Nagy a baj elvtársak! Már a szabad pálinkafőzést is elbukta világszám kormányunk. Az Európai Bizottság ezt is bíróság elé vitte. Milyen szép az, amikor a szövetségeseink non-stop pereskednek velünk, meg kötelezettségszegési eljárás alá von minket rendszeresen. Ilyen a fidesznyik szabadságharc, harcolnak az európai jogszabályok ellen. Azok ellen, amiket aláírtunk a belépésnél, megígérve, hogy betartjuk azokat. Igaz, ezek felesküdtek az Alkotmányunkra is, mégis nagy ívben kihajították a szemétbe. Se az aláírás, se az eskü nem számít, csak a pávatánc, és csak a hatalom. Rettentően fontos, megéri a pereskedést is a szövetségeseinkkel, hogy 50 literig adómentesen főzhessen bárki pálinkát, mert amíg az […]

Férfi kosárlabda Eurochallenge: Szolnoki Olaj–Holon (Izrael) – kontra Jobbik A Jobbik 2013. február 20-án a Dohány utcai zsinagóga elé flashmobot szervezett, mert úgy érezték, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyén található Tiszaligeten, az Alföld legcsodálatosabb településén „tilos volt magyarnak lenni”! Állításuk szerint ugyanis a férfi kosárlabda Eurochallenge-kupa mérkőzésre (Szolnoki Olaj–Hapoel Holon, Tiszaliget, 2013. február 19.) a szervezők megtiltották a Szolnok szurkolóinak, hogy magyar és ún. székely zászlókat vigyenek be a tiszaligeti sportcsarnokba. Válaszlépésként a magyarságukban megsértett „igaz hazafiak” a Dohány utcai zsinagóga elé, a magyar zsidóság szimbolikus helye elé szerveződtek, hogy megmutathassák: „Magyarország a magyaroké!” A Facebookon hirdették meg a tiltakozásukat […]

Mindjárt az elején tennék egy kis kitérőt, mert most hallom a Klubrádió Hetes Stúdió című műsora egyáltalán nem mellékes beszélgetős mellékletében, hogy egy svájci bankárnak tudomására jutott, miszerint Orbán meglepetésre készül jegybank elnök ügyben, és nem a jobb kezét, hanem az e területen már egyszer bevetett egykori pénzügyminiszterét jelöli majd Simor András helyére. Bolgár György ezt okos húzásnak tartaná, szerinte a piacok is megnyugodnának. Hát lehet hogy a piacok igen, de én speciel nem, mert amit Járai Zsigmond a Nemzeti Bank élén produkált, az semmi másról nem szólt, mintsem miként árthat minél többet a szociálliberális kormányoknak, és ezen keresztül a […]

Álmodtam egy világot magamnak, és másoknak is. Olyan világot, ahol nincs hátrányos helyzet, ahol nincs abszolút szegénység, ahol a társadalmi egyenlőtlenség nem olyan nagyfokú, hogy a leszakadó rétegek a társadalom perifériájára kerüljenek. „Nem magamért sírok én: testvérem van, millió, és a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri, ami jó.” Babits Mihály: Cigány a siralomházban De van a való világ, ahol van hátrányos helyzet, van mélyszegénység, van megkülönböztetés, és a társadalom perifériáján élők mégis találnak maguknak ebben a világban egy szigetet, ahol oltalmat, védelmet, élelmet, és hajlékot kapnak. Ez a sziget naponta több mint 600 embernek nyújt segítséget, […]

Kanada konzervatív kormánya kicsit elgondolkozhatna azon, hogy nem-e volt esetleg elhamarkodott  döntés Magyarországot biztonságos, és – közvetve – demokratikus országnak nyilvánítani? Ugyanis biztonságos, nyugati demokráciában nem szokás, hogy az ország legnagyobb, és a fasiszta Jobbikhoz is köthető diákszövetségének egyik szekciója  faji és származási alapon listázza az új hallgatókat, és –  többek között – a következő jelzőkkel illeti a diákokat: zsidó picsa, ratyi, pina. A Mandiner nevű blog hozta le a teljes listát, melyben úgy tűnik, hogy azt regisztrálta  a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK diákjai között ki a zsidó, a hívő katolikus, a liberális, a konzervatív, a hazafi, a hazaáruló, a […]

Rajongó olvasóim permanens rohamai elöl immáron nem térhetek ki többé, így hát megint csak hangosan kezdek töprengeni, hogy mindjárt az elején egy kedves képzavarral keltsek érdeklődést a betűfalásban megfáradt felebarátaimban. Ezúttal nem napi aktualitás mozgatja agytekervényeimet, hiszem a konszolidáció, és a vitathatatlan elrugaszkodás éve után oly nyugalom szállta meg a közéletet, meg a politikát kicsiny(ített) honunkban, és annyira tudatosult bennünk az emelkedés előérzete, hogy arra nincs is szavam. De ha már előérzetnél tartunk, gondoljunk csak a szürrealista Dali legendás festményére, A polgárháború előérzete címet viselő hátborzongató ikonra, és máris helyben vagyunk. Mert hogy itten egyebek mellett Francisco Franko spanyol diktátorról […]

Québec szeparatista kormánya a 101-es nyelvtörvény szigorítását kezdeményezi, melynek köszönhetően több tucat québeci önkormányzat veszítheti el kétnyelvű (francia-angol) státusát. A francia nyelv védelmét szorgalmazó törvény módosítása után csak azok a városok és községek nyújthatnak angol nyelvű szolgáltatást, amelyeknél az angol lakosság aránya eléri az ötven százalékot. Miközben a Montreál szigetén lévő kétnyelvű városok többségében valószínű meg lesz az obligát ötven százalékos arány, a metropolisztól délkeletre fekvő Eastern Townships térség 18 kétnyelvű településeiből 15-ben szűnhet meg az angol nyelvű szolgáltatás és tűnhetnek el az angol-francia helységnévtáblák. A 14-es nyelvtörvényt a centrumpárti Liberális Párt és a jobboldali Coalition Avenir Québec is elutasítja, de a kisebbségből kormányzó […]

Mielőtt bárki másra asszociálna: a szopórém a vámpír régies neve. ….”A szopórém valószínűleg nem volt még harminc, a bőre azonban a szolitól, és a mindenféle rákent szir-szartól olyan volt, mint egy hatvanévesé”….. Hoppáré van! Még mielőttebben bárki valakire asszociálna, kijelentem, hogy ő már elmúlt harminc! Már nagyon is régen! Idáig jutottam az olvasásban és egyből az jutott eszembe, hogy régen hallottam az általam egyáltalán nem nagyra becsült – sőt minimális tiszteletet nem érdemlő hazug némbert. (Emlékszünk ugye az F 16 – lobbira? Emlékszünk ugye a kiflicsücsök-esetre?) Álljon itt emlékeztetőül: Lockheed-ügy [kis-szerű politikusok nagypályán]: A hivatalos vizsgálat után megállapítható volt: „megnyugtató, […]

A médiát a negyedik hatalmi ágnak tartják – de egyre inkább magának követeli az ötödiket is. „A sajtót gyakran tekintik az állam „negyedik hatalmi ágazatának”. Az újságok, folyóiratok, a tévé és a rádió és egyre inkább az internet a politikai folyamatok meta-szintjét képviselik, hiszen a média nélkül azok üresjáratban forognának. Egy polgár sem tudna eligazodni a városi képviselőtestületek, a parlament, az európai intézmények vagy a bíróságok anyagaiban és jegyzőkönyveiben. Itt szakértők és érintettek, különböző szövetségek képviselői és lobbisták vannak jelen, akik saját külön-bejáratú nyelvüket beszélik. Az újságírók azonban úgy képezik le a demokratikus döntéshozatal folyamatait, hogy azok érthetővé válnak mindenki […]

Hallották a jó hírt, igaz-magyar-turulban született elvtársak? A Kárpátok legújabb, klerikál-fasiszta-kommunista államot építő géniuszának hosszú évek óta egy meleg izraelita adja a jobbnál jobb tanácsokat. Otthon, Izraelben pedig az ottani jobboldalt segíti jó pénzért politikai ötletekkel. Így jellemzik Arthur J. Finkelsteint módszereit ismerői: „Az ellenfélre fókuszálj, ne a jelöltedre. Használj bármilyen foszlányt az ellenfél múltjából, ami alapján liberálisnak címkézheted. A hirdetésekben használj egyszerű szavakat, és Armageddon-szerű kifejezéseket, hogy növeld a jelöltek között lévő ideológiai szakadékot. Figyelmeztess arra a káoszra, amit az ellenfél kormányzása eredményezhetne. Szüntelenül ismételd a szlogeneket minden csatornán.” És Selmeci szenátor asszony az, aki kiáll minden nap a […]

25 éve fiatalok voltunk. Ma öregek vagyunk. 25 éve szocializmus volt. Ma kapitalizmus van. 25 éve a Szovjetunió volt a szövetségesünk. Ma Kínát szeretnénk szövetségesnek. 25 éve Szűrös és Pozsgai elvtársak az emelvényen Kádár mögött ülnek. Ma Szűrös és Pozsgai urak az emelvényen Orbán mögött ülnek. 25 éve Martonyi és Járai elvtárs jó MSZMP káder (miniszterhelyettes, stb.) volt. Ma Martonyi és Járai urak a Fidesznél jó káderek (miniszter, jegybank elnök, stb.). 25 éve Kövér Laci az MSZMP KB Politikai Tudományok Intézetének politikai munkatársa volt. Ma komcsi gyűlölő házelnök. 25 éve a politikusok kommunista naplopók voltak. Ma a politikusok jól fizetett […]

Hiába nyújtotta Esti Kornél a zacskót, jelezve, hogy a kutya nyomait fel kellene szedni, a békemenetes külsejű hölgy csak megvetően megrántotta a vállát, az ölébe kapta szerencsétlen, jobb sorsra érdemes uszkárját, és peckesen tovább vonult a béke és szeretet jegyében. Esti csak állt ott a tehetetlenségtől megszégyenülten, próbálta leküzdeni a rá törő hányingert, és azon gondolkodott, honnan ismerős neki a szőrmekabátos emberalak. Aztán felismerte: Ő AZ! Őt látta ordítozni a diáktüntetésen [az én pénzemből tanultok!, még nem tettetek le semmit az asztalra!, anarchisták!, felforgató agitátorok!…]! Őt látta fintorogva undorodni az aluljáróban melegedő hajléktalanoktól! Ő kínálja az éhségmenetelőket rummal, császárszalonnával, hólapáttal! […]

A Kárpát-medence géniuszáról ilyet feltételezni, kérem szépen, ez önmagában is felségsértés, és fővesztéssel jár! Vagy legalább is dolgozó népünk mély megvetését vonja maga után! „Nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak” – mondta rádiójában Orbán. Mert, kérem szépen, nekünk nem közszolgálati rádiónk van, hanem Orbán rádiója. Mint ahogy nem Magyarországnak van miniszterelnöke, hanem Orbánnak van Magyarországa. „Míg 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, addig a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban ez az összeg 712 ezer forintra nő – összegezte az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésének elfogadásával záruló uniós csúcstalálkozó eredményét…” Így hazudik Magyarország miniszterelnöke a „közszolgálati” […]

Az elején nem erről szólt, az elején csak az éhségről, vagy inkább az éhezőkről. Az éhezők menete, mondanám, ha igaz lenne, de én is velük megyek, meg sokan, akik nem éheznek. Miről szól ez a menet: hatalomról, hataloméhségről, éhezőkről, rólunk, ennek a sokszor gyötört országnak megalázott polgárairól, a gonosz IMF-ről, bankokról, tőkéről, a gyűlöletről vagy a szolidaritásról, vagy mindenről, mert egyszerre vagyunk jók és rosszak, egyszerre szeretünk és gyűlölünk, vagyunk kevélyek és jószívűen szerények, esetleg úgy gyűrt maga alá minket a hét főbűn, mint gátlástalan urainkat? Az Örs vezér téren állunk. Kéregető jön hozzánk: nyolcvan forintot kér, adok valamennyit. Barátom […]

Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) – ez az olimpia jelszava immár cirka 120 éve, mióta a NOB megalakult. Lássuk be, ennek a jelmondatnak tökéletesen megfelel a tollaslabda, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen sebességgel, milyen magasra és mekkora erővel ütöm el a szárnyas labdát – így egyáltalán nem akarom megkérdőjelezni a sportág olimpiai létjogosultságát. Akkor sem, ha a tollaslabdáról nekem sok dolog jut eszembe – gyerekkor, család, kirándulás, grund, csupa szép dolog – épp csak a sport nem. Nem is értem, miért, hiszen tényleg minden izomzatomat igénybe veszi, gyerekeimmel gyakorta próbáljuk folyamatos repkedésre késztetni a labdát. Még ha a […]