Sharm el Sheik nemcsak azért kedvelt a turisták körében, mert víz alatti élővilága csodálatos. Kitűnő kiindulási pont olyan nevezetes helyek felkereséséhez, ahová egyébként sokkal körülményesebb volna eljutni. Pedig ezek a helyek a zsidó-keresztény kultúrkörben nagy tiszteletben állnak. Valószínűleg mindenki hallott róluk, még ha egyébként nem is vallásos. Érdemes tehát a nyaralásunkból egy-két napot rászánni, elmenni, felfedezni magunknak, mert különleges élménnyel szolgálnak. A történetet bizonyára rengetegen ismerik: amikor Mózes kivezette a zsidókat Egyiptomból, egy helyen megállva, népének vizet fakasztott a sziklából. Ez a pont a mai Jordánia területén van, a neve – szikla – görögül maradt fenn: πέτρα, ma is így […]

Semmelweis Ignác azon kevés orvosok közé tartozik, akiknek munkássága ma is emberek (anyák) ezreinek életét menti meg, akinek áldásos tevékenységét az utókor azzal ismerte el, hogy életművét 2013-ban bejegyezték a Világ Emlékezet Nyilvántartásába is. Mint az egészséggondozás 12 leginnovatívabb személyének egyike, életnagyságú szobra ott áll a Halhatatlanok Csarnokában, a Chicagói Nemzetközi Sebészet Tudományi Múzeumban-International Museum of Surgical Science. (Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy magát a múzeumot is egy Magyarországon született THOREK MAX nevű orvos alapította, aki szülészeti, általános és helyreállító (rekonstruktív) műtéteket végzett, és akinek innovatív technikáit és gyakorlatát ma is széles körben használják a műtétek során.) Magyarország kormánya a […]

A katolikus egyház papsága mindig is egyfajta misztikummal élt, talán részben a cölibátus életforma miatt. Amikor a szexuális molesztálással kapcsolatos válság kialakult, ez a misztikum beárnyékolódott, vagy akár meg is szűnt. A hívek már nem emelik piedesztálra a papokat, és ebben van valami nagyon jó. Folyton emlékeztetem magam arra, hogy arra kaptunk meghívást, hogy az emberekkel együtt járjunk, nem pedig arra, hogy a magasból vezessük őket. Ennek az lett az eredménye, hogy eszembe jutott, miért is lettem pap. A legtöbb katolikus pap akit én ismerek, nem tartja magát szentnek és biztosan nem szentebb, mint azok az emberek, akiket minden vasárnap […]

A kijelentés különleges helyen, különleges alkalomból hangzott el. Portrészobor kiállítás nyílt, de nem múzeumban, hanem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár aulájában. Az alkotó sem hivatásos szobrászművész, hanem Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói Csoport elnök vezérigazgatója. A szobrok kulturális életünk kiemelkedő személyiségeiről készültek, akiknek viszont vagy saját alkotásaik vagy róluk szóló alkotások jogán van helyük Budapest legjelentősebb könyvtárában. Igaz, szoborként csak szeptember 30-ig. Egy könyvtár számára mindig megtiszteltetés, ha helyet adhat egy tárlatnak, egy kiállításnak – mondta bevezetőjében dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója – és különösen izgalmas lehet a könyvtárba bejövő olvasók számára, hogy egy olyan […]

Nyomot hagyott életünkben a járvány, körülöttünk, és bennünk, magunkban is. Tavaly csonka évadot volt kénytelen zárni a József Attila Színház, most bizakodóbbak és ezzel nincsenek egyedül. Amióta lazultak a korlátok, azt látják – és ez felsugárzik a nézőtérről a színpadra is – a közönség éhes a jóra, nincs más kérése, csak nevetni, szórakozni akar. Az előttünk álló új évadban a művészek ezt megpróbálják teljesíteni. A tavaly elmaradt bemutatók közül több is a sorárára vár, hogy egy év után végre a nézők elé kerülhessen. Könnyed, zenés vígjátékkal indul szeptember 11-én az ősz. Latabár Kálmán főszereplésével, 1943-ban készült egy máig sikeres magyar […]

A járvány miatt sajnos tavaly elmaradt 23. Zsidó Kulturális Fesztivált az idén bepótolják. Az augusztus 22. és 30. között mindjárt öt helyszínen futó nagyszabású eseménysorozat szerves részét képezi Budapest művészeti és kulturális életének. Jelmondata: az „Éljük át újra!”, magában hordozza annak kívánságát, hogy újra megélhessük az együvé tartozás örömét a zenében, irodalomban és a társművészetekben. A fesztivál feladata, hogy felmutassa a magyar és zsidó kultúra legszebb kincseit, azokat az örökbecsű művészi alkotásokat, melyek meghatározzák Magyarország és a Kárpát-medence kulturális arculatát – hangzott el a programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón a felújított Rumbach utcai zsinagógában. A fesztivál műsorában a vallási tartalmak iránt érdeklődők […]

Ingyenesen látogathatóak a Műcsarnok kiállításai július minden keddjén, a NYÍLTCSARNOK kezdeményezés keretében! Egyedülálló alkalom, hiszen soha ilyen nagyszabású, átfogó koncepció mentén szerkesztett, mégis sokszínű fotókiállítás-sorozat együttesen nem volt még látható Magyarországon! Az öt különböző kiállítás sok száz fotója egész korszakokat ölel fel, melyekben a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A legjelentősebb itthoni és külföldi alkotók ritkán látható felvételei kerülnek most a közönség elé. A képek néha vitatkoznak, máskor összesimulnak vagy megbámulják egymást. Egészen más világba kukkanthat be a néző a filmesek fotóin. A mozgókép voltaképpen állóképek sorozata, így a filmesek fotóinak sajátossága ebben a ragadható meg; fotó […]

Több szempontból is különleges esemény színhelye volt Budapesten a Nemzeti Múzeum. Cukrászdát nyitottak. No nem bent, csak a kertjében. A régi kertészház lényegült át, nem is akárhogyan. A cukrásztudományáról már 150 éve híres Auguszt család nyitotta itt meg legújabb üzletét. Önmagában ez a hír még nem volna nagyon érdekes, ám a történet két szálon fut és külön-külön is, mindkettő érdemes a figyelmünkre. Kezdjük először a névadó családdal! Auguszt Elek, mesterlevéllel a zsebében, pont jókor, 1870-ben érkezett Balassagyarmatról Budára. Éppen három évvel a három városrész, Pest – Buda – Óbuda egyesítése előtt, a fellendülés időszakában. Egy pici tabáni, földszintes házban indította […]

 Aki szereti a történelmi eseményekhez köthető talányokat, kedvét leli majd ebben a könyvben. Aki nem – az is elgondolkodik rajta. Talán fel is tesz magának kérdéseket, miket korábban nem tett volna. Az elolvasása tehát nem lesz elvesztegetett idő. Az amerikai Pam Jenoff könyvét az idén jelentette meg az Agave Kiadó, „Elvesztek Párizsban” címmel. Olyan – valóban megtörtént – eseményekről van benne szó, melyekről még a téma iránt érdeklődő olvasó is csak keveset tud. A szerelmi történeteket és sikeres történelmi regényeket író Pam Jenoff előbb történelem szakon végezte el az egyetemet, később jogi diplomát is szerzett. Kezdetben a hadsereg egyik titkárának […]

 Csontváry Kosztka Tivadar „Hídon átvonuló társaság” című festménye is megtekinthető június 12. és július 30. között Budapesten, a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás lesz látogatható. Mattis Teutsch János az avantgárd kimagasló alakja, műveinek eddigi legteljesebb és legátfogóbb tárlatát Éber Miklós gyűjteményén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Radák Eszter a legfrissebb munkáit mutatja be, Demény Miklós alkotásaiból pedig a teljes életművet átfogó válogatás lesz látható. A kiállításokon minden műalkotás megvásárolható. Mindjárt a bejáratnál egy igazi különlegesség fogadja a látogatót. Csontváry Kosztka Tivadar művei csak nagyon ritkán bukkannak fel a műkereskedelemben. A „Hídon átvonuló társaság” legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág […]

Vadonatúj katalógussal és különleges kiállítással mutatja be a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a gyűjteményeiben őrzött legszebb rajzait és grafikáit. A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és tárlat nem csupán a művekről nyújt széles körű áttekintést, hanem a múzeumi kulisszák mögé is betekintést enged. A tárlattal és az új katalógussal egyszerre ünnepeljük európai rangú, egyedülálló gyűjteményünk százötven éves fennállását, illetve a múzeum újranyitását. Különlegességgel készült múzeumunk a járvány utáni megnyitásra. Éppen 150 éve, hogy 1871-ben a magyar állam megvásárolta az Esterházy család európai hírű és rangú képgyűjteményét és ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak. […]

Bármennyire meglepő, ennek a mondatnak van értelme, noha egészen más összefüggésekben, mint azt várnánk. Vagyunk sokan, akik egy könyv elolvasását a tartalomjegyzéknél kezdjük. Szeretnénk – mindjárt az elején – gyors áttekintést kapni, miről szól a könyv. A Pallas Athéné Kiadónál nemrég megjelent kötet, Julia Hobsbawm, „Az egyszerűség elve” című munkája, már az első pillanatban felvillanyozólag hat. Az „Egy csókkal kezdődött”, „Csók a macska ellen” fejezetcímek vonzó olvasmányt ígérnek, de van még Lélegzés, Játékosság, sőt Megszakítás című fejezet is! Tovább csigázza az érdeklődést az előszó mottójául Konfuciustól választott mondás: „Az élet valójában egyszerű, csak mi ragaszkodunk hozzá, hogy bonyolulttá tegyük” és […]

Látni nehéz. Egy idõben elemi rész fizikával, konkrétan buborékkamrás felvételek kiértékelésével foglalkoztam. A buborékkamra egy hatalmas tartály, amelyben felhevített folyadék van. A részecskegyorsítóba helyezve a rajta áthaladó protonok, elektronok és más részecskék „kondenz buborék csíkot” hagynak maguk után egy rövid ideig, és ha ezt jó ütemben két nézõpontból lefényképezik, akkor ezeket a fotókat vizsgálva találhatunk érdekes eseményeket és jelenségeket. A mi dolgunk az volt, hogy ezeket a fotókat (sztereopárokat) beszkennelés után kiértékeljük, és az egyes események fizikai paramétereit kiszámítsuk. Nem volt könnyû feladat, mivel akkor a legnagyobb, több szekrény nagyságú, klímával hûtött, zümmögõ óriásgépek memóriája nem volt több, mint 64 […]

Itt van a mindig várt tavasz és vele Peszách, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja, nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka. Több hetes készülődés előzi meg e jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Peszáchig, hogy annál ízletesebb legyen a „nyomorúság kenyere”, amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk. Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a […]

„Érleli gyümölcsét a fügefa és a virágzó szőlők illatoznak. Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már! Galambom a sziklahasadékban, a lejtő (lépcső) rejtekében! Mutasd meg arcodat, hallasd a hangodat, mert kellemes a hangod és bájos az arcod! Fogjátok meg a rókákat, a kölyökrókákat, a szőlőpusztítókat, virágzó szőlőink pusztítóit! Szerelmem az enyém és én az övé vagyok. Övé, ki a liliomok között legeltet. Ha hűs szél támad és megnyúlnak az árnyak, jöjj vissza szerelmesem, a hegyszakadékon át, gazellához, vagy fiatal szarvashoz hasonlóan!” (Énekek Éneke 2,13-17) Az Énekekben gyakran előforduló, állatvilágból vett hasonlatok között előkelő helyet foglal el a galamb. Ebben nincs semmi […]