Articles by: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba. Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni. Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!

Sportkomplexus

2017 október 2 9:00 de.69 hozzászólás
Sportkomplexus

Nem, nem elírás, nem csak sportlétesítményekről beszélek alább. Hanem arról a kényszeres lelkiállapotról, ami úgy tűnik, az egész magyar kormányoldalt megfertőzte, vezértől a szavazóig, tekintélyes professzortól a zászlólengető óvodásig. Némely társadalomban ugyan kiverné a biztosítékot, ha a kormányfő falujában, a háza végében, fedett, fűtött, műfüves focistadion épülne, aminek a befogadóképessége kétszerese a falu teljes lakosságának. Ahol egyébként még a megyében is gyengén jegyzett csapat működött: igaz, ma a komplexumhoz épített akadémia csapata már az országos bajnokságban is labdába rúg néha – szépséghiba, hogy többnyire nem saját neveltjeivel, hanem megvásárolt játékosokkal. Ma már nincs komolyan jegyzett kormánypárti politikus, aki ne harcolt […]

Read more ›

Európa – vagy?

2017 szeptember 18 9:21 de.122 hozzászólás
Magyarország jövője szorosan összefügg az EU sorsával.

Úgy gondolom, a bevándorlás jelenlegi problémáját ketté kell választani – ebben a mai magyar kormány ellenérdekelt, mert egyetlen esélye a hatalomra, ha sikerül külföldi – és már belföldinek is mondott – veszélyekkel úgy megfenyegetnie a magyar szavazókat, hogy rémülten bújjanak a “védelmébe”. Van egyszer egy globális probléma, ami az infokommunikációs fejlődés következménye. Nagyon leegyszerűsítve: ötven évvel ezelőtt Afrikában, Indiában (Ázsia e szempontból más) a sokaság nem is tudott arról, hogy létezik a Földnek olyan része, ahol nincs éhínség, a gyermekek nagy többsége megéri a felnőttkort, az idősek megélését a közösség biztosítja, nem kell a gyakran sovány zsákmány, termés egy részét […]

Read more ›

Orbán, a bolha és az Unió

2017 szeptember 14 6:11 de.62 hozzászólás
Orbán, a bolha és az Unió

Nem értek egyet azokkal, akik azzal gondolják sikerrel támadni Magyarország jelenlegi kormányfőjének legalábbis érdekes külpolitikáját, hogy: „köhög a bolha, egy ilyen kicsi ország úgysem rúg labdába”. Az európai gondolat lényeges eleme, hogy nincs „egér” és nincs „elefánt” sem. Ugyanolyan jogai vannak a néhány lakosú Máltának, mint a 40 milliós Lengyelországnak. Az EU legfőbb döntéshozó szervének, az Európa Tanácsnak (ET) egyenjogú tagjai az egyes országokban megválasztott kormányfők, illetve a prezidenciális felépítésű államok államfői. (Pl: Franciaországé Macron) Az Európa Parlament másként működik. Itt már a lakosság száma alapján oszlanak meg a képviselői helyek – Magyarországnak 21 képviselője van. Őket az adott országban […]

Read more ›

Az MSZP dilemmája

2017 szeptember 11 7:29 de.88 hozzászólás
Az MSZP dilemmája

Az egy párt által uralt rendszereknek – különösen, ha évtizedekig tart egyeduralmuk – van egy nagy veszélyük az uralkodó pártra nézve. Több is, de most csak ezt az egy aspektust vizsgáljuk meg a mai magyarországi baloldal szempontjából. Ha egy rendszerben a politizálók – vagyis a társadalmi kérdések iránt érdeklődő, azokra választ kereső – csoportja csak egyetlen pártban talál lehetőséget, akkor maga a párt szervezete polarizálódik. Jól megfigyelhető ez a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) történetéből. Ahogy a diktatúra 1956 után elhagyta a terror eszközeit, úgy szaporodtak az MSZMP-ben a platformok: a nyolcvanas évekre már vallásos tagozata is lett. Néztem én is […]

Read more ›

Maradok!

2017 szeptember 6 11:50 de.55 hozzászólás
Maradok!

Nem vagyok egy forradalmár alkat – húszévesen sem voltam az. Ezért is furcsa, hogy eddig minimum háromszor szólítottak föl, hogy álljak félre, takarodjak, fogjam be a szám. No, nem név szerint – nem vagyok neves személyiség, nem ettem bogarat, nem közösültem nyilvánosan senkivel, de mégcsak nem is ordítoztam, hogy éppen ki és éppen miért takarodjon. Korán kezdődött: alig voltam hét éves, amikor az egyik nagy egyház szolgája vette zokon értetlenkedő kérdéseimet hite dogmáival kapcsolatban. Húszévesen az állítólag közösségi társadalmat építők dogmáiba botlottam: azt nem értettem: ha közösséget építünk, akkor miért vannak egyenlőbbek az egyenlőek között? Megfogadtam az elzavaróim tanácsát: fejlődnie […]

Read more ›

A diktatúrák hétköznapjai

2017 augusztus 27 11:07 de.106 hozzászólás
A diktatúrák hétköznapjai

Ahogyan várható volt, főként a magukat jobboldalinak tartók háborodtak föl Christopher Adam minapi írásán, amelyben arról adott hírt, hogy a kanadai konzervatív, liberális körök egyik jelentős alakja, Yasha Mounk professzor őrült diktátornak nevezte a mai magyarországi kormányfőt, ráadásul a konzervatívok országos fórumán, a National Post-ban. (Fotó: Orbán Viktor tésztagyárat avat…) Mellékszál: magyarországi jobbosoknak ugyan „ilyen állat nincs” kategória a szabadgondolkodó konzervatív, jobboldali, sőt, nacionalista, de most az egyszerűség kedvéért higgyék el: vannak emberek, akik ugyan ragaszkodnak a hagyományokhoz, vallásukhoz, nemzetükhöz, mégsem gondolják, hogy mindenki ellenség, aki más úton, más eszközökkel gondolja elérni a népe jobblétét. A cikk kitért arra is, […]

Read more ›

A szocialista nem szinonímája a lúzernek

2017 augusztus 22 8:19 de.211 hozzászólás
A szocialista nem szinonímája a lúzernek

Most olyan dühös vagyok, hogy nagyon csúnyákat fogok írni. Majd lebarmoltok emiatt. Az egyik ellenzéki párt szerint nem szavazhatna az, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ezzel nem értek egyet: véleménye neki is lehet, joga van ahhoz, hogy ezt kinyilvánítsa. Ámde: nem adnék hitelt annak, aki nem tud különbséget tenni valuta és deviza között, nem tudja, hogyan számolják a kamatos kamatot (hetedik osztályos tananyag, nem matek, csak sima számtan). Akkor sem, ha van neki öt diplomája, három dr. címe, meg két prof. stb-je. Szocialista ugyan a felfogásom, de szeretném tisztázni: a szocialista nem szinonímája a lúzernek, mint […]

Read more ›

Hamis képzetek világa

2017 augusztus 10 7:19 de.57 hozzászólás
Hamis képzetek világa

Szögezzük le: az, hogy valamennyiünk életét átszövik az illúziók, nem baj, nem erény: tény. Sőt. Bizonyára sokkal kevesebbek lennénk, ha időnként nem esnénk neki alaptalannak tűnő reménnyel egy-egy feltételezés bizonyításának. Galileinek kevés reménye lehetett arra, hogy valaha is a saját szemünkkel győződhetünk meg arról, hogy otthonunk, a Föld nem lapos és mozdulatlan. Ezekből a reményekből épül fel egész világunk, ez hajtja a megismerés felé legtöbbünket. Úgy tűnik azonban, van életünknek egy része, amely titokzatosabb minden űrbéli jelenségnél – mégpedig a saját viselkedésünk. Ami ráadásul gyökeresen más, ha egyedül vagyunk, vagy a családunk körében, és akár ellentétes is lehet, ha sokaságot […]

Read more ›

Kormányzás – titokban

2017 augusztus 7 3:22 du.7 hozzászólás
Kormányzás – titokban

Nem szokásom minden szire-szóra a képviselőmet zargatni. Se a helyit, se az országost. De van, amikor nem tudja az ember elkerülni. Helyi lapból hiányzanak a hírek, valamint az ök. képviselők elérhetősége, fogadónapjának ideje, helye. 2010 előtt benne volt, félre is tettem egy példányt, hogy kéznél legyen, ha valami miatt kellene. De most csak képviselők kétdimenziós képe virít minden oldalon. Három dimenzióban még nem sikerült találkoznom a területem felelősével. Igaz, nem rá szavaztam: de itt lakom, ő nem válogathat. Elméletben. (Illusztráció: Daniel Arsham) Az történt, hogy van a ház előtt négy öreg fa. Egy ideig vártam, mert a túloldalon, meg feljebb mindenütt […]

Read more ›

Bálványos fenyegető rémképeiről…

2017 július 25 7:43 de.51 hozzászólás
Bálványos fenyegető rémképeiről…

Meglepő felvetés volt egy kommentelőtől, hogy a magyarországi kormányfő múlt vasárnapi bálványosi* beszédéről én is adjak hírt. Politikusi beszédeket ritkán ítélek meg hallomás alapján, tehát végigolvastam a fogalmazványt, itt. Előre szólok: a szónoklat 39 ezer 704 karakter, több mint tízszer hosszabb, mint az itt szokásos írások. Ígérem, nem leszek ennyire terjengős, de nem biztos, hogy belefér a szokásos terjedelembe, ha tényleg kíváncsiak vagyunk arra, hogy „mitismondahogyishívják”.** Kezdjük a viszonylag egyszerűvel: a gazdaságról szóló fejtegetéssel. Köztudott a miniszterelnök teljes érintetlensége a gazdasági fogalmaktól: lehet, hogy ellenállásibul nem látogatta annak idején, a jogon is kötelező gazdaságpolitikai stúdiumot, de mindegy is. Biztos, hogy […]

Read more ›

Beszélgetéseink a Kanadai Magyar Hírlapban…

2017 július 21 11:51 de.91 hozzászólás
Beszélgetéseink a Kanadai Magyar Hírlapban…

Régóta fontolgatom már, hogy írok egyszer saját magunkról, vagyis a kommentjeinkről. Nagyon sokan, eltartott kisujjal finnyázzák az egész „műfajt”, a nyakába varrva még az ”édes anyanyelv” lealacsonyítását is. Szerintem épp ellenkezőleg: a fogalmazási készség éppúgy megtanulható, mint bármely más tevékenység, de gyakorolni kell. Akinek életében eddig legfeljebb egy üdvözlőlap, vagy hogylétéről tudósító rövid levél megfogalmazása volt a lehetősége, nyilván gyakorlatlanabb, amikor a gondolatait, érveit, – esetleg indulatait – akarja szavakba önteni. „Sose olvasok kommenteket” – vágja oda büszkén egyik-másik írogató „értelmiségi”. Rosszul teszi: ha például olvasgatna időnként kommenteket az a tévés műsorvezető, aki nemrégiben értetlenkedett azon, hogy miért nem háborog […]

Read more ›

Nép-nemzeti focializmus

2017 június 22 3:34 de.24 hozzászólás
Nép-nemzeti focializmus

Sok szempontból lehetne a mai magyar kormányzatot bírálni, elítélni, egyet nem érteni az intézkedéseivel, ahogyan meg is teszik sokan, sokféleképpen. Ez is érthető: szerencsére, mi magyarok sem gondolkodunk egyformán, ennek hangot is adunk, ahol még lehet. Nincs ebben semmi különös, legalábbis normális körülmények között. Az is eléggé nyilvánvaló, hogy jómagam sosem értettem egyet a jelenleg uralkodó Párt (a néhai fiatal demokraták szövetsége) elképzeléseivel. Most mégsem ismételném a gyakori bírálatokat az ordító korrupcióról, a jogok, sőt a törvények gyakori áthágásáról, az egész feudális szisztémáról, a szabadgondolkodás gyalázásáról. De lenne egy kérdésem a Kanadában, vagy a világban másutt élő olvasóinkhoz. Mit szólnának […]

Read more ›

A Guttenberg-galaxis vége

2017 június 12 1:29 du.64 hozzászólás
Illusztráció: Karoly (Charles) Roka

Nálunk a könyv, a betű „felelőse” Édesanyám volt. Mint korosztálya nagyobbik része (1919-ben született) négy osztályt végzett a faluban, ahol gyermekkorát töltötte. Óvónő szeretett volna lenni, de ahhoz legalább a polgárit abszolválnia kellett volna, ilyen iskola meg a faluban nem volt. Nyolcgyerekes család legidősebb gyerekeként esélye sem volt – bár az iparos (kovácsmester) apja az iskola költségeit előteremtette volna, de a közeli városkában a lakhatást, az életet már nem volt képes. A nagypapa napilapot, két hetilapot is járatott, még a Kis Újságért is gyakran elszalasztotta a vasútállomással bíró szomszéd faluba. Gyakran emlegette: „Olyan jó szemem volt, hogy hazafelé (4 kilométerre […]

Read more ›

A sötét, gátlástalan és cikinus “hazafiság” ide vezet…

2017 június 8 9:14 de.223 hozzászólás
A sötét, gátlástalan és cikinus “hazafiság” ide vezet…

Furcsa gyümölcsöt termett a Magyarországon és a más államokban élő magyarok közötti mesterséges hergelés, aminek fő felelősei azok, akik olyan kifejezésekkel játszadoznak, hogy „ki a magyarabb”, meg „ki az igazi”. Első ránézésre azt hinné az ember, sajátságos kinézésű kotlóst ábrázol a Győrhöz közeli Mórichidán felállított mű, amint éppen fel akar csippenteni valamit. A körítés azonban eligazít az installáció mibenlétéről: június negyedikéről emlékeztek meg a kisközség derék lakói ezzel az izével. Ezt támasztja alá a két oldalon álló honleány (egyik szőke, a másik barna – még ha csak festett is) a nemzetiszín lobogókkal, meg a felirat a francia kiskastély nevével. Szóval […]

Read more ›

Vona Gábor és a Pride felvonulás

2017 június 4 9:27 de.67 hozzászólás
Vona Gábor és a Pride felvonulás

Vona Gábor hosszú interjút adott az azonnali.hu portálnak, amelynek során főképp a Jobbik néppárti ambícióiról volt szó. Ebben tette föl a kérdést az interjúzó, hogy mit tenne kormányra kerülése esetén a Jobbik a budapesti Pride-vel, vagyis az eltérő identitásúak cikornyás felvonulásával. „Ha Budapest főpolgármestere lennék, betiltanám” – válaszolta a pártelnök. Leszögezem: a hasonlóan csicsás, magamutogató megmozdulások nem az ízlésem szerint valók, és néhány érintett ismerősöm is inkább szégyelli az ott megnyilvánuló obszcenitást. Vona azonban súlyosan téved. Nem tilthatná be a felvonulást akkor sem, ha miniszterelnök, vagy államfő lenne, ugyanis nem kell semmilyen felsőbbségtől engedélyt kérni egy rendezvényre. Magyarországon ugyanis a […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.