A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjának májusi felmérése szerint továbbra is a megkérdezettek háromnegyede tartja fontosnak a választásokon való részvételt. A kutatásból kiderül, hogy emelkedett a Fidesz-KDNP lista várható támogatottsága az összes megkérdezett körében, a Magyarországnak járó 22 EP helyből a májusi mérés szerint 16-ot kapna a Fidesz-KDNP, 5-öt az MSZP és a Jobbik továbbra is 1 helyre számíthat.

A Forsense májusi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 37 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 10 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség ugrásszerűen megnőtt egy hónap alatt, 12-ről 27 százalékra (áprilisban a szavazók 25 illetve 13 százaléka szavazott volna a két pártra).

Az Európai Parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz-KDNP lista támogatottsága –10 százalékot emelkedve – 72 százalék, az MSZP-é 16 százalék, ami 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re 3, az SZDSZ-re 2 százalék, az LMP+HP-re és a Magyar Kommunista Munkáspártra 1-1 százalék szavazna ebben a körben.

A választópolgárok májusi felmérésben adott válaszai alapján az Európai Parlamenti választáson való részvétel 33 és 39 százalék között várható. A listás szavazás számítási szabályait alkalmazó modell segítségével készült becslés szerint, ilyen részvételi arányok esetén a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 16-ot kapna a Fidesz-KDNP, 5-öt az MSZP és 1-et a Jobbik.

Forsense

A Forsense e havi Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos felméréséből kiderül, hogy jóval magasabb választói aktivitás várható, mint a 2004-es EP-választásokon. A közvélemény-kutató intézet becslése szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.

A Forsense 2009 januárjától vizsgálja az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. A 2009. június 7.-iei dátum bejelentése, és a kampány megindulása jelentősen növelte azok számát, akik tudják, hogy idén lesznek a választások – a márciusi 50 százalékról, 74 százalékra emelkedett arányuk a 18 évesnél idősebb magyar lakosság körében. A választás pontos dátumával a kérdezettek 37 százaléka volt tisztában.

A dátum ismerete mellett a szavazás fontosságának említése is szélesebb választói körre lett jellemző április közepére. A kérdezettek 74 százaléka (+6 százalék márciushoz képest) tartja nagyon fontosnak, vagy inkább fontosnak az EP-választásokon való részvételt. A szavazást nagyon fontosnak tartók között az átlagnál nagyobb számban találhatjuk a Fidesz támogatóit: míg az összes megkérdezett 45 százaléka mondta, hogy nagyon fontos a részvétel, addig a Fidesz szimpatizánsainak 64 százaléka vélekedett így.

A megkérdezettek 53 százaléka biztosra ígérte részvételét a június 7-ei voksoláson. Az érték alacsonyabb, mint egy esetleges országgyűlési választás kapcsán mért részvételi szándék (59 százalék), de jóval magasabb, mint a 2004-es EP-választásokon tapasztalt aktivitás (38,5 százalék). A korábbi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy több kérdés segítségével jobban megbecsülhetők a várható részvételi arányok. A választói aktivitással kapcsolatos kérdések együttes elemzése alapján végzett becslés a választókorú lakosság 36 és 42 százaléka közé teszi a várható részvételt.

A Forsense áprilisi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 25 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 13 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség valamivel kisebb, mint az általános politikai preferencia alapján mért különbség (30 százalék – 11 százalék). A Fidesz-KDNP lista esetében mért alacsonyabb érték elsősorban azzal magyarázható, hogy a párt szimpatizánsainak egy része még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni júniusban, kisebb részben viszont az okozza a különbséget, hogy az amúgy magukat Fidesz szavazónak vallók egy része jelenleg más párt listáját jelölte meg az Európai Parlamenti választással kapcsolatban. (a Fidesz szavazók 2 százaléka válaszolta azt, hogy az EP-választásokon a Jobbikra szavazna).

A teljes mintában a Jobbik 2 százalékot ért el, az SZDSZ és az MDF pedig egy-egy százalékot.

Az Európai Parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz-KDNP lista támogatottsága 62 százalék, az MSZP-é 27 százalék, tehát a különbség ebben a szavazói csoportban is kisebb, mint a hagyományos pártválasztás esetében. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re és az SZDSZ-re 2-2 százalék, az LMP+HP-re (Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája) 1 százalék szavazna ebben a körben.

Az eredmények és a listás szavazás számítási szabályait alkalmazó modell alapján a Forsense szimulálta a mandátumok várható eloszlását. A becslés szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.

A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatása 2009. április 7. és 17. között készült, mely során 1006 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra.

Forsense

Bajnai Gordon

Tegnap még Takács János Electrolux vezérigazgató, ma reggel pedig Gráf József jöhetett számításba mint szocialista kormányfő-jelölt. Kelet-kanadai időszámítás szérint déltől azonban Bajnai Gordon fejlesztési miniszter a szocialista politikai casting legújabb szereplője. A többnyire kormánypártinak tartott ATV információi szerint az MSZP elnöksége a párt megyei elnökeinek most éppen Bajnai-t ajánlotta fel. Az Index.hu úgy tudja, hogy Oszkó Péter, a Deloitte nevű multinacionális cég magyarországi vezérigazgatója lenne Bajnai pénzügyminisztere . De ennek a potenciális jelölésnek is van szépséghibája, úgy mint az összes többinek is volt. Oszkó ugyanis a HVG című hetilapnak jelentette ki, hogy a közeljövőben nem szeretne politikai szerepet vállalni. “Manapság nehezen tudnám ezt elképzelni. Még nem tettem meg mindent a cégért, így a távozásom cserbenhagyással érne fel. Ráadásul fontosnak tartom a gyerekeim nevelését is; majd ha egyetemisták lesznek, megfontolom”–mondta Oszkó azt elmúlt napokban.

Bajnai nem különösebben népszerű szocialista körökben, de most már nagyon úgy tűnik, hogy ő lenne az utolsó esély, ha az MSZP elszeretne kerülni az egyre inkább reálisnak tűnő előre hozott választásokat. Az ATV honlapján szocialista párt forrásokra hivatkozott a tévé adó, amikor azt írta, hogy egyre nagyobb a “szkepticizmus” a kormánypárton belül. “A párton belül növekszik a félelem és a reménytelenség. Általános vélekedés szerint ugyanis, ha nem sikerül megegyezni egy lehetséges kormányfőben, akkor az előrehozott választás jelenti az egyetlen megoldást, ám ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az MSZP 8 százalékos párttá zsugorosidk, az SZDSZ és az MDF pedig eltűnik. Több forrásunk értetlenségének adott hangot, mondván, már ők sem látják át, hogy mi folyik a párt felső vezetésében”–írta az ATV.

Bajnai Gordon jelölésével az MSZP feltehetően abban reménykedik, hogy Kóka János szabad demokrata képviselő meg tud győzni 3 vagy 4 képviselőtársát, hogy szavazzák meg a konstruktív bizalmatlanság indítványt, még akkor is ha az SZDSZ hivatalosan elzárkózna Bajnai támogatásától. Sajtóértesülések szerint Bajnai és Kóka barátok és egykor üzletpartnerek voltak.

Kanadai Magyar Hírlap

Gráf József

Gráf József, a szocialista kormány népszerű agrárminisztere pont egy hete jelentette be újságírói kérdésre, hogy ő nem vállalná el Magyarország miniszterelnökségét, hiszen a mostani gazdasági helyzetben szakértőre van szükség. Ma viszont éppen Gyurcsány Ferenc leköszönő miniszterelnök dobta be Gráf nevét az MSZP elnökségi ülésén, anélkül hogy először megkereste volna az érintett agrárminisztert. Gráf a jobboldali HírTV-nek nyilatkozott és elmondta: tőle nem kérdezték, hogy elvállalná a válságkormány vezetését. “Teljesen meglepi az, hogy lehetséges pártvezetőként is szóba került a neve, hiszen a legutóbbi tisztújításon már nem indult el elnökségi helyért sem, hogy jobban az agráriumra, miniszteri munkájára tudjon koncentrálni”– írta a HírTV. Közben az SZDSZ már jelezte, hogy nem támogatná Gráf jelölését.

Az SZDSZ tegnap dobta be Bokros Lajos nevét miniszterelnök-jelöltnek, miután pont a liberális párt utasította el még a hét elején a volt pénzügyminisztert. Arra azonban számítani lehetett, hogy a szocialistáknak nem kell a neo-liberális gazdaság politikát és radikális megszorításokat támogató Bokros. Ezen kivül, Bokros bejelentette: nem vállalja a kormányfő posztot. “Sértő még a gondolata is annak, hogy a hírnevemet, hitelességemet odaadjam egy olyan programhoz, amelynek a sikerében nem bízom, márpedig a szocialista párt mereven elzárkózik az én programomtól”–nyilatkozta Bokros az MDF kampány-nyító rendezvényén. Az Európai Parlamenti (EP) választásokra június 7-én kerül sor.

Magyarországi sajtóértesülések szerint Gyurcsány Ferenc ma lemondott a szocialista pártelnöki posztról, miután múlt szombaton két évre újraválasztotta az MSZP kongresszus. Az ATV jelentése szerint egyre nagyobb a felháborodás a kormánypárton belül és most már többen is azt mondják, hogy csak előrehozott választásokkal lehet véget vetni az MSZP botrányos kormányfő-jelölő paródiájának.

Kanadai Magyar Hírlap

Lassan egy hete tart a magyar miniszterelnök jelölés körüli szappanopera és csaknem egy tucat kormányfő-jelölt neve merült fel az utóbbi napokban. Azonban a jelölések általában csak néhány óráig tartottak: vagy az MSZP, vagy az SZDSZ hamar meg is torpedózta a lehetséges kormányfőket. Egészen szoktatlan, vicces és balhés a Gyurcsány Ferenc szocialista kormányfő lemondása után bekövetkezett eseménysorozat, hiszen a teljes nyilvánosság zajlik az MSZP és SZDSZ közti vita és kormányfő-keresés, illetve az egymás után bedobott jelöltek elutasítása. Segítséget nyújtunk azoknak a kanadai olvasóknak akik már nem tudják követni a neveket, jelöléseket és elutasításokat.

Surányi György: A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. A volt jegybank elnök személye az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is tetszett, de Surányi nem fogadta el a felhívást, miután a Fidesz bejelentette: nem számíthat támogatására.

Glatz Ferenc: A szocialista körökben közkedvelt történész és a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke. Az SZDSZ-nek nem elfogadható a történész, mivel nem tudni hogy mennyit ért a gazdasági kérdésekhez.

Vértes András: Amway-ügynök. Nevét éppen Gyurcsány dobta be Glatz-zal és Surányival együtt egy késő esti sajtótalálkozón, de kevesen vették komolyan azt a lehetőséget, hogy kormányfő is lehetne az MSZP-hez közeli közgazdász.

Bajnai Gordon: fiatal (41 éves ) szocialista miniszter. Az ő neve már többször is felmerült, még Gyurcsány lemondása előtt is. De az SZDSZ szerint szakértőre és nem pártpolitikusra van szükség. Ezen kivül Bajnai a szocialista párton belül nem különösebben népszerű.

Pongrácz Antal: az OTP vezérigazgató-helyettese. Elmondta, hogy kormányzati posztot nem kiván vállalni.

Felcsúti Péter: A Magyar Bankszövetség elnöke. A sajtón keresztül bejelentette, hogy nem vállalná a kormányfői-kinevezést.

Patai Mihály: a Budapesti Értéktözsde elnöke. Levélben kijelentette, hogy nem vállalná a kormányfői jelölést.

Takács János: Az Electrolux magyarországi vezérigazgatója. Takács talán vállalta volna, a szocialisták támogatták is, de az SZDSZ-nek nem kellett.

Bokros Lajos: híres magyar közgazdász, a Horn Gyula kormány egykori pénzügyminisztere, a Central European University előadója és az MDF listavezetője a június 7-ei Európai Parlamenti (EP) választáson. Bokros-t pár hete éppen Dávid Ibolya MDF-elnök ajánlotta fel lehetséges kormányfőnek, még Gyurcsány lemondása előtt. Most pedig az SZDSZ el is fogadná Bokrost, fel is ajánlotta, de a szocialistáknek nem kell. Karsai József szocialista parlamenti képviselő az Index.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy Bokros egy neutronbomba, mivel szociálisan érzéketlen.

Békési László: A Reformszövetség vezetője, válságkezelő-progammal is rendelkezik. Az SZDSZ támogatná Békésit, de a lehetséges jelölt kijelentette, hogy “komoly ember nem vállalhatja a jelölést.”

Kanadai Magyar Hírlap

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke ma hivatalosan is kijelentette: nem lesz Gyurcsány Ferenc leköszönő szocialista miniszterelnök utódja. Surányi ahhoz a feltételhez kötötte a kormányfői poszt elvállalását, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség legalább hallgatólagos támogatása biztosítva legyen. “Új választás nélkül, új keretek között a pártokhoz nem szorosan kötődő, noha tőlük nem szükségképpen egyenlő távolságra lévő válságkezelő kormány akkor lehet működőképes, ha bírja a parlamenti pártok eltérő hőfokú, de világos támogatását”–nyilatkozta Surányi. Azóta világossá vált, hogy a Fidesz kizárólag az előrehozott választásokat támogatja, melyet szerinte a 2009 június 7-re kiírt Európai Parlamenti szavazással együtt kéne megtartani. Ez a hozzáállás pártpolitikai szempontból egyáltalán nem meglepő, hiszen a Századvég-Forsense pártpreferenciás felmérése szerint a biztos szavazók közül 41 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re és csak 12 százalék az MSZP-re. Az MDF 3 százalékéval a harmadik helyen áll, de továbbra is a parlamenti küszöb alatt. Az SZDSZ-nél pedig csak 1 százalékot mértek. Igaz, azóta nagy változások következtek be a magyarországi közéletben. Például Bokros Lajos lett az MDF EP listavezetője (és még miniszterelnök-jelöltje is), valamint Gyurcsány Ferenc a múlt hétvégén hírtelen lemondott.

A szocialisták tovább kutatnak olyan válságkormányt vezető kormányfő-jelölt után, aki az SZDSZ számára is elfogadható lehet, miután kiderült, hogy Surányi nem vállalja a felajánlott tisztséget. Az MSZP másik komolyan vehető jelöltje Glacz Ferenc történész, aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Egyesek szerint Glatz lehetne az a jelölt, aki leginkább elfogadható szocialista körökben, mivel valószínű, hogy szocialisan érzékeny politikát folytatna. Az SZDSZ azonban nem támogatja a neves történészt.

Kanadai Magyar Hírlap

Gyurcsány Ferenc

Amikor Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy patrióta gazdaságot kell folytatni Magyarországon és, hogy az élelmiszer üzletláncok polcain legyen legalább 80 százalékos a magyar áru aránya, először nyúlt valóban baloldali retórikához a jelenlegi szocialista kormány. Gyurcsány alatt a szocialisták retórikájukban inkább neoliberális gazdaság politikát képviseltek, mely Kanadában többnyire  a kormányon lévő Konzervatív Párt politikájához hasonlít, minthogy a balközép Liberális Párthoz, vagy éppen a tényleg szocialista Új Demokrata Párthoz. De most úgy tűnik, hogy a gazdasági kérdésekben baloldali hangvételű Fidesz toronymagas népszerűsége tükrében, Gyurcsány is a gazdasági nacionalizmushoz fordult.

Gyurcsánynak igaza van abban, hogy az adófizetés hazafias kötelesség. Lehet a nemzetről és a büszke nemzeti hagyományokról szónokolni, vagy éppen trikoloros és árpádsávos zászlókat lengetni, de a valódi hazafiasság inkább arról szól, hogy milyen konkét lépésekkel hajlandó az állampolgár hozzájárulni országa boldogulásához. Az adófizetés fontos kritérium, de a jótékonyság, a közösségért való dolgozás és az önkéntes munkát szintén szorgalmazni kéne.

A szocialista kormány azon kitétele, miszerint az élelmiszer-boltokban az áru 80 százaléka magyar legyen már sokkal problémásabb és főleg azért, mert nem lehet a privát cégeket arra kényszeríteni, hogy ezt be is tartsák. Gráf József szocialista agrárminiszter ezt többnyire be ismerte a Napkelte című műsorban, ahol elmondta hogy az Európai Unió szabályzata az ilyen féle pozitív diszkriminációnak nem ad lehetőséget, mivel magyar árut nem lehet külön kezelni az egyéb európai termékektől. Ettől függetlenül, a 80 százalékos szabály pozitív lépés lenne, hiszen a magyar árut, agráriumot és ipart támogatná. De a jelenlegi limitált lehetőségek azt jelentik, hogy a magyar vásárlók dönthetnek arról, hogy támogatják-e a magyar árut pénzükkel, még akkor is ha a külföldi termékek olcsóbbak.

Kanadai Magyar Hírlap

BKV ellenőröket vittek el a budapesti rendőrök

Aki már járt Budapesten és használta a magyar főváros tömegközlekedési rendszerét, bizonyára nem csodálkozna ha azt olvasná, hogy most éppen BKV ellenőröket tartóztattak le a rendőrök és vittek el bilincsbe visszaélés miatt.  Az RTL Klub Híradója szerint, négy BKV ellenőr hosszabb időn keresztül turistáknak szabott ki büntetéseket, csakhogy a begyűjtött bírságot rendszeresen zsebre tették és természetesen nyugtát nem adtak a megbüntetett külföldieknek. A turisták gyakran teljesen ártatlanok voltak, hiszen volt náluk érvényes jegy. Például számos esetben az történt, hogy 6 ezer forintos büntetéseket szabtak ki az ellenőrök a jeggyel rendelkező külföldieknek és másoknak pedig 400 forintért adtak el használt jegyeket. Amikor a rendőrök rajta kapták a korrupt BKV ellenőröket, éppen egy olyan turistától követeltek 6 ezer forintot akinek csak 5 ezer volt pénztárcájában. Ebben az esetben természetesen az 5 ezer is megfelelt a sorozatos lopásokat elkövető ellenőröknek és elvették a látogató összes készpénzét.

Kiricsi Karola, a BKV szóvívője azt hangsúlyozta, hogy a tömegközlekedési vállalat által alkamazott 12 ezer ellenőr túlnyomó többsége tisztességesen végzi munkáját. Az bizonyára igaz, hogy a legtöbb ellenőr nem rabolja ki az utasokat. De itt inkább a stílussal és a BKV egész jegykezelő rendszerével van a gond. Például egy kanadai állampolgár számára egészen furcsa a metró állomásokban gyakori látvány, ahogy kissé gyanús kinézetű, sötét kabátba öltözött és vastag kardszallaggal díszített személyek csoportosan állják el a mozgólépcső körüli kijáratott vagy bejáratott. Egyes ellenőrök pont úgy festenek mint a Kontroll című filmben ábrázolt jegykezelők és bizonyára kissé félelmetes élmény lehet azok számára, akik nincsenek hozzászokva a budapesti közlekedési rendszerhez. Teljesen érthetetlen, hogy a 21-ik században és egy demokratikus országban miért folyamodik a BKV olyan rendszerhez, mely lehetővé teszi, hogy időnként rosszformájú ellenőrök csoportosan lépjenek fel és félemlítsék meg az ártatlan utasokat. Jegykezelő, vagy éppen zsetonnal működő  autómata gépek jól működnek Montreálban és Torontóban, valamint számos európai városban. Ideje lenne Budapesten is bevezetne egy ehhez hasonló rendszert, melynek köszönhetően sokkal tisztább, világosabb és kellemesebb lenne a budapesti metróhálózat.

Kanadai Magyar Hírlap

A Fideszes Bácskai János győzött a budapesti Ferencvárosban megtartott időközi országgyűlési választáson. Ferencváros eddig kormánypárti oldalon állt, de a jobboldali ellenzéki párt fölényesen győzött a Magyar Szocialista Párt (MSZP) jelöltje ellen. Ez mindenképpen a jelenlegi országos politikai valóságokat tükrözi–és különösen a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista kormány népszerűtlenségét– nem pedig Bánsághi Tamás szocialista jelölt egyéni szereplését.  A ferencvárosi választás két ok miatt fontos és érdekes, még számunkra is a távoli Kanadában. Elsősorban, indikációt ad a pártok erőviszonyairól a június 7-én esedékes Európai Parlamenti (EP) voksolás előtt. Ezen kivül azt is jelzi, hogy a parlamenten kivüli kispártok kezdenek erősödni, mig a két parlamenti kispárt (a jobbközép MDF és a liberális SZDSZ) rendkivül nehéz helyzetben találhatja magát az EP szavazáson, mivel most úgy tűnik, hogy 2004-es sikereses szereplésük után valószinüleg kiesnek az Európai Parlamentből.

Két kispárt különösen jól szerepelt, nevezetesen a radikálisan  jobboldali Jobbik Magyarországért Mozgalom és a liberális Humanista Párt. A Jobbik 7,5 százalékos szereplésével elvileg átlepte az öt százalékos parlamenti küszöböt, persze ennek nincsen sok jelentősége ebben az esetben, hiszen itt most a Kanada szerte ismert “first past the post” elv került alkalmazásra. De ha a Jobbik hasonló eredményt ér el a júniusi EP választáson, akkor legalább egy mandátumot szerezhet az Európai Parlamentben. Egy sikereses EP szereplés pedig elősegitheti azt, hogy a Jobbik elérje valódi célját: az 5 százalékos küszöb átlépése a 2010-es magyar Országgyűlési választásokon. Egy nehézséggel azonban mindenképpen számolhat a Jobbik. A ferencvárosi időközi választáson csupán 25 százalék körüli volt a részvételi arány, de ez szinte biztosan magasabb lesz az EP választáson és úgy szintén a magyar parlamenti választáson. A radikális, vagy éppen szélsőséges pártok pedig általában akkor szerepelnek jobban, ha alacsony a részvétel.

A Humanista Párt szereplése leginkább meglepő, hiszen a médiával, anyagi háttérrel és országosan ismert politikusokkal nem rendelkező párt 3,9 százalékos eredményért ért el Ferencvárosban. Bár ez nem lesz elég ahhoz, hogy az európai vagy éppen a magyarországi parlamenti küszöböt átlépje a párt, a sikeres eredmény lendületet adhat a következő humanista választási kampányhoz és a média érdeklődése is mindenképpen növekedni fog az emberi jogok és megkülönböztetés ellen harcoló párt iránt. Az is segit, hogy a Humanista Párt vezetője, Várady Tibor, a tévés vitákban is megállja a helyét, legalábbis ez derült ki a ferencvárosi választás előtti televiziós szerepléséből.

A Humanista Párttal ellentétben, a Munkáspártnak nincs sok oka az ünnepre, hiszen 0,8 százalékos eredménye még arra sem lenne elég egy országos választáson, hogy állami támogatáshoz jusson a kommunista párt.

Az eredmények:

Kanadai Magyar Hirlap

Szociális bolthálózat jött létre Magyarországon

Szociális bolthálózatot hozott létre Magyarországon a Magosz, a Fideszhez közeli szakszervezet. Kanadai szemszögből talán az a legérdekesebb, hogy ez a szociálisan érzékeny kezdeményezés éppen a jobboldaltól származik, annak ellenére, hogy az ehhez hasonló projektek Észak Amerikában inkább a baloldalra és a szociáldemokrata erőkre jellemzők. Jelzi a magyar politika különös helyzetét az is, hogy pont Bánsághi Tamás szocialista politikus volt az aki egy televiziós műsorban utalt arra, hogy nem kéne annyira beavatkozni a szabadpiac működésébe, hogy politikai erők zöldséget és gyűmölcsöt kezdenek árulni. A szociális boltokban kimondottan magyar termékeket árulnak, és ezzel nem csak a nehéz gazdasági helyzetben élő családokon segitenek a diszkontos áruval, hanem a magyar termelőkön és cégeken is, akiket egyre jobban elnyomnak a nagy multinacionális vállalatok.

Az első szociális bolt Ferencvárosban jött létre, ahol éppen időközi országgyűlési választások vannak. Bácskai János, a Fidesz ferencvárosi jelöltje is jelen volt amikor megnyilt az első szociális bolt, melyet Korona ABC-ként ismerhet meg a helyi lakosság. A budapesti Balázs Béla utca 7/B alatt lévő Korona ABC valójában nem új üzletivállalkozás, de annyi azonban változott, hogy ezentúl külön pulton árulnak magyar zöldséget és gyűmölcsöt, diszkontos áron. A magyar trikolorral és a “szociális bolthálózat” felirattak jelzi a bolt, hogy a Magosz kezdeményezéshez tartozik. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója elmondta, hogy a közeljövében Zuglóban is nyitnak egy hasonló boltot.

Hegedűs Zsuzsa szociológus média interjúkon és cikkeket keresztül már számtalanszor felhivta a figyelmet a társadalmi problémákra és különösen a szegénységre. Ezért nem is nagy meglepetés, hogy ő is jelen volt az első szociális bolt felavatásán.  ”Ez nem nacionalizmus, ez a patriotizmus, hogy amiben lehet, fogjunk össze. Ha nem erősödik meg ez a képesség, hogy fogjunk össze, és mi magunk találjunk ki olyan megoldásokat, amelyek egyszerre hozzák helyzetbe a kisvállalkozókat és a magyar termelőket, és biztosítják a lakosság egy, uszkve kétharmada számára, hogy mégiscsak emberi módon tudjon létezni, akkor nincs kiút a válságból”–mondta Hegedűs.

Kanadai Magyar Hirlap

A budapesti Magyar Hírlap című egykor még liberális, most pedig kimondottan jobboldali napilapban publikáló Szentesi Zöldi László december 26-án arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy tud kormányozni, mintha a szocialistáknak többségük lenne az Országgyűlésben. Szentesi főszerkesztő-helyettes többek között a következőt írta:

“Az úgynevezett koalíciós szakítás előre kimódolt, kommunikációs trükk volt csupán. Az SZDSZ de facto ma is a kormányzat része, hívják az elnökét Kókának vagy Fodornak. A stabil többség ugyanakkor stabil többség, és pont. (…) Gyurcsány Ferenc és az úgynevezett magyar kormány [miért "úgynevezett," ha éppen magyar szavazók voksoltak rá 2002-ben és 2006-ban is?--a szerk.] azért van még mindig a helyén, mert semmilyen jelentős ellenállással nem találkozik. Az utcai demonstrációk kifulladtak, elmebetegek és zűrös múltú hordószónokok jelzik az “alternatívát”, a parlamenti ellenzéknek pedig semmiféle alkotmányos lehetősége nincs az idő előtti változtatásra.” (Forrás)

Szentesi Zöldi Lászlónak igaza van abban, hogy a szocialisták úgy kormányoznak, mintha szilárd parlamenti többségük lenne. De ez a helyzet nem valamilyen sötét MSZP-SZDSZ összeesküvésnek az eredménye, hanem egyszerűen a nyers politikai valóságot tükrözi. A legutóbbi felmérések szerint, az SZDSZ-re kevesebben szavaznának mint a Jobbikra és ha ma lennének a választások, a liberálisok biztosan kiesnének a parlamentből. Ha az SZDSZ a Fidesz mellé állna és a kormány bukását szorgalmazná, felérne egy liberális hara-kiri-vel. A pártpolitika nem jótékonysági tevékenység. Nincs olyan politikai párt, mely szép csendben feláldozná magát csak azért, mert ha ezt nem teszi meg, akkor cinikusnak tűnhet mások előtt.

Jó példa erre a politikai igazságra az a válság ami Kanadában tört ki néhány héttel ez előtt. A kisebbségi konzervatív kormány bejelentette, hogy teljesen beszünteti a partok állami finanszírozását és ezzel a lépéssel csődbe sodorja az állami pénzre szoruló összes ellenzéki pártot. Az egymással ellentétes ideológiákat képviselő ellenzéki partok érezték, hogy a politikai halál küszöbén vannak. Ezért összefogtak és kormánybuktató koalíciót alakítottak hat héttel a parlamenti választások után és egy gazdasági válság kellősközepén. A pártpolitikát szinte mindig a reálpolitika uralja. Az SZDSZ addig fogja támogatni a szocialistákat, ameddig a párt nem éri el az öt százalékos küszöböt a felmérésekben.

Nota beneként érdemes még hozzátenni, hogy ez nem az első alkalom, hogy hozzászólok Szentesi úr írásaihoz. A 2006 augusztusában még a Magyar Nemzet című jobboldali lapnál dolgozó Szentesi Zöldi László az akkor folyó Izrael és Hezbollah közti háborúról írt egy vélemény-cikket, melyre reagáltam. Szentesi úr aztán a lap hasábjain válaszolt levelemre és később feltette a párbeszédet saját honlapjára. Látom, hogy a cikk mellé szintén felkerült egy 2005-ös kép rólam, melyen Dávid Ibolya MDF-es elnökkel beszélgetek a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség előtt. Szentesi Zöldi László kissé gúnyosan megjegyzi, hogy “Ádám Christopher Dávid Ibolyával talán éppen a magyar jobboldali újságírók illedelmes, helyes viselkedéséről folytat eszmecserét.” Bár Dávid Ibolyát valóban én hívtam meg Montreálba, itt éppen nem a magyar jobboldali újságírásról beszéltünk, hanem annál sokkal érdekesebb témáról, nevezetesen Leonard Cohen legendás kanadai zeneszerzőről. Dávid Ibolya egyik kedvenc szerzője.

Ádám Christopher

Ferencváros és Budapest kerületei

Nem minden nap foglalkozunk magyarországi politikai eseményekkel a hírlap oldalán, de a ferencvárosi időközi parlamenti képviselő-választáson kitört botrány nem is mindennapi eseménynek számít. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az év utolsó napján lefoglalta a valamennyi jelöltre összegyűjtött kopogtatócédulát, miután három pártnál több ezer hamis ajánlót találtak. Az MTI riportja szerint, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSzZP) által összegyűjtött ajánlócédulák 73 százaléka hamis volt. A ferencvárosi választóbizottság feljelentést tett az ügyben és kizárta az MDF, MIÉP és a Zöld jelöltet.

Mivel már nem lehet tovább fellebbezni, úgy tűnik, hogy csak hat párt indíthat jelöltet Ferencvárosban, nevezetesen a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Fidesz-KDNP, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Kommunista Munkáspárt és a Humanista Párt. 2006-ban az SZDSZ jelöltje–Gegesy Ferenc–nyert Ferencvárosban, de a magyar liberálisok annyira rosszul állnak a felmérésekben és oly szinten megosztott a párt a Fodor Gábor és Kóka János körüli belharc után, hogy könnyen elképzelhető egy ellenzéki, vagy esetleg szocialista győzelem. Az SZDSZ helyzetét az is nehezíti, hogy a Magyar Nemzet című jobboldali napilap, valamint a szintén ellenzéki HírTV szerint, az SZDSZ kerületi elnöke fizetett az ajánlószelvényeket összegyűjtő pártaktivistáknak.

Most már a kérdés csak az, hogy melyik jelöltnek fog leginkább segíteni az, hogy három pártot eltiltottak az indulástól. Elképzelhető, hogy a Jobbik fog leginkább erősíteni pozicióján, hiszen azzal hogy kiesett a MIÉP és a Polgár Tamás-t (”Tomcat”) indító MSzZP, már csak egy jelölt képviseli majd a radikális jobboldalt. Igaz, újabban a Tomcat néven elhíresült blogger és aktivista–aki továbbra is szerkeszti a Bombagyár című honlapot–inkább az ún. “nemzeti liberális” politikát kivánta képviselni az MSzZP színeiben. De ettől függetlenül, Polgár Tamás legtöbb támogatója továbbra is a radikális jobboldali körökhöz kötődött, még akkor is ha a Jobbik-kal való viszonya meglehetősen hűvössé vált.

A legfrissebb hírek szerint, a következö hat jelöltre lehet majd szavazni 2009 január 11-én a budapesti Ferencvárosban: Bácskai János (Fidesz-KDNP), Bánsághi Tamás (MSZP), John Emese (SZDSZ), Paulik Péter István (Munkáspárt), Szegedi Csanád (Jobbik) és Várady Tibor (Humanista Párt).

Kanadai szemszögből még annyi érdekes, hogy várhatóan összesen egy választópolgár fog szavazni Észak-Amerikában, és ez pedig New Yorkban történik.

Kanadai Magyar Hírlap

Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke Michaelle Jean kanadai főkormányzóval tárgyalt a hét folyamán és fogadást tartott a kanadai közméltóság tiszteletére a budapesti Sándor Palotában. Az alábbiakban Sólyom beszédének teljes szövegét közöljük.  

Örömmel üdvözlöm főkormányzó asszonyt budapesti látogatásán, örülök neki, hogy az én kanadai állami vizitem után ilyen gyorsan sor kerül a viszontlátogatásra. Különösen üdvözlöm azt, hogy főkormányzó asszony nemcsak Magyarországra látogat el, hanem az egész régiót bejárja, innen Szlovákiába, majd Csehországba, végül Szlovéniába utazik. Ezek az országok és ez a régió csakis együttműködve és együtt látva képviselhet az európai és a világpolitikában valamelyes súlyt.

Nekünk is érdekünk és előnyös, hogyha ezt a régiót egy ilyen fontos ország, mint Kanada összefüggéseiben látja és fogja föl. Éppen ezért részletesen tárgyaltunk Magyarország szerepfelfogásáról ebben a régióban. Hangsúlyoztam eltökéltségünket és nyitottságunkat arra, hogy stabilitást és békét teremtsünk nemcsak a szomszédságban, hanem az egész Balkánon is. És beszéltünk arról, hogy ezekben a soknemzetiségű országokban az államalkotó népnek mindenhol el kell ismernie a kisebbségek jogait, el kell fogadnia, hogy más nemzeteknek a részei élnek területükön, és ezt értéknek kell tekinteni. A történelem tudása és a kölcsönös elfogadás teremti meg a bizalmat és a kooperációt.

Örömmel nyugtáztuk a kétoldalú kapcsolatok igen kedvező és jó állapotát mind gazdasági, mind pedig politikai és kulturális téren. Még egyszer köszönetet mondtam azért, hogy Kanada annak idején olyan sok magyar menekültet befogadott, és azért is, mert olyan rezsimet tart fenn, amelyik lehetővé teszi, hogy az emberek úgy integrálódjanak Kanadába, hogy közben megtartják nemzeti identitásukat.

Külön foglalkoztunk Afganisztán helyzetével és a két ország hangsúlyos szerepvállalásával Afganisztánban.

Nemcsak a nemzetiségi és kisebbségi politika, de a belső szociálpolitika és a belső kooperáció békesség-fenntartása szempontjából is példamutató gyakorlatot követ Kanada. Ezekre a tapasztalatokra és gyakorlatra Magyarországnak az elkövetkező nehéz időkben szüksége lehet.

Hangsúlyoztuk a globális felelősséget a környezetvédelem és a fenntartható fejlődésnek a témájában. Mindkettőnk szerint a válság alkalmat teremt egy újszerű, ökologikus újrakezdésre az egész világban.

Konkrétan kértem Kanada segítségét, hogy a Tisza vízgyűjtő területén segítsen megakadályozni a bányászatból eredő kockázatokat. Verespatakon újra az aranybánya megnyitása fenyeget. Örülök annak, hogy elnök asszony szerint a kanadai cégek nem megfelelő magatartása Kanada jó hírnevét sértenék, tehát ügyelnek arra, hogy ne kerüljenek szembe se a helyi lakossággal, se pedig a környezetvédelem elveivel.

Azonban Kanadának ennél nagyobb szerepe is lehet, tudniillik fő szponzora és résztvevője egy nemzetközi környezetvédelmi rizikóelhárító kezdeményezésnek. Nagyon örülnék, hogyha ez a szervezet közreműködne abban, hogy elháruljon a Tisza egész vízgyűjtőjét fenyegető bányászati tevékenység, például a nagybányai is.

Végül pedig meghívtam főkormányzó asszonyt a 2009-es World Science Forumra, amelyen minden valószínűség szerint mind az öt földrészről részt vesznek államfők.

Még egyszer szeretném kifejezni örömömet a látogatásért, amely rendkívüli mértékben stabilizálja és erősíti Magyarország transzatlanti kapcsolatait.

Sólyom László / KEH

Az Index című internetes újság közölt beszámolót Horn Gyula, Magyarország volt miniszterelnökének egészségügyi állapotáról. Média értesülések szerint, Horn–aki 1994 és 1998 között szocialista kormányfőként tevékenykedett–az Alzheimerhez hasonló betegségben szenved. Bár továbbra is a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselője, súlyos egészségügyi állapota miatt már több mint egy éve nem ment be az Országgyűlésbe. A magyarországi online újság a Bors című lapban megjelent riportra hivatkozott, melyben azt állitják, hogy Horn már barátait és ismerőseit sem ismeri fel. A Horn-család kérését tiszteletben tartva, MSZP-s párttársai egyáltalán nem járnak be a volt miniszterelnökhöz. A riport szerint Gyurcsány Ferenc kormány látogatta meg utoljára Hornt.

Horn Gyulát immár egy éve a budapesti Kútvölgyi Kórházban ápolják, ahol média értesülések szerint “sokat sétál” a biztonsági kamerákkal felszerelt folyosókon. Betegsége miatt Horn állandó orvosi felügyelet alatt van. Bár szellemileg jelentősen leépült a volt kormányfő, fizikailag még többnyire jól van.

Kanadai Magyar Hírlap

Őexcellenciaja Michaelle Jean egy kanadai diplomatákbol, valamint az üzleti es kulturális élet képviselőiből álló delegácio élén november 22 es 26 között állami látogatast tesz Magyarországon. A Főkormányzó hetfőn találkozik Sólyom László köztársasági elnökkel, Szili Katalin házelnökkel es Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.

Masnap a Józsefvárosban hátrányos helyzetű fiatalokkal talalkozik, meglátogatja a Bombardier dunakeszi vonatosszeszerelő üzemét (Magyarországon ez a legtöbb alkalmazottat – mintegy 2000 főt – foglalkoztató kanadai ceg) és fogadást ad a Lukács cukrászdában a Magyarországon élő kanadai közösség számára. A magyarországi program zárásaként szerdán emlékkövet avat a Kanadában új otthonra lelt ‘56-os magyarok tiszteletére a Városligetben. Michaelle Jean es kisérete ezutan Szlovákiaba, Csehországba, majd Szlovéniába utazik tovább. A Főkormányzo nyilatkozata szerint látogatása a kölcsönös kapcsolatok erősitese mellett kifejezi Kanada elismerését az érintett országoknak az ezredforduló óta elért rendkivüli fejlősese irant. Az utobbi években a magyar-kanadai gazdasagi kapcsolatok is jelentős fejlődésen mentek keresztül, ami mind a két ország közötti kereskedelem, mind a Magyarországon lévő kanadai befektetések bővülésében megmutatkozik.

Juhar Levél