Articles by: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.

Egy Stein

2018 február 13 8:15 de.60 hozzászólás
Egy Stein

“Alapállapotunk a mulandóság. Az idő sarába vágunk nyomot.” Ezt gondolta Albert Einstein elsőszülött fiára várva a hajóállomáson 1938-ban, New Yorkban. Legalábbis az elfeledett második fiáról írt regény szerzője, Laurent Seksik megfogalmazásában, az író feltevése szerint. “Eine Stein, csak egy szóban”, mondja magáról a svájci elmegyógyintézet lakójaként orvosának a regényben ez a második fiú, Eduard, aki tudja, hogy ott van, aki pszichiáternek készült, így – noha állítja, hogy nem beteg – talán azt is tudja, hogy nem gyógyulhat meg. Hogy Eduard ott van, hogy odavitték, s hogy miért vitték oda, ezt az apja 1930-as év végén az első feleségétől, telefonon azon […]

Read more ›

Budapesti életfoszlányok

2018 február 11 11:40 de.15 hozzászólás
Budapesti életfoszlányok

Fahéj nevű tacskómmal járva az utcát nem nekem szánt beszédfoszlányok rakódnak le a fejemben. A mai termést itt megörökítem. Egy minket jobbról kerülő lány válaszol a bennünket balról előző fiatalemberek egyikének: Nem tudom. Szinkronban vagyunk amúgy. Pindurnyi szőke szakállt viselő, már nem fiatal férfi élelmiszerbolt előtt, sörösüveggel a kezében mesél a társainak: Akkor én acélbetétes bakanccsal berúgtam az ajtót. Egy jobb autó vezetőjének mondja egy szakadt fiú, mielőtt az felhúzná a járda felőli ablakot: Olyan fáradt vagyok, hogy a fogdában elaludtam. Bundás hölgy a kismetró lejárójánál tart szóval egy fiatalabbat, akinek nincs bundája: Az én igényemet kielégíteni?! Hm. Rendőrbusz mellett […]

Read more ›

A levél, aminek megkapása lezajlott

2018 február 2 9:33 de.279 hozzászólás
A levél, aminek megkapása lezajlott

Örömhírem van, tisztelt honfitársam, végre megkaptam a levelét! Már a borítékon láttam, hogy öntől kaptam, ott volt, ott van fekete-fehéren: Feladó Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke A levél mondandóját eddig is ismerni véltem, de csak nagyjából, átabotában, a szövegét nem kellő gonddal magamévá téve, nem kellő figyelemmel a részletekre, ahogyan az ember átfutja csupán a más levelének a sorait, miután az illető büszkélkedett vele, s elismerő bólintással, de lényegében olvasatlanul adja vissza neki. Most alkalmam volt megbizonyosodni arról, hogy a levél küllemére is mennyire ügyeltek. A borítékból kiemelt, háromrét hajtott 210×297 milliméteres fehér ív első harmada baloldalán a magyar címer, a […]

Read more ›

Hazai útikalauz stopposoknak

2018 január 27 9:19 de.24 hozzászólás
Hazai útikalauz stopposoknak

A Stop Soros elnevezésű törvényjavaslat összehordott szövegének legnehezebben értelmezhető, legfélelmetesebb része az idegenrendészeti távoltartásról megfogalmazott cikkelye. A legfélelmetesebb azért, mert bárkire irányulhat, akiről megállapíttatik, hogy személye, tevékenysége sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. Azaz rám is, rád is, amennyiben ránksütik, hogy illegális migráns országunkba való jogszerűtlen belépését, országunkban való jogszerűtlen tartózkodását segítettük. Az illegális migráns ugyanis azért illegális, ami miatt migráns és nem menekült, amiért tehát jogszerűtlenül jött ide és jogszerűtlenül van itt, ezt azonban csakis jogi úton lehet róla eldönteni, s e döntés előtt, a döntés eredményének ismerete nélkül nem tudhatjuk, hogy az. Ebből tényből fakadóan a migránsok idejöttének és országunkban […]

Read more ›

Nyitott szívvel…

2018 január 24 3:31 du.215 hozzászólás
Nyitott szívvel…

Nyitott szívvel olvasom és megköszönöm a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Budapest Belvárosi Csoportjának a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján tartandó misés megemlékezése indokoló sorait. Köszönöm, mert megleptek vele. Megleptek, mert noha nem vagyok vallásos, a megkeresztelésem szerinti vallást és annak valamennyi zugolyát is mindeddig ismerni véltem annyira, hogy ne lepjenek meg vele. Mindeddig ugyanis úgy gondoltam, hogy egy szentmisének nem lehet célja igazolni valamit. Különösképpen nem, hogy a Horthy Miklós iránti tiszteletadás és a megtervezett precizitással kiirtott zsidó emberekre való megemlékezés közötti ellentét “a keresztény imádság keretében feloldható”. Még azt se gyanítottam, hogy a keresztény imádság […]

Read more ›

A Béla, aki Gyurrrika

2018 január 7 1:37 du.2 hozzászólás
A Béla, aki Gyurrrika

– Bocsánat, Papagáj Úr, ha így nevezhetem egyáltalán, mert törvény szerint az új esztendőben csakis a narancsszínű papagájok nevezhetők papagájoknak, ön pedig látnivalóan zöld színű. – Törrvény, az törrrvény! – Hát éppen ez az! Önnek zöld a színe. S bár úgy beszél, mint egy papagáj, törvény szerint nem az. – Gyurrika szép madárr, Gyurrika törrrvényes madárrr. – Igen-igen, csahogy önnek a neve Béla! – A törrvény szerint minden papagáj Gyurrika. – Ezért se lehet ön papagáj! – Betarrrtom a törrvényt, ezérrrrt vagyok Gyurrrika. Gyurrika vagyok, Gyurrika vagyok, Gyurrrika… – Márrrpedig, de hülye vagyok, már én is úgy beszélek, mint egy […]

Read more ›

Igen, igen: a bölcsődéknek is kéne a HIT

2018 január 2 10:52 de.31 hozzászólás
Igen, igen: a bölcsődéknek is kéne a HIT

“Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak. Erről december végén értesítette az igazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).” Előre is megköszönöm a majdani, pártoktól független, magasan képzett szakemberek óvó és előrelátó áldozatos munkáját, amelyet a magyarországi óvodák és iskolák által fél esztendő alatt elkészítendő HIT (Honvédelmi Intézkedési Terv) alapján majdan elvégeznek. Igen, ők majd megvédik az álmomat, mert lehetővé teszik, hogy gyermekeim és unokáim egy fenyegető terrortámadás elhárítását célzó, esetlegesen bevezetendő különleges jogrend szabályaihoz igazodva biztonságban éljenek ebben az országban. Merthogy az iskoláknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden […]

Read more ›

Hiszel-é?

2017 december 25 8:49 de.119 hozzászólás
Hiszel-é?

A mind kevesebbek által szeretettnek a keresztényi szeretet szent ünnepén…Az alábbi írásomat Orbán Viktor ünnepi mondatai juttatták eszembe. A cikket az általam húsz évig szerkesztett, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratnak a kétezredik évi júniusi számában publikáltam. Hiszel-é? Pál apostol szavai egy mai királynak Hej, király, rád eddig semmi sem hatott, most már neked mást nem ajánlhatok, mint a keresztények szent iratát, a Bibliát. Abból is nem az Ószövetség, hanem az Újszövetség könyveit, amelyek tán közelebb állnak hozzád, de kérlek, ne rekedj meg a krisztusi tanításokat tartalmazó evangéliumoknál, lapozz tovább! Itt következnek mindjárt az Apostolok Cselekedetei, mindenekelőtt Pál cselekményei. A vádlott […]

Read more ›

A szőke Szél

2017 október 29 8:56 de.69 hozzászólás
Budapest, 2017. február 11.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke évértékelõ beszédet mond a budapesti Vida rendezvényházban 2017. február 11-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Figyelmesen végighallgatva a beszélgetőket az RTL Klub “Önfenntartás vagy kormányváltás” című vitaműsorában, a számomra korábban rokonszenves, kormányfőnek is szívesen elképzelt Szél Bernadett rendíthetetlensége elkeserített. Olyannyira, hogy nem csupán az ellenszenvemet sikerült kivívnia, hanem hogy szőke nőnek tartsam, azaz bolondnak. És az ellenfelemnek. Mert Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc éles, de Orbánia megszüntetésére törekvően mértéktartó vitájába ugyanazt, ugyanúgy komplett őrültként hajtogatva újra, meg újra makacsul belerondított. Csak nem képzeli, hogy ő és a pártja – Gémesiék támogatásával, de mégiscsak egymagában – a következő választást egyes egyedül megnyeri? Nem, ezt nem képzelheti. Ha hiszi, akkor szőke liba. És ez a jobbik eset, […]

Read more ›

Jobb lesz, ha elmész!

2017 október 13 9:10 de.84 hozzászólás
Jobb lesz, ha elmész!

Az emberjogi szó, az mágia! A politikai korrektség, az béklyó! KI KELL SZABDÍTANUNK BELŐLÜK A NEMZETKÖZI DÖNTÉSHOZÓKAT! Így szólott, mi több – az egyedül ezt a mondatát szó szerint idéző Magyar Kurír tudósítása szerint – ezt HANGSÚLYOZTA Orbán Viktor az emberminisztériumunk által szervezett, a keresztényüldözésről tartott, Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferencián, Budapesten: “A nemzetközi téren pedig a döntéshozókat „ki kell szabadítanunk az emberjogi szómágia és a politikai korrektség béklyóiból” – hangsúlyozta a miniszterelnök, sorolva a vallásokkal és a vallásszabadsággal foglalkozó kutatóintézetek által egyöntetűen alátámasztott tényeket, amelyek szerint a vallások közül jelenleg a kereszténységet éri a […]

Read more ›

Egy történelmi fordulat programja…

2017 október 2 8:20 de.22 hozzászólás
Miskahuszár...

– A tömeg kétszázötven főre duzzadt – Örömmel értesültem róla, hogy a honi magyarságtudat erősítését szolgáló legújabb műremek, amely “egymagába testesíti meg a magyar huszárokat” (lásd a fotókat), hogy tehát “az idén hungarikummá választott huszárság világrekord méretű szimbóluma, a MISKAHUSZÁR szobor katonai tiszteletadás mellett történő” minapi ünnepi avatását egy rendkívüli esemény egyszersmind a világtörténelmi történések sorába emeli. Ezt még nemzetünk fejedelme, maga Orbán Viktor se remélhette volt. Csupán a sors kifürkészhetetlen akarata sejdíthette némelyekkel a Ganz-gyár egykori budapesti öntödéjében 1969-ben megnyitott, akkor a diósgyőri Lenin Kohászati Művek által fenntartott Öntödei Múzeum tavaly október első szombatján rendezett családi programján. Hiszen nem lehet […]

Read more ›

Helyes, magyarok, csak így tovább!

2017 október 1 7:19 de.103 hozzászólás
Shame / Penny Siopis

A Lincselésre készen című dolgozatom által indukált vitából azért publikálok itt egy rövidített, de kiadós részletet, mert (noha lelszi a többekben felmerült kérdésre pontos választ adott, és az itt említett komnentelők közül Kiss Kálmán és RonaGyuri idézett soraival tökéletesen egyetértek, még Dzirari nem idézett soraival is rokonszenvezek) senki nem említette az őcsényi eset szerintem legfontosabb kérdéseit. A vitarészlet: Drizari: És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között? lelszi: “És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között?” Pedig logikus: “.., roppantmód szégyenkezhetne ezután a honi nácizmus terjedése okán.” Figyelő: Valóban, nincs sok köze […]

Read more ›

Lincselésre készen

2017 szeptember 27 11:15 de.33 hozzászólás
A Vasárnapi Újság 1989-ban november 12-én megjelent 46-ik évfolyam 46-ik lapszámának 778. oldalán kolumnás írás illusztrációja ez a fotó (http://epa.oszk.hu/00000/00030/02388/pdf/02388.pdf), amelyen Jókai szerint a nápolyi fényképész őt húsz évvel fiatalabbá tette, nőjét pedig tíz évvel öregbítette, így hozta őket egymáshoz harmincz évvel.

Ha ez a mi kis nációnk nem szokhatott volna hozzá a szégyenkezéshez, roppantmód szégyenkezhetne ezután a honi nácizmus terjedése okán. Azért fogant meg bennem a fenti gondolat, mert olvastam az őcsényi panzióban megszállt menekültek befogadása elleni, a polgármester által felkorbácsolt gyűlködő indulat részeredményéről közzé tett sorokat . Hogy tudniillik még nem lincseltek, csupán kipukkasztották a panziótulajdonos autója kerekeinek gumiját. De vajon honnan való a gondolatból formált mondatom első fele, amit bizonyosan loptam. És talán érdekes is, ahogy a nyomára jutottam. Legelőbb Jókai jutott eszembe, meg a nagyapámtól örökölt száz kötete, amelyekből a regényolvasást megtanultam. Aztán a Feszty-villa, ami itt van […]

Read more ›

Öt perc a kismetrón

2017 szeptember 26 9:51 de.66 hozzászólás
Öt perc a kismetrón

Tegnap átéltem egy csodát. Két megállónál hosszabb a történet, mégis belefért. – Ki volt Kodály? Ezt kérdezte egy kisfiú, amikor a Köröndnél becsukódott mögöttem a szerelvény ajtaja. Hárman voltak a gyerekek a kocsiban, ketten ültek, a harmadikat, egy kislányt meg-megölelte a velük szemben helyet foglaló hölgy, akinek nekidőlt. Na, ki volt Kodály? Ezt a kérdést a hölgy a másik két gyereknek tette fel. A kisfiú mellet ülő lány tudta a választ, de egy csöppnyi kérdőjellel a végén adta meg. – Zeneszerző? – Nagyon jó! A hölgyön látszott az öröm. És örült a kisfiú újabb kérdéseinek is. – Mikor halt meg? […]

Read more ›

E világon ha ütsz tanyát, Bélám, őrizd meg önmagad!

2017 szeptember 22 3:05 du.8 hozzászólás
E világon ha ütsz tanyát, Bélám, őrizd meg önmagad!

A napokban olvastam egy vele készített korábbi interjút a Facebookon, amit szándékomban volt megosztani, de mert a személyéről egy gyakran idézett verssor “ugrott be” nekem, s nem tudván, hogy miért, elkalandoztam az interneten azt kideríteni. Amikor végül magát a verset “lapoztam fel”, aminek “a hetedik te magad légy!” felszólítás zárja minden versszakát, már tudtam az okát, tudtam, hogy amit kerestem, az a versben benne van. Pásztor Béla szinte mindannak megfelel, amit a költő – magától és másoktól – követel. A születéstől a halálig, az élet minden helyzetében, a veszélyben, a szerelemben, a költészetben légy sokféle, de mindig őrizd meg önmagad. […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.