Articles by: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba. Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni. Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!

Szomorúan látom, hogy beérett a “jobboldal” mérgező vetése…

2018 július 21 3:25 de.14 hozzászólás
The Girl With The Curl

A foci világbajnokság győztes francia válogatottja ürügyén ismét elöntötte a nyilvánosság tereit a legalpáribb rasszista uszítás. Amiatt, hogy a francia csapat jónéhány tagja feketebőrű! Sőt, néhányuk felmenői meg – arcvonásaik alapján – vélhetőleg a Földközi tenger másik partjáról, a valahai francia gyarmatokról érkezett észak-afrikai, közel-keleti. Hiába mondják a csapat vezetői, hogy a keret 23 tagjából huszonegyen francia születésű állampolgárok. Hiába ad a köztársasági elnök Becsületrendet a labdarúgás pillanatnyi császárainak, elismerve ezzel, hogy származásuktól, netán vallásuktól függetlenül a Gloire fényesítéséhez járultak hozzá teljesítményükkel – az uszítók nem nyugszanak. Nyilván Franciaországban is léteznek a rasszista hangok, de talán a megszerzett trófea fölötti […]

Read more ›

Rátesi Margit válasza Christopher Adam józsefvárosi választásról szóló cikke kapcsán

2018 július 10 7:57 de.53 hozzászólás
Rátesi Margit válasza Christopher Adam józsefvárosi választásról szóló cikke kapcsán

Bár mindaz igaz, amit Chris írásában állított, a kép ennél árnyaltabb. (Ahogyan nyilvánvalóan mindenütt másként rakódnak föl a végleges kontúrok.) Életem legfontosabb éveiben volt otthonom ez a kerület (összesen 14 éven keresztül) – annak is proli része, a Kálvária térrel. Itt jártam iskolába – általánosba és gimnáziumba is. Édesanyám 2010-es haláláig itt lakott, a húgom pedig a családjával most is ott él, ismerem tehát a mai viszonyokat is. Emiatt sem férne bele egy hozzászólás kereteibe a mondandóm, amit már Kalmár Szilárdnak is próbáltam pedzegetni. Elöljáróban mondok egy meglepőt: a józsefvárosiak jó része azért nem szavazott Kocsis Mátéra áprilisban, mert szerették […]

Read more ›

Inkább ne legyen “más” a politika

2018 július 4 7:40 de.30 hozzászólás
Inkább ne legyen “más” a politika

Amikor április előtt azt mondtam, hogy a Lehet Más a Politika (LMP) arra játszik, hogy a kormánypártoknak legyen többsége, de csak feles, így a jogállam lebontásának megmaradt feladataihoz készségesen csatlakozhat, mindenki megrótt: ugyan már. Az LMP demokratikus párt ! (Jelzem, évekig hallgattam ugyanezt a mai kormányerőről, hiába látszott már kilométerekről, hogy a párt szervezése, a jelöltek kiválasztása minden, csak nem demokratikus.) A számítás reális alapokon nyugodott: az akkor 5%-os párt kizárólag az Orbán-csapattal szövetségben juthat hatalomhoz, és a mai kormánypártnak is előnyösebb, ha „demokratikus” hírébe keveredett csoporttal bútorozik össze, mintha a nemzetközi színtéren akár kínossá is válható szövetséget köt a […]

Read more ›

Vajon mi különbözteti meg hazánkat a többpárti diktatúrától

2018 június 27 9:44 de.145 hozzászólás
Vajon mi különbözteti meg hazánkat a többpárti diktatúrától

Az SS-törvényről azt állítottam, hogy az elsősorban a magyar állampolgárok szabad szerveződési és gyülekezési joga ellen irányul. A balsejtelem gyorsan bebizonyosult. Trócsány miniszter – elméletben az igazságügyet vezeti – új gyülekezési törvényre tett javaslatot, amit a kormány ma elfogadott. E javaslat részlete: „2. § [A gyűlés fogalma] (1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. (2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat” A teljes javaslat itt olvasható. Több, súlyos következményekkel járó kitétel is szerepel a javaslatban: gyakorlatilag megszünteti felvonulások, tüntetések szervezését a „magánélet zavartalanságára” hivatkozó másik módosítással együtt. […]

Read more ›

Egy kis mosoly…

2018 május 31 8:32 de.2 hozzászólás
Egy kis mosoly…

Védának ajánlva Gyanútlanul rákérdeztem: Mit csinál az unokám? S(z)lájmozik. Jesszus, és magas láza van? – érdeklődtem. Tudatlan vénasszonyként azt hittem, hogy a durva megfázások idején az ember torkában megtapadó hmmmm…. váladék felköhögésével van elfoglalva. Bár furcsálltam a korosztályomnak még ismerős, tán német gyökerű kifejezés igeként való használatát, de hát angolos a gyerek is meg a szülei is, előfordul, hogy az idegen kifejezéshez hozzácsapnak egy magyar igeragozást, és kész. Lájkolunk, meg szmájlizunk. Kiderült, hogy tévedtem, bár talán nem is olyan nagyot. Véda a legújabb divatőrülettel játszik, vagyis egy nyúlós, valamennyire ragadós anyagot gyúr-gyömöszöl. Ez a slime, vagyis a s(z)lájm. Végülis mi […]

Read more ›

Egy apa keservei

2018 május 14 7:52 de.18 hozzászólás
Gerrit A. Beneker

Gyere beeee!!!! – süvített apa hangja vészjóslóan a nappaliból, ahogy Márk megpróbált a nyitott ajtó előtt észrevétlenül elsompolyogni. Hogyhogy itthon van – gondolta. – Délelőtt tíz óra! Ilyenkor már régen a Nemzeti Kiegyenesítőben szokott dolgozni! De megadóan megállt az ajtóban. Ezt érdemlem??? – kezdte az apja. – A lelkem kiteszem, hogy mindened meglegyen. Erre Teee? Végromlásba viszed a családot! Miért nem tudsz te ünnepnapon inkább bulizni, mint más, rendes gyerek? Benyomtok egy ütős számot, felszívtok 1-2 csíkot… Hogyhogy megígérted, hogy soha többé, amikor amiatt a kis fű miatt kihúztalak a szarból!? Nem volt könnyű, elhiheted. Még szerencse, hogy a Géza […]

Read more ›

A nép hangja…

2018 május 12 7:21 de.38 hozzászólás
A nép hangja…

„Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé!” (Rejtő) Mazochista alkat vagyok: a neten a szerzői írások alatt többnyire a kommenteket is elolvasom, és nem értek egyet azokkal, akik lenézően ignorálják a „nép hangját”. Persze, tudom, ezek a jól, vagy rosszul megfogalmazott mondatok nem az egész, hiánytalan „nép” véleményét, érzelmeit, örömét vagy dühét közvetítik: de mindenképpen egy olyan csoport világlátásáról adnak hírt, amelyet legalább a megszólalás erejéig érdekelnek a közösség ügyei, amelyben élnek. A beleszólás ilyen tömeges lehetősége viszonylag újkeletű, alig 20 éves. És mint minden új eszköznél, ennek használatával is meg kell ismerkednünk, sőt el kell döntenünk, mire való, mire […]

Read more ›

Országjárás

2018 május 1 9:08 de.57 hozzászólás
Országjárás

Említettem már itt, hogy ugyan a világban nem sokfelé jutottam el, de Magyarország sokféle arcát ismerem. Fontos, hogy a városokba, falvakba, tanyákra nem bámészkodni mentem, hogy kipipáljam a jáki templomot vagy a nagycenki Széchenyi birtokot, hanem dolgom volt. A haknibrigáddal nevetést vittünk. Néha szégyelltem, hogy milyen színvonalút. De úgy 1990 óta minden szégyenérzetem elmúlt: a félig-meddig amatőrszintű társulat minden bugyuta poénját alulmúlta azóta a tévékanálisok „szórakoztató” kínálata. Nekem minden város, falu, vagy tanya élményeket jelent – szerintem ebből táplálkozik a hazaszeretet. Besancon azt mondja: Sopron. Nekem Sopron vasöntöde, meg egy olyan zárkózott város, mintha kiáradt volna az utcáira a Storno-házban […]

Read more ›

Még egyszer a választásokról és az esetleges csalásokról

2018 április 28 10:34 de.89 hozzászólás
Még egyszer a választásokról és az esetleges csalásokról

Változatlanul azt állítom, hogy a szavazóhelyiségekben nem történt csalás, legalábbis akkora, amekkora a kétharmadot indokolhatná. De (írtam is) voltak jelek. Például: a voksok számolásakor a bizottság jegyzője rendkívül idegesen és agresszívan követelte, hogy először az egyéni voksokat számoljuk össze, a listással ne törődjünk. Neki az egyéni eredményt azonnal kell közölnie!(?) A jegyzőt a helyi választási bizottság küldi ki, nem tagja a számláló bizottságnak, szavazati joga sincs: annyi a dolga, hogy kitöltse az okiratokat, jelentse a részvételi adatokat, szóljon a központnak, ha pl. kigyullad a szavazóhelyiség. Vitás kérdésekben az elnöknek van döntő szava (őt a helyi képviselőtestület választja). A mi elnökünk […]

Read more ›

Hozzászólás helyett – Arról a “szent” anyaságról, ami kormányzati fejekben lakozik

2018 április 25 9:58 de.107 hozzászólás
Hozzászólás helyett – Arról a “szent” anyaságról, ami kormányzati fejekben lakozik

(A Föld S. Péter ‘Szüljetek a köpcösnek’ c. írása alatti vitához…) Beszéljünk az ostobaságról magáról, ami nemcsak a kormányzati intézkedésekből süt, hanem minden megnyilatkozásukból – és aminek a legnagyobb kára, hogy berögzít egy olyan hamis világképet, amiből itt a hozzászólásokból színes körkép bontakozik ki, szinte függetlenül attól, hogy férfi vagy nő írta azokat. A legújabb aranyköpés: egy ellenzéki képviselő kudarcát azzal magyarázta – hivatalos, helyi lapban! – egy mameluk, hogy az illető ellenzéki impotens: hiszen csak lányai vannak! Engedelmetekkel nem foglalkoznék ezekkel a bodaságokkal – az ember a muslincát is csak elhessenti a dinnyeszelete fölül, nem száll vele vitába, és […]

Read more ›

Levél az ellenzéki tüntetőkhöz

2018 április 22 2:28 du.116 hozzászólás
Levél az ellenzéki tüntetőkhöz

Nem valószínű, hogy szót kaphatnék a szombatonkénti tüntetéseken, így levélben mondom el, mit gondolok. Tisztelt honfitársaim! Két hete hallgatom okos, megfontolt, vagy éppen indulattal teli szavaitokat. Jogos az indulat, és a vereség okainak lázas keresése. Ne keressétek: itt vagyok. Én is voltam az, aki az elmúlt nyolc évben érveltem az ellenzéki pártok elképzelései mellett, sőt a banyatankommal elhúzgáltam a postaládákig azt a kevés szórólapot, ami mégis került. Társaim ragasztgatták a plakátokat, hogy néhányan mégis tudomást szerezhessenek arról: vagyunk itt néhányan, akiknek „nem tetszik a rendszer”. A társaim álltak az elmúlt nyolc évben minden egyes szombaton a választókerület forgalmas pontján: beszélgettek […]

Read more ›

Soros-lista: Van itt valami vita…

2018 április 20 8:31 de.79 hozzászólás
Soros-lista: Van itt valami vita…

„Van itt valami vita, valami listázásról. Az európai politika lényege a transzparencia, az átláthatóság, hogy a választók tudják ki mit és miért csinál. Csak így tudnak jó döntést hozni. (..) A sajtó munkásait kifejezetten bíztatom arra, hogy segítsék az embereket a tények megismerésében. Fedjenek fel minél több hálózatot, (..) hozzák felszínre mindazt, ami a mélyben van. És egyébként, ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni külföldiektől, akkor ne is szégyellje azt bevallani sem.” Ezt volt képes mondani a kormányfő a szégyenletes listázással kapcsolatban. Néhány észrevétel. Nem „valami” vita van, „valami listázásról” – hanem egy olyan szégyenletes akció elítélése, ami a legrosszabb […]

Read more ›

Rekviem egy hetilapért

2018 április 17 9:15 de.50 hozzászólás
Rekviem egy hetilapért

Nem, ez a termék nem tűnt el, ez megjelenik még, papíron és az online térben is. De sajtótermékként mindenképpen megszűnt. A kádári konszolidáció termékeként jelent meg Gazdasági Figyelő címmel 1957. március 7-én, majd 1958 januárjától Figyelő címen. Az 1965-től elhatározott új gazdasági mechanizmus korszakában vált jelentős orgánummá. Bár az MSZMP KB irányzatát követte – mint akkoriban minden újság -, Garam József főszerkesztő idején teret adott a vitáknak. Nyelveket beszélő, képzett munkatársai révén ablakot nyitott a világra. Az Economist vagy a Wall Street Journal cikkeiből fordított szemelvények a hazai közönségnek is mutattak egy-egy szeletet a béketáboron kívüli világról. Évtizedekig írta itt […]

Read more ›

Ez a szabadság, kedves barátaim!

2018 április 14 9:40 de.43 hozzászólás
Illusztráció: Dipti Kulkarni

A szabadságról vitáznak a rádióban. Persze, mind értelmiségiek. Most nagyon proli leszek! Naná, hogy azon boronganak, hogy amikor a határon átmehettek nyugati irányban, a szorongás, meg stb. Nekem a szabadság nagyon fontos – még a macskát is azért szeretem jobban, mint a kutyát, mert nem egy szolgalelkű lény. (Ahogy a mondás tartja: a kutyának gazdája van, a macskának személyzete.) De megőrülök az itt borongóktól. A környezetemben csak az szorongott a határátlépésnél – de az a keleti határoknál is -, aki csencseléssel töltötte az időt: frottírtörölköző Romániából, műanyagpulóver „Olaszból”, Milka Bécsből. Nekünk, többieknek nem nagyon hiányzott a „nyugati” útlevél: úgysem tudtuk […]

Read more ›

Szusszanjunk — A “proli” Pestről

2018 április 12 9:54 de.45 hozzászólás
Szusszanjunk — A “proli” Pestről

Bizonyára sokan vannak így vele: én sem tudok elfogultság nélkül beszélni szülővárosomról, Budapestről. Sőt, annak is inkább a Duna bal partján lévő részéről, a „proli” Pestről. Bocsánatot kérek: Budától idegenkedem: akkor sem költöznék oda, ha számolatlanul állnának a millióim. A belbudai rész zsúfolt, kényelmetlen, a külső részeken elborzasztó vityillók épültek: a szűk telkeken többszintesre turbózott „kastélyok”, ahonnan többnyire nehézkes a lejutás, drága (és silány) a bolthálózat – kivéve persze a Moszkv… bocsi Szélkálmán tér környékét, meg egy-két lakótelepi központot. Apropó – lakótelep. Pár éve ugyan szűnőben van a panelházak csepülése – mutatják ezt a lakásárak is. Ma egy pesti jobb […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.