aranyat, rezet dolgozták fel különféle ékszerek, kultikus tárgyak, szobrok készítésére, mert mindkét fémre jellemző a nyújthatóság, a kalapálással történő […]

 Fennállásának 35. évfordulóját az idén ünneplő budapesti Vasarely Múzeum az év eleji nagy sikerű, új szerzeményeket bemutató időszaki kiállítása után ismét Vasarely szülővárosához, Pécshez, illetve részben a Pécsi Műhelyhez kötődő képzőművészek munkáiból rendezi új – szeptember 4-ig látogatható – kamara kiállítását. A „Kép-mozgások” című tárlaton Martyn Ferenc, Kismányoky Károly, Szijártó Kálmán és Nádor Katalin műveit mutatják be. A korábbi pécsi bemutatót követően, most Budapesten is látható kiállítás anyaga válogatás a Kismányoky Károly (1943–2018) által rendezett és Martyn Ferenc (1899–1986) közreműködésével készült „Martyn 1983” című animációs film fázisrajzaiból, fotó kollázsaiból – mondta el a megnyitáskor Nagy András, a pécsi Jannus Pannonius […]

 A Nemzeti Múzeum tizenkét év alatt lezajlott műtárgygyarapodását mutatja be a most megnyitott nagyszabású kiállítás. Két kiemelt műtárgya Sisi királyné kesztyűje, melyet halála napján a merényletkor viselt, és amely egy párizsi árverésről került a múzeumba, valamint a Sztálin-szobor egy darabja. Az utóbbi valóban a szovjet diktátor bal füle, amelyet 1956-ban a forradalmárok a Ligetből a Blaha Lujza térre vonszolt szoborról vágtak le. Ezeken kívül természetesen még számos különleges és értékes tárgy is szerepel az augusztus 21-ig látogatható tárlaton. Ötezer éves az egyik legkorábbi műtárgy, egy emberábrázolással díszített edény az újkőkorból. A négy sarkán stilizált állatfejjel díszített edény Öcsöd határában került […]

 Hagyományaihoz híven, a budapesti József Attila Színház június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján ebben az évben is műsorra tűzi Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színművét. Az előadás megtekintésével a nézők ezúttal egy nemes ügy mellé is állnak, mert a színház a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködésével gyűjtést szervez a kárpátaljai magyar családok megsegítésére. A Feketeszárú cseresznye Hunyady Sándor 1930-ban írt drámája. Az 1930 novemberében bemutatott darab hozta meg az író számára az igazi sikert és tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. A sikerre jellemző, hogy a színház szakított íratlan szabályaival: húsz év után először nyitotta ki szerző előtt vasfüggönyét, hogy az fogadhassa […]

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem csupán az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületeit és parkját foglalta el, hanem annak szellemiségét, az itt folyó képzés pozitív célkitűzéseit […]

 Egykor a zsidónegyed egyik ékessége volt az 1874-ben megnyílt Rumbach utcai zsinagóga. A háború alatt az épülete súlyosan megsérült és utána évtizedekig romokban állt. Többször is gazdát cserélt és bár felújításának, hasznosításának a gondolata már a 80-as években felmerült, sokáig nem történt semmi. Végül ismét visszakerült a hitközség tulajdonába, a műemléki felújítás végeztével az épületet 2021. június 10-én adták át, hogy ismét eleget tehessen eredeti rendeltetésének. Ám feltámadásának ezzel még nincs vége.  Szokatlan helyszínre hívtak közönséget egy főpróbának is beillő előadásra. A Rumbach utcai zsinagóga épületébe egy oldalbejáraton át, a második emeletre kellett felmenni, két szomszédos, frissen berendezett terem várta […]