Így szerepel az ún. abdai exhumálási jegyzőkönyvekben. „A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontjáról mintegy 1,5–2 évvel datáljuk vissza a rothadás fokát, a ruházat állapotát a talajviszonyokkal hozva összefüggésbe. A halálozás időpontját 1944 őszére kellett megállapítani. A lövések általá-ban hátulról előrehaladó irányúak (tarkó-arc) voltak azonban ellenkező irányú lövések is. A bűncselekmény 22 egyén életének erőszakos módon való kioltásában állott”. Talán megérezte, hogyan végzi. “Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. – Így végzed hát te is, – súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.” A “12. sz” alatt nyilvántartott holttestről ez szerepel a dokumentumokban: “Ruházat: Hosszú steppelt […]

Már pár napja, hogy a török diktátor erre járt. Orbán szerint meg kell adni neki a tiszteletet. Nyilván. Orbánnak meg kellett adnia a tiszteletet. Elvégre Orbánnak láthatóan kell egy felettes én, akinek hódolhat. Tisztelettel, városlezárással, bármivel. Putyin, Erdogan, az ázsiai törpe-diktátorok. Mindegy. Mert ezek a látogatások, és maga a budapesti városlezárás nem a vendégről, és még csak nem is feltétlenül a vendégnek szólt. Függetlenül attól, hogy érdemes-e a török vezér üldözési komplexusain vitatkozni. Nem kizárt, hogy jól el van látva velük, és Szíriának valószínűleg csak erős fedezettel, vagy erősen megvasalva menne a közelébe. Ez azonban nem Szíria, hanem egy olyan […]

Mert kérem, orbánnak lenni nem születési előjog, mi több, annak születni sem lehet. Egy orbán ugyanis egyedfejlődése alatt lesz az, ami. Vegyük például a mi orbánunkat. Igazából nem is orbán, hanem orsós. Szerencséje, hogy nem a férgek rendjéből való – habár ez még vita tárgyát képezi. Ugorgyunk. Egy orbán akkor kezd orbánná válni, amikor megtapasztalja, hogy mi is a dolga, és hol is a helye. Vagyis, amikor kiosztják neki az eszközöket: gumicsizma, ganajozó villa és talicska, oszt irány a disznóól, tedd a dolgod! Mert az orbáni családban nem lehet csak úgy orbánnak lenni, azért meg kell dolgozni. Nos egy siheder […]

Borkai Zsolt egy kivétellel hazugnak nevezte a vele szembeni „vádaskodásokat” abban a ma megjelent nyílt levélben, amelyben egyúttal lemondását is bejelentette. Hogy a három „vádaskodás” közül melyik nem hazug, azt a győri polgármester nem részletezi, de sejthető, hogy mire gondol. Vagyis, hogy ő élsportoló, s mint ilyen, nem drogozik, és nem korrupt. Marad a harmadik lehetőség, a luxusjachton történő kurvázás. Mondjuk láttunk már élsportolót drogozni, és volt olyan is, aki hiába volt valamiben a világ legjobbja, emellett még korrupt is volt. De ebbe most ne menjünk bele, Borkai áldozatnak tekinti magát, amiért az Ördög ügyvédje blog, amely mögött nem egy […]

Mivel kilenc éve élünk Orbán világában, úgy gondoltam itt az ideje, hogy összeszedjem mit tanultam. Legelőször azt tanultam meg, hogy az alapérték ebben a Fidesz világban a hazugság, hiszen nemzetvesztő “nagy” urunk is megmondta már a legelején, hogy ne arra figyeljünk, amit mond, így aztán arra koncentráltam, hogy mit csinálnak. Ezért nagyon hamar megtanultam a Fidesz rezsim második törvényét, ez pedig a lopás! Ugye még emlékszünk, hogyan tűnt el a MANYUP 3.000 milliárd forintja, csak ugye a hová-t nem tudjuk, bár sejtjük. A következő, amit megtanultam, az a nőkről szólt. A nő az anyaság szimbóluma, de csak szimbólum! Egyébként másodrendű […]

Volt, ugyebár, anno a hitleri függőség. Ez ugyan csak politikai volt, gazdasági haszna csak a zsidó vagyonok elkobzásából származott, de volt. Azután volt a szovjet függőség, ami a Rákosi-érában is csak politikai volt, hiszen a nagy komenista öntudatunkon kívül csak a rongyos ülepű nadrágunk volt. Azután jött a Kádár-éra, amiben a kezdeti elfogódottság után sikerült a politikai függésen lazítani, mi több, a gazdaság is inkább szovjet-expanzív, mint szovjet függő lett. Habár a szovjet trolibuszok megrázó importját nem annyira ellensúlyozta a nyírségi léalma első osztályúként történt exportja – anno a Szovjetunióba minden szart el lehetett adni, mert képtelenek voltak saját piacukat […]

Honnan is származunk, az csak nem régen lett világos, méghozzá a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésén, Bakuban. Azerbajdzsán ugyan nem sztán, de türk nyelvű. Vagy valami ilyesmi. Mi viszont minden féle komenista tanítás és származáselmélet ellenére kurvára nem vagyunk se indogermán, se finnugor – ez utóbbi amúgy is csak nyelvcsaládunkra vonatkozna, nodehát egy ilyen mit is keresne egy türk nyelvi törzsgyűlésen? – , de még csak hun se – mármint, származásilag, mert hun is voltak a hunok? Valahun. Oszt szép csendben kihaltak. Mi, kérem, kipcsakok vagyunk úgy leginkább. Miért? Csak. Mert főkipcsakunk úgy látja, hogy ez az eredetünk. Mert […]

Az alábbiak 2016. okt. 23-i nagygyűlésének eszenciáját tartalmazzák. „Kétségtelenül a végét járja, no, nem fizikailag, de mentálisan mindenképpen. Korábban is voltak jelek, de Orbán metakommunikációja okt. 23-án, ott, a színpadon – egy ledermedt, lefagyott, hulla fehér háttér előtt, bús magányában (hol van már a biodíszlet mögüle!) idiótán vigyorog, száját nyalogatja, nyelvét nyújtogatja, már-már csúcsra volt járatva. A beszéde tartalmáról már nem is beszélve: üres panelek, értelmetlen lózungok, önálló gondolatok teljes hiánya – de erről beszédírói tehetnek. Az azonban, hogy rekedten üvöltve próbálja ünnepivé tenni a beszédét, már kóros.” Most nem kockáztatott, a fene tudja, mennyi gaz, liberális, nemzetellenes hazaáruló keveredett […]

„Nagy Blankát a baloldal kirángatta az iskolapadból, hogy hülyét csináljon belőle.” Ezt mondta Kövér László a Nemzeti Közszolgálat Egyetemen. A szilaj tekintetű bajszos házelnöknek sok baja van mostanában. És akkor még ott van neki, mint púp a hátára, Nagy Blanka is. Aki, ahelyett, hogy Kövér szavai miatt egy sötét sarokban sírdogálna, visszaszólt a Fidesz alapító atyjának. Az egykori fideszes fiatalok szavaival üzent Nagy Blanka Kövérnek. Azt mondta neki: térdre, csuhások! Nagy Blanka levelét itt olvashatják. Nyílt levelet írt Nagy Blanka Kövér Lászlónak, melynek az az üzenete, hogy Kövér elvtársék teljesen kivetkőztek egykori önmagukból. Nem ilyenek voltak, de legalábbis, nem ilyennek […]

A Fidesz, szigorúan az új vezetéssel való együttműködés jegyében, meghirdette Budapest esetében az „így zsarolunk mi” programját. Nagyjából ebbe illik bele a sportberuházásokkal, illetve a Városligettel kapcsolatos kommunikáció azon fordulata is, amelyet Hollik István perdített elő az MTI-n át. Annak a részleges valóságtartalmát kár lenne vitatni, hogy a fővárosi vezetés felelőssége a döntés a beruházásokról. Az is igaz lehet, hogy félig kész betonbaromságok maradhatnak több helyen. Közte a Városligetben is, ahol korábban összecserélték a parkfenntartást a parklegyalulással. Az is igaz, hogy a hangulati beruházáskezelés olyan idiotizmusokat eredményezhet, mint a félbemaradt vízlépcső annak idején. Amit nem ment, hogy a hasonló hangulati […]

Fantáziálnék? Talán igen, talán nem… – Jó napot kívánok, határátlépő ellenőrzés! Kérem az okmányokat előkészíteni, átadni! – No, lássuk csak. Neve? – Na igen, én is látom, hogy ide van írva, de azért magától is akartam hallani. Mert ki tudja manapság? – Szóval, Rabinovic Ignác. – Jóvanna, én is látom, cézével írja. Lényegtelen. – Ez már eleve gyanús. Mondhatnám, nagyon gyanússss! – Aztán meg ez a keresztnév. – Hogy becézik magát, tán csak nem nácinak? Hehehe, jó, mi? Náci… – Szóval, cézével írjuk a nevünket, és nácinak becéztetjük magunkat! – Ejnye, ejnye. Ez elgondolkodtató…Álcázzuk magunkat, álcázzuk? – Mi az, hogy […]