Articles by: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba. Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni. Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!

Engem is megfigyeltek egyszer…

2021 július 25 9:26 de.171 hozzászólás
Engem is megfigyeltek egyszer…

Az a nagy büdös helyzet, hogy nem tudom átélni a lehallgatás miatti felháborodást. Tapasztalataim szerint a magamajta „eccerű” kétágúak többsége is legyint. Ugyan már, kémkedés, leskelődés mindig is volt és mindig is lesz! A legtöbben még azt is hozzáteszik: az államnak igenis joga van még a saját polgárait is megfigyelni, hiszen a rosszban sántikálók nem verik nagydobra a szándékaikat. A drogterjesztő nem a face-n értesíti ügyfelét a következő adag átvételének helyszínéről és idejéről, és a bankrablásra készülők se telefonon beszélik meg az akció technikai részleteit. Van persze a kémkedésnek más, fontos oka is: egy nagyszabású gazdasági, pénzügyi akció se lesz […]

Read more ›

A nemzetről és az államról

2021 május 16 12:07 du.44 hozzászólás
A nemzetről és az államról

Van a magyarországi politikai életben egy érzékeny kérdés, ami nem a hagyományos jobb-baloldali törésvonal mentén osztja meg a társadalmat. Ez a „nemzeti” kérdés, ami a politikai gyakorlatban a Magyarország jelenlegi állami határain kívül élők szavazati jogáról szól. A „nemzeti” jelző idézőjeles említése jogos, hiszen valójában nem nemzeti ügyről van szó. Hanem állami ügyről. Mi a kettő között a különbség? A nemzet szakrális fogalom, olyan csoportot jelöl, amelyet a közös történelem-anyanyelv köt össze. Bár a közös történelem gyakran csak fikció, amit későbbi korok politikai érdekei szerint kötünk a nemzethez. Ismert példa Szibinyáni Jank esete, akinek fia, Mátyás úgy lett az egyik […]

Read more ›

Magyarország kirablása befejeződött

2021 május 3 1:40 du.47 hozzászólás
Magyarország kirablása befejeződött

Ezzel az egyszerű tőmondattal lehet leírni azt a helyzetet, amit a kormány előállított. Egyetlen törvénnyel alapítványi vagyonba szervezte az ÖSSZES magyarországi felsőoktatási intézményt, egyetemeket, főiskolákat, és több kulturális intézményt, színházat stb. Természetesen az intézmények vagyonával – épületekkel, intézményekkel együtt. Ez önmagában több ezermilliárd forintos vagyon – a pontos számot egyelőre nem tudni. (A folyamat valószínúleg nem áll le, bizonyára sorra kerülnek a közgyűjtemények, a kulturális és az oktatási infrastruktúra egésze.) Az indok persze az, hogy alapítványi formában „rugalmasabban” tudnak működni ezek az intézmények. A valóságos szándékról azonban a kormányfő szavai rántották le a leplet. A cél, hogy a teljes felsőoktatás […]

Read more ›

A jobboldali emberek szépek és jók, a baloldaliak pedig csúnyák és gonoszak?

2021 február 17 8:23 de.90 hozzászólás
A jobboldali emberek szépek és jók, a baloldaliak pedig csúnyák és gonoszak?

Amilyen ronda, olyan gonosz címmel véleménycikk jelent meg a Demokrata című sajtótermék február 11-i számában. A szerző fényképe ugyan megjelent a cikk mellett, de a nevét nem tudtam kideríteni, arcról meg nem ismerek minden senkiházi méregkeverőt. Nem tartozom az orgánum rendszeres olvasói közé, erre az irományra is csak a reakciók hívták fel a figyelmemet. Amik többsége elnézően heherésző volt, a cikk-kel kapcsolatosan. Némiképp indokolt a gúnyos vigyorgás, hiszen az írás olyasmiket állít, amin normális ember kínjában csak röhögni tud. A szerző egyébként hosszúnevű, angol nyelvű oldalakra hivatkozik, amelyek állítólag több országban végzett felmérések tapasztalatait összegzik. Azt nem részletezi, hogy ezek […]

Read more ›

Nincs rosszabb, mint egy magát omnipotensnek képzelő despota

2021 január 29 10:36 de.80 hozzászólás
Nincs rosszabb, mint egy magát omnipotensnek képzelő despota

Embörök! Mi ez a pánik? Párttól, kormánytól, felfogástól függetlenül szerintem akkor tesszük a legtöbbet magunkért és egymásért, ha nem vesztjük el a józan eszünket. Kétségtelen: a despotáknak nagyon kedvez az ilyesmi: járvány, földrengés, más természeti katasztrófa ürügyén ugyanis nagyobb ellenállás nélkül lehet csorbítani az emberek jogait gyülekezésre, tiltakozásra vagy csak a vélemények kifejtésére. Egyelőre – de csak egyelőre! – felesleges itt kz-kről, meg Gulagról delirálni. De könnyen lehet az egészségügyi karanténból elkülönítő tábor… (Már most is vannak olyan jelek, amikről Buzatti: Hajtóvadászat öregekre c. könyvében olvastam a hatvanas években.) Az ismeretlentől mindannyian félünk: öregek és fiatalok, betegek és egészségesek, magyarok […]

Read more ›

Mi az a jogállam?

2020 december 14 9:35 de.98 hozzászólás
Mi az a jogállam?

A Szájer-ügy kapcsán érdemes lenne beszélnünk egymással arról: végtére, mi az a jogállam? A konkrét ügyben például tökmindegy, hogy a “többség” mit GONDOL a látott kábszercsomagokról. Jogállamban ez akkor is csak “birtoklás”, nem terjesztés, és az “üzérkedés” se tény, csak feltételezés. Ha kardoskodunk a jogállam mellett, – akkor nem árt, ha tisztázzuk, mit értünk ezalatt. Például azt, hogy az igazságszolgáltatás nem a vádlott SZEMÉLYE alapján ítél, hanem a törvénysértés TÉNYE alapján. Ahogy pár éve a ner jogszolgáltatása börtönre ítélt három személyt – merthogy a mendemondák alapján valószínűsíthető volt a korrupció. Nem Szájer mentegetéséről van szó. DE! A kábszer fogyasztása nem […]

Read more ›

Mi terjed a járvánnyal?

2020 november 19 3:38 du.77 hozzászólás
Mi terjed a járvánnyal?

Látszólag egyszerű a válasz: hát a vírus! De, ha a vírus betörése (kitörése?) óta zajló folyamatokat szemléljük, láthatjuk: sokkal többről van szó. Ha a világban zajló eseményeket követjük, azt is észrevehetjük, hogy – bár országonként a hagyományok, anyagi lehetőségek stb. függvényében eltérő módon -, de a tendencia hasonló. Mivel nem vagyok járatos a nemzetközi politikában, maradnék a magyarországi helyzetnél. Elöljáróban: a járvány veszélyes helyzetet teremtett itt is, sok rendszabály jogos, betartásuk elemi érdekünk: bár a legtöbb késve, felemásan született – de még a járványügyi szakemberek megítélése is eltérő. Nem pártolnék semmi olyan kezdeményezést, pl., hogy „ellenállásiból” ne hordjunk maszkot, vagy […]

Read more ›

Karcolás a diktatúra ábrázatán

2020 július 28 12:46 du.123 hozzászólás
Karcolás a diktatúra ábrázatán

Régóta fontolgatom, hogy megírom a magyarországi rendszerváltás történetét – alulnézetből. Ez az „alulnézet” azt jelenti, hogy magam a „középosztály” alsó szélén tanyáztam valahol. Bár újságíró voltam, de nem befolyásos nagy lapnál, csak egy helyi orgánumnál. Bár volt ennek egy szakmai előnye: bármilyen hülyeséget írtam, az olvasó másnap reggel a műhely sarkánál számon kérte. Így azután igyekeztem kerülni a hülyeségeket – azt remélem, többnyire sikerrel. Erre utal, hogy évtizedek múlva is akadtak, akik emlékeztek a nevemre, írásaimra. Egyébként ez legmagasabb szakmai kitüntetésem – a hivatalos listákra sose kerültem föl. Pályázatokon nyertem nívódíjakat, ösztöndíjat. (Soros a hetvenes években itthon még nem volt […]

Read more ›

Kaleta és pedofília

2020 július 9 9:36 de.72 hozzászólás
Kaleta és pedofília

Hajjaj! Parazsat gyűjtök a fejemre! Kaleta Gábor ügye NEM politika ügy! Kanadaiaknak: Kaleta, a jelen kormány perui nagykövete egy nemzetközi pedofil hálózat utáni nyomozás folyamán bukott le, mert a hivatali számítógépén 19 ezer gyermekfotót – közöttük pornográf tartalmút is – találtak. Magyar bíróság elé került, ahol felfüggesztett börtönbüntetést kapott, valamint csekély pénzbírságot. A közvélemény felzúdult, főként az ellenzéki oldal. Nagyon nem tetszik. A pedofília jelen tudásunk szerint abnormális mentális állapot, amelynek biológiai-fizikai eredőjét nem ismerjük. Eddigi tapasztalatok szerint e késztetés egyes esetekben gyógyszerrel, állandó felügyelettel jól karban tartható. Nem függ világnézettől, vallástól – tehát mindegy, hogy Kaleta a jelen magyarországi […]

Read more ›

Régóta zajlik a vita itt is…

2020 július 1 10:23 de.166 hozzászólás
Régóta zajlik a vita itt is…

Régóta zajlik a vita itt is, másutt is: micsoda hálátlanság, pláne köpönyegforgatás, hogy a magyarországi kormányfő szembefordult egykori támogatójával, karrierje elindítójával. Szerintem meg ez nem túl lényeges – bár igen látványos eleme a hazai politikának. Gyakorta megesik másokkal is, másutt is. Sőt, inkább természetesnek mondanám, hogy az embernek az ismeretei, tapasztalatai bővülésével változik a világlátása. A lényeges kérdés az lenne, miféle más alapokon tolja-löki Magyarországot és a magyar nemzetet egy erősen közepes kvalitású, bizonytalan identitású, labilis erkölcsű rikkancs nagyon veszélyes irányba. Amíg viszont mi itt – mások meg máshol – azon rugózunk, hogy az amerikai-magyar milliárdos pár milliója „méltatlan kezekbe” […]

Read more ›

A soros nemzeti inzultáció

2020 június 11 8:46 de.55 hozzászólás
A soros nemzeti inzultáció

Hát, ez nem lesz rövid. De a magyarországi junta (lánynevén kormány) se tartóztatta meg magát: 13 kérdőjellel ellátott körmondatos állítást tartalmaz az ív. Merthogy kérdésekről – a korábbiakhoz hasonlóan – szó sincs. Sajátos szemszögből felállított alternatívákat soroló mondatokról van szó – amelyeknek kérdőjelet tettek a végére. Magam még nem kaptam meg a papírváltozatot, így a neten itt elérhető listát olvasgattam. Nem térek ki minden egyes felvetésre – sok közöttük az unásig ismert migráncsozás, brüsszelezés – meg persze a junta fényezése. A 2. pontban: Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány […]

Read more ›

Egy kis mosoly

2020 június 2 11:47 de.75 hozzászólás
Egy kis mosoly

Felbátorítottatok ezzel a sok elismeréssel. Úgyhogy most csak mesélek. Például arról, hogy mindig valami eltérő álláspontom volt. Például kislánykoromban, amikor a kortársaim arról ábrándoztak, mily jó lenne régi korokban élni, hercegkisasszonyként várni a hercegre az obligát fehér lóval. Én meg rámondtam: És ha a jobbágy kilencedik gyereke lennél? Erre kb. százszor akkora az esélyed. Akkor is jó lenne? Mit mondjak? Nem én voltam a legnépszerűbb. Az utazásokkal sem volt másképp: miközben a legtöbben Párizsba, Rómába vágytak, nekem Stockholm volt a vágyott úti cél: a XX. század emblematikus városa. A századelő szegénységéből pár évtized alatt kivirágzó település. Végül eljutottam oda – […]

Read more ›

Nincs álságosabb, hazugabb fogalom, mint a “nemzetállam”

2020 május 31 9:12 de.84 hozzászólás
Nincs álságosabb, hazugabb fogalom, mint a “nemzetállam”

Alig pár nap múlva lesz a centenáriuma annak a dátumnak, amelyen a Horthy vezette magyarországi kormányzat a versailles-i francia királyi park egyik épületében, a Trianon nevű kiskastélyban aláírta az Antantnak, a Központi hatalmak egyik veszteseként, az Osztrák-magyar Monarchia magyar királyságra vonatkozó ultimátumát. Ezzel most bővebben nem foglalkoznék, kifejtettem itt a véleményemet. Talán annyit tennék hozzá: Horthyéknak nem nagyon volt más választásuk: a győztesek világosan értésére adták: a békedekrétum aláírása a feltétele annak, hogy az 1920 nyarán a Tisza vonalánál álló román csapatokat az Antant által kijelölt – nagyjából a mai magyarországi határoknak megfelelő – demarkációs vonalakra szorítsák vissza. Sokkal érdekesebb, […]

Read more ›

“Egyetlen magyar sincs egyedül” — A kezünk ott van a zsebében

2020 május 15 12:43 du.102 hozzászólás
“Egyetlen magyar sincs egyedül” — A kezünk ott van a zsebében

A fenti szlogennek ugyan csak az első fele virít a plakátokon, újság oldalakon, harsog a rádiókból, a másik felét minden magyar érzi. Engem már kiráz a hideg, ha a „védelem” kifejezést meghallom a kormány közeléből. De hogy is néz ki közelebbről a „nagyívű gazdaságvédelmi akcióterv?” Bértámogatás a veszélyeztetett munkavállalóknak Először is: nem a munkavállaló kapja, hanem a munkaadó – aztán továbbadja (vagy nem) a dolgozójának. Csak annak jár, akinek a bére a korábbinak a 10-50 százalékára csökkent. (Vagyis, aki egyáltalán nem kap fizetést, mert nem tud a vállalkozó munkát adni neki, az úgy járt: a 0 százaléknak a 70%-a is […]

Read more ›

Karanténnapló 5.

2020 május 9 8:50 de.88 hozzászólás
David Hockney

Lassan eltelik a karantén második hónapja is. Elég jól viselem – amúgy is nehezen mozdultam ki itthonról, még a korábban tíznaponta, kéthetente megejtett bevásárlásaimra is napokig készültem. Most meg a fiam, ahogy eddig is, hozza, ha kell valami – még a cigit is, pedig nagyon utálja, hogy bagózom. Jelentkeztek a környékről távoli ismerősök, hogy szóljak, hoznak, ami kell. De fordulhatnék a kerületi önkormányzathoz is – itt MSZP-DK többségű a testület. A járvány kezdete óta segélyvonalat működtetnek, majd kétszáz önkéntes vásárol be az időseknek. Több ezer élelmiszer és tisztasági csomagot állítottak össze azoknak, akiknek már nem telik bevásárlásra. 100 millió forintot […]

Read more ›