Articles by: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.

Elcsíptem egy párbeszédet

2017 május 14 8:08 de.17 comments
Elcsíptem egy párbeszédet

Valahol a Parlamentben. – Itt van. – Mi ez? – Ötlet. Az emelésemhez. Bevétel. – Egyeztetve? – Lázárral. Nem kérdez. Beterjeszt. Indokol. – Hogy én? – Nincs idő. Hogy Istennek tetsző lesz, amire fordítjuk. – Értem. – Még jó! Rövid szünet. – Isten átkát szabadítja ránk… – Mi van?! Mi az? – Próba. Isten átkát szabadítja ránk, aki ezt nem szavazza meg! Az indoklás eleje. – Jó! Nagyon jó, Zsolt! Ezért tartalak. Aczél Gábor

Read more ›

A jászok borscsa

2017 május 7 8:26 de.3 comments
A jászok borscsa

Kedvem szottyant a borscsra. Utoljára Vlagyikavkázban ettem, amikor már és még Ordzsonikidzének nevezték az akkor Észak-Oszét Szovjetköztársaság fővárosát. A borscs (borscht) különben egy ukrán céklaleves, borscsnak az oroszok nevezik (akik jobbára marhahússal eszik, és vodkát isznak előtte étvágyfokozónak), de az oszétok is szeretik (akik a ficsin nevű lángosukat is sült céklával bélelik, és azt zöld színű mentaitallal öblítik). Szóval a borscsnak (borschtnak) a cékla a meghatározó eleme, de sütve! Előre kell elkészíteni, mégpedig zárt edényben, a hámozott céklát kisebb darabokra vágva, sózva, borsozva, egy ágacska rozmaringgal, kevés vízzel, 200 fokos sütbőben jó félórán át, legfeljebb 40 percig párolva olivaolajon. Savanyú […]

Read more ›

Nemzetünk Mészárosa

2017 április 27 3:26 du.82 comments
Nemzetünk Mészárosa

Örülhetünk megint! Ajánlatos a csatolt felvételen rögzített gyáravató beszédét végighallgatni, ami mindennél többet mond róla magáról, nemzetünk mészárosáról, a szempillantásonkénti vagyonnövekedés világrekorderének szellemi gazdagságáról. Akinek eme elemzéséből emellett megtudhatjuk például, hogy ők (azaz egymaga az alapos okkal királyi többesben fogalmazó gázszerelő) nagyon nagy sikereket szeretnének a gyárukkal elérni. És erre kétségkívül van esély, hiszen a gyárban a szavai szerint nulla százalék hulladék mellett kétszázötvenezer búzát lehet majd feldolgozni keményítőnek, alkoholnak és takarmánynak. Nemzetünk e kiválósága ebben a beszédében azt persze nem árulja el, hogy a takarmányként hasznosítandó melléktermék mennyisége mellett hány tonna keményítőt, hány hektoliter alkoholt állítanak majd elő a […]

Read more ›

Lotti néni

2017 április 17 7:51 de.104 comments
Lotti néni

Emlékezzünk! Emlékezünk. Hetvenhárom esztendeje, 1944-ben ezen a napon vette kezdetét a budapesti holokauszt, ettől a naptól kezdve kellett zsidó származású honfitársainknak gettóba költözniük. Négyéves voltam akkor. Engem a szüleim megmentettek. A családomból a holokausztnak egyetlen áldozata volt: Lotti nénit, a KERESZTANYÁM édesanyját lőtték a Dunába a nyilasok. Jól emlékszem rá, a parketten játszottam, fölöttem a Singer varrógéppel varrta a kabátjára Lotti néni a sárga csillagot, olyat, amilyenekből több is volt a varródobozában. Nekem tetszett. És azt szerettem volna, ha nekem is felvarrna egyet. Anyámnak mondtam, hogy kérje meg erre. Összesen két pofont kaptam az anyámtól, ekkor kaptam az elsőt. Mintegy […]

Read more ›

Lokális eset

2017 április 3 11:29 du.14 comments
Illusztráció: Holly Donohoe

Kis LOKÁL a nagy Duna mentében, jutott eszembe tegnap este a millenniumi földalatti vasút egyik állomásán az ingyenes nyomtatvány hosszú ideje fetöltetlen dobozai láttán, amelyekben, amikor naponta telehordták őket, se volt újság sohasem. A dobozok tartós üressége lett újság nekem, a folyamparti lépcsők köveire űzött szobor mögül jövet, a tanszabadságért tüntető ezrek egyikeként – mintha bizony én is száz ezer éve nézném, amit meglátok hirtelen – megláttam, amit mások nem láttak, hogy olvasók híján hazugságot terjeszteni nem lehet, s hogy hívők fogytán tán hazudni is egyre kevésbé éri meg. Ezért próbálják hívőkké (hívőikké) formálni a gyerekeket. És megfosztani a szabad […]

Read more ›

Orvosság az ünnepre

2017 március 14 9:00 de.8 comments
Orvosság az ünnepre

Reggelenként, jobbára pontban nyolckor látok hozzá napszakokra porciózni aznapi (a feleségem szerint életmentő) tablettáimat, ez ma is így történt, miután a kifogyottak helyébe tegnap vásárolt gyógyszeres dobozokat besoroltam. A művelet során – miközben egy, a vásárláskor ért bosszantó körülményre gondoltam – hívott valaki telefonon. Az illetőt nem zavarta, hogy a bemutatkozását követő szövege hallatán felröhögtem. A tegnapi bosszúságom oka, hogy a gyógyszerész hiába ütütte be a gépbe az egyik receptre felírt tabletta neve helyett a vele azonos hatóanyagot tartalmazó, de olcsóbb tabletta nevét, a gép azt nem árazta be, hanem kiírta, hogy a helyettesítést jogszabály nem engedi. Néhányszáz forint volt […]

Read more ›

Rákosi pávatánca

2017 január 2 10:48 de.149 comments
Rákosi pávatánca

Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba. Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott. AKINEK SÜRGŐS VOLT Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos […]

Read more ›

Petri György emlékére

2016 december 26 8:25 de.78 comments
Petri György emlékére

A magunk mögött hagyott évszázad nyolcvanas éveinek utolsó negyedében a Beszélő – és a korszak – költőfejedelmének tartottam, de az a törekvésem kudarcba fulladt, hogy a Központi Sajtószolgálat szerkesztőjeként a megyei lapoknak postázott valamelyik karácsonyi csomagba a közlésre ajánlott versek közé besuszteroljam egy, az ünneppel – mondjuk így – autentikus költeményét. Most idemásolom… Apokrif Zakatol a szentcsalád Isten tömi Máriát, József nem tud elaludni, keres valami piát. Nem lel, felkel. Pizsamára húz fel inget és gatyát, lemegy a Háromkirályba, hogy egy fröccsöt legalább— —”Megint Isten?” —”Az hát, megint.” Sóhajt, nagyot húz és legyint: —”Különben, múltkor kivertem a huppot. Ha az […]

Read more ›

Hárman egy étteremben

2016 december 23 8:58 de.24 comments
Hárman egy étteremben

Az interneten közzé tett fotó tanusítja, hogy Németh Sándor, az állam által egyházként elismert Hit gyülekezete frontembere, egyszersmind az ATV tulajdonosa a budapesti Nobu elnevezésű luxusétterem ben tárgyal Andy Vajnával és Habony Árpáddal, illetve, hogy az utóbbiak tárgyalnak vele. A menüről nem lehet fogalma senkinek. Csak találgatni lehet. Én is azt teszem. Természetesen fogalmam sincs, hogy mit fogyasztottak az étteremben találkozásuk alkalmából ők hárman (Andy Vajna, Habony Árpád és Németh Sándor), meglehet, hogy az ebéd- és vacsoraajánlatok közül csupán középáras suhsi tekercseket (ami hat darabos adagonként hármuknak, ital nékül úgy kilencven rongyot kóstál), de az is lehet, hogy csupán bekaptak […]

Read more ›

Mint eb a szarát

2016 december 8 10:27 de.8 comments
Mint eb a szarát

E heti hírünk egy kormánydöntés, amelyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnal értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát. Hogy tudniillik kilép belőlük a magyar kormány. Otthagyja őket, mint eb a szarát. Miért is? A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-vel közzé tétetett közleménye szerint nem azért, mintha bizony tagadná a részes országként egykor vállalt elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás, valamint az ebben való társadalmi részvétel erősítésében, korántsem azért, mert nem vállalja többé a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyivánosságra hozatalát, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítását, és így tovább, és így tovább, hanem mert a Nyílt Kormányzati […]

Read more ›

A nagy ötlet továbbfejlesztési javaslata

2016 december 5 10:32 de.10 comments
A nagy ötlet továbbfejlesztési javaslata

A nagy ötlet vitathatatlanul Orbánunké, szabadalmaztatni kellene, hogy felhasználása esetén bármely más országtól rengeteg pénzt lehessen kapni érte. A leendő világszabadalom lényege, hogy egy ország nyugdíjasait karácsony alkalmából egymástól nem megkülönböztetve, egyazon – nem túlzottan nagy – összeggel ajándékozza meg az állam, amely ezt az ajándékösszeget a nyugdíjtól viszont szigorúan megkülönbözteti, elválasztja tőle, mert nem csapatja hozzá, amint azt a kósza értelem diktálná, nem is a postással kézbesítteti, aki a címzettet nyugdíjasként ismeri, nem, nem, nem, ez egy olyan különleges ajándék, amelynek nem az értéke a fontos, nem az tehát, hogy mennyit is ér, hanem az ajándékozója, akit az ajándék […]

Read more ›

Elcsíptünk egy telefont

2016 november 26 8:58 de.28 comments
Elcsíptünk egy telefont

- Halló, itt Trump. – Köszöntöm önt, elnök úr! – … – Hall engem? – Igen, de kit! – Orbán Viktor vagyok, tisztelettel. – Igen, a nevét már mondták nekem, örülök is, hogy emlékeztetett rá, mert őszintén szólva elfelejtettem. Tudja, amióta nem vagyok fekete bárány az országomban, ha-ha, többen hívnak engem, mint korábban. Szóval honnan beszél és milyen ügyben hívott? – Magyarországról, elnök úr. És Orbán Viktor vagyok, akit az Egyesült Államokban mindeddig szintén fekete báránynak tartottak. – Ne mondja, ez új nekem. Legalábbis eddig nem jelentette senki. Miért hívott? – Hogy gratuláljak elnök úr! Egy kicsiny, de bátor és […]

Read more ›

Adoptálták Orbán Viktort!

2016 november 2 9:24 de.46 comments
Adoptálták Orbán Viktort!

Nyelvtanilag lehetnek fenntartásaink az Orbán Viktorért indított imalánc adoptálásnak minősítését illetően, mert ez a fogalom közérthetően örökbefogadást jelent, manapság pedig földi létünk során jobbára árvagyereket, vagy kisállatot (mentett kutyát, esetleg sündisznócskát, vadászgörényt) fogadunk örökbe. A Római Birodalomban, ahol utódlásuk okán csakis fiúkat adoptáltak a gazdag szenátorok, ennek kétségkívül volt politika szerepe, hiszen például az Augustus nevet viselő első római császárt gyermekként korábban maga Julius Ceasar fogadta örökbe. Julius és Augustus után ugyan nem September következett Róma élén, hanem Tiberius, aki azonban a császárnak ugyancsak adoptált fia volt. És a római császárok közül így jutott a többi között trónhoz Caligula és […]

Read more ›

A nagydumás elhallgatás kormányának minisztere

2016 október 31 4:15 du.11 comments
Fotó: Népszava

Nagyon-nagyon figyeljenek! Ezt a miniszternek kinevezett illetőt a sajtótájékoztatón többször felszólították, hogy legalább elismerje, amit az ő helikopterezéséről a Népszabadság újságírójának állított. Hogy hazudott. Hogy letagadta, amit később fotó tanúsított. Ezzel szemben Rogán Antal egyetlen állítást ismételt sokszor, hogy még azon a napon, amelyen az újságíró őt erről kérdezte, világosan tudatta a nyilvánossággal az igazságot, amiért is neki nincsen lelkiismeretfurdalása, s oka sincs annak, hogy az legyen. Valamelyest változó megfogalmazásban, az ő nyilvánvalóvá vált hazugságára vonatkozó kérdések sorára csakis ezt válaszolta, semmi mást. Ha belegondolnak – és azt hiszem, hogy ennyit, csak ennyit a legfideszesebb, legkormánypártibb választópolgártól is elvárhatok –, […]

Read more ›

Orbán(ia) ellenáll(na)

2016 október 28 12:22 du.89 comments
Orbán(ia) ellenáll(na)

Ha péntek, akkor Orbán-interjú, publikálta ma reggel a már Orbániát szolgáló origo.hu, amelynek tudósítása szerint a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor az immár hagyományos péntek reggeli interjúját adta, valójában azonban Orbániának egy erre a célra ebben az időben – immár valóban hagyományosan – neki fenntartott mikrofonállványnak beszélt. Hogy mit, azzal még várjunk egy kicsit. Előbb tudjuk meg, hogy mit várt tőle a voltaképpen általa eltulajdoníttatott origo.hu tudósítója! Azt várta, hogy a kormány feje értékeli majd az október 23-ai nemzeti ünnep történéseit, meg azt is, hogy az államfő visszaküldte a Háznak a szélenergiáról szóló törvényt. Újságíróként feltételezte még, […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.